A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1972-11-03 / 44. szám
A parlament új épülete 1 M Iss 1í|I|SäM-k;lázár,k rrnnánVHtHriir HUMBriai 1 ""í isi?|y , j *4^11'ž#-'v' ^ Sttjjter lenő munkacsoportvezető és Baráth Benjámin műszaki vezető Csallóközi mesterek Prágában Holeíovicébe, Prága egyik legnevezetesebb negyedébe úgy jut el az ember, hogy felül a 10-es villamosra és szól a kalauznak, hogy figyelmeztesse őt a sörgyár mellett. Ezt persze a kalauz külön figyelmeztetés nélkül is megtenné, mert fővárosunkban az a szabály, hogy a kalauzok minden megállónál közlik az utasokkal, hogy hol tartanak. Eltévedni tehát nem lehet. Az említett sörgyártól meg már csak néhány méternyire Van az a munkásotthon, ahol a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) asztalosok egy része lakik, Baráth Benjáminnal az élükön. Ahhoz azonban, hogy velük találkozzunk, vagy nagyon korán kell ide villamosoznunk, vagy nagyon későn. Viszont, ha későn jövünk, akkor nem beszélgethetünk velük, mert alszanak, a napi tizenkét órás munka kifárasztja őket — ha korán jövünk, mondjuk reggel öt körül, beszélgetésre akkor sincs mód, épp munkába indulnak. Ugyanis minden reggel hatkor kezdik a munkát. Egyéb nem marad hátra, mint hogy a munkahelyükön keressük fel őket. Dehát hol is van a munkahelyük? Kétségtelenül ez most Prága egyik legnagyobb Tízóraira szalonna is akad látványossága: a Parlament épülete, helyesebben épületkomplexuma. A Vencel-tér felső sarkán túl, átellenben a Nemzeti Múzeummal emelkedik a város fölé s a négy hatalmas márványoszlopon nyugvó sárgás-barna sima falfelületek, üvegfalak tündökölnek az őszi verőfényben. A monumentális épülettömb, amelynek felső termei a parlamentet, a lentiek a Smetana Színház új hangverseny- és próbatermeit stb. foglalják magukba s amelyhez most már a régi színház gyönyörűen megújított épülete is szervesen kapcsolódik, minden bizonnyal Prága legmodernebb épülete. ÜGY KELL ŐKET KERESNI Nos, ebben az épületben, pontosabban az épület színházi részében dolgoznak a dunaszerdahelyi Ister Járási Vegyesipari Vállalat asztalosai. Itt kell felkeresnünk őket, ha egyáltalán szót akarunk velük váltani. Baráth Benjámin a csoport műszaki vezetője, őt keresem, ő tájékoztat munkájukról, meg arról is, egyáltalán hogyan került ide ez a csoport. Illetve erre az utóbbi kérdésre ő maga sem nagyon tud válaszolni. Hogy Prágában miképpen szereztek tudomást a kis dunaszerdahelyi üzemről, azt a műszaki vezető nem tudja. Tény az, hogy egyszercsak ott volt a megrendelés a hangverseny- és egyéb termek, a folyosók stb. faburkolatainak az elkészítésére. A Gamma elnevezésű tervezőiroda elkészítette a vázlatot, s az Ister műszaki rajzolói, pontosabban Baráth Benjámin két műszaki tervező kislány segítségével elkészítette a részletes műszaki rajzokat. — Nagy kedvvel és ambícióval fogtam hozzá — mondotta Baráth elvtárs —, hiszen ilyen igényes feladathoz nem mindennap jut az ember, öt hónapig dolgoztunk a terveken, s miután jóváhagyták az üzem megkezdte a burkolat-panelek gyártását, azután feljöttünk ide Prágába és felszereltük, illetve amint látja, még mindig szereljük. Hihetetlenül nagy munkát végeznek itt a csallóközi asztalosok. Képtelenség lenne mindent felsorolni. ők készítették el és szerelték fel két nagy baletterem, egy énekterem és kilenc korrepetációs terem akusztikai falburkolatát, az összes folyosók sima faburkolatát, az összes beépített szekrényt, egy sor válaszfalat, a mennye.,A magasra törő ember“ Prandl Sándor felvételei
