A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1972-10-27 / 43. szám

■ Szerétéire vágyom :li:ssailií Válasz Zs. T. Salai (vágsellyei) olvasónk levelére A helyi nemzeti bizottság, illetve a járási nemzeti bizottság építési szakosztályának a községíejlesztési tervekkel összhangban joga van a beépítetlen ház­helyeket, amelyek sok esetben addig kertként vagy mezőgazdasági művelés alatt álló földként szerepel­tek, de a jnb a földalapból kiengedte, a házhely­igénylők részére esetleg előre is tartalékba meg­szerezni és az igénylőknek személyi használatba ki­utalni a megfelelő becsérték ellenében. A hnb, illet­ve a jnb építésügyi szakosztálya először köteles megkísérelni a kisajátítási egyezség megkötését, és csak ha ez nem jár sikerrel, lehet kiadni kisajátí­tási végzést, amely dönt a kisajátítást és a kisajá­títási kártérítést illetően is. Sem egyezség, sem ki­sajátítási határozat alapján nem állapítható meg a 47 1969. PM számú rendeletben megállapítottnál magasabb kisajátítási ellenérték. Ez a tulajdonost illeti, még abban az esetben is, ha a földeket, illet­ve a telket az efsz használta mint társított földet, akár kényszerbérlet címén. Válasz P. Z. milanovcei (nagykéri) olvasónk leve­lére Az elvi és jogi részt illetően a fentiek vonatkoz­nak Önökre is. Lehetséges azonban a kisajátító hnb-vel, ill. jnb-vel olyan megegyezést is kötni, hogy az igénybe vett telekért más telket juttat. Olyan telekről lehet csak szó, amellyel mint saját­jával rendelkezhet. Az ilyen „cserére" nem lehet azonban a hnb-t. illetve a jnb-t kényszeríteni. a« n mis tsiiisíi!snl Az éjszakai bevizelésröl A gyermeknél igen sok tényezőtől függ, hogyan üríti ki vizeletét. A húgyhólyag térfogata csak las­san nő, 3—4 éves korban tud kb. 3 dl vizeletet tá­rolni, A visszatartás nem csupán önfegyelem dolga. Elsősorban a rászokás, a nevelés, az otthoni kör­nyezet, az életmód, a táplálkozás rendezettsége be­folyásolja, de a családi viszonyoktól, a hozzátarto­zók s az egyén, tehát a gyermek egészségi, ideg- és lelkiállapotától is. Sok esetben az éjjeli bevizelés a zilált családi viszonyok következménye. Máskor olyasmire vezet­hető vissza, hogy pl. az édesanya többet foglalkozik a gyermek kistestvérével, mint vele magával. Ilyen­kor ez a gyermek tudat alatti reakciója. Okozhatja azonban fejlődési rendellenesség is. A betegesnek tartott jelenség kb. ötszörte gyakoribb fiúknál mint lányoknál. Egyesek éjjelente, mások ritkábban vi­zelnek be, esetleg csak a téli hónapokban szenved­nek e bajban. Előfordul, hogy amikor a gyermek kikerül otthoni környezetéből, a bevizelés elmarad. Ha a gyermek még óvodás korban sem érzékeli a vizelési ingert és nem tud uralkodni magán, a szülők türelmetlenkedni kezdenek. Sokan már ko­rábban is vétkeznek a nevelés orvosi és pedagógiai alapelvei ellen, amikor szép szóval nem érnek el eredményt és veréssel vagy más büntetéssel pró­bálják „gyógyítani" a gyermeket. Ha 4—6 éves ko­rára sem szabadul meg a gyermek e bajától, fel­tétlenül meg kell vizsgáltatni. Néha a gyermekor­vos, az ideggyógyász, a pszichiáter, az ortopéd vagy az urológus segítségét is igénybe veszi. Hasz­nos a kórházi megfigyelés. Sok esetben jelenték­telennek látszó szakorvosi beavatkozás is segít. A legjobb esetben orvosi segítség nélkül, 4—5 éves korban elérhető a gyógyulás, ha a szülők nyugodt, rendezett otthont és megfelelő életrendet biztosíta­nak gyermeküknek. Igyekezzenek teljes összhangot teremteni a családnak. Gyermekeik iránt tanúsítsa­nak egyenlő szeretetet és figyelmet. Ne rémítsék őket boszorkánymesével s a nevelés eszközeiből hagyják ki a fenyegetést és a verést. Többet érnek el nyugodt, türelmes szóval, megérdemelt dicséret­tel, jutalmazással. A vizelet visszatartása bonyolult folyamat, különböző izmok és idegek együttműkö­désének eredménye. Akinél még nem alakultak ki a feltételek és reflexek, nem kormányozhatja a kis­­dolgát szülei akarata és parancsa szerint. Próbáljunk a gyermekkel napközben több folya­dékot itatni, hogy megfigyelhessük a vizelés idejét, gyakoriságát és mennyiségét. A visszatartást meg­dicsérjük. Tudatjuk vele, hogy akkor lesz egész­séges, ha egyszerre 3—4 dl-t ürít az üvegbe. Dél­után és este már ne adjunk neki italt és oly étele­ket, amelyeknek nagy a víztartalmuk. Az ötéves gyermeket már háromóránként felébreszthetjük, hogy megszabaduljon a felgyülemlett vizelettől. Fontos azonban, hogy teljesen felébredjen, mert félálomban csak erősödne nála a beteges reflex. Ha tudatosítja, hogy nem vizelt be és az üvegbe vagy az éjjeli edénybe vizel, nyomban újra boldogan el­alszik. Rendellenes körülmények folytán vagy elhanya­golt esetekben még serdülő korban, sőt idősebb egyéneknél is tanúi lehetünk az éjszakai bevizelés tünetének. Ilyenkor is igen fontos, hogy a beteg környezetéhez tartozó emberek sok tapintatot és megértést tanúsítsanak s ezzel segítsék elő a mie­lőbbi gyógyulást. Dr. Szántó György Levelemmel én is Önökhöz fordulok, mint annvr más fiatal. Rendszeresen olvasom az Emberi sor­sok rovatát. Huszonegy éves vagyok, van egy féléves kis­fiam, akit nagyon szeretek. Együtt élek egy tő­lem 21 évvel idősebb férfival, akivel idáig nem vagyok összeházasodva. Hogy miért? — azt nagyon nehéz volna elmondani. Nagyon rosszul sikerült az életem. Amilyen szépnek gondoltam a jövőt, olyan mostoha volt hozzám a sors. Szeretnék új életet kezdeni, örömet és bizton­ságot nyújtani a gyermekemnek. A férfi, akivel élek, iszákos. Ittas állapotban nagyon goromba. Gyakran csak éjjel, esetleg reggel jár haza és olyankor felkölti a gyereket is. Nagyon sokszor megfogadta, hogy már többször nem fog inni, de az alkoholista és az alkohol mindig egymás­ra találnak. Szép szavakkal kértem és kérem, hogy hagyja abba a folytonos csavargást és mér­sékelje az italozást, de ez ideig még nem tudtam őt meggyőzni. Szüléimhez nem mehetek, mivel még otthon van egy bátyám és két lánytestvérem. Kérem, segítsenek tanácsaikkal, mert egyedül nagyon nehéz dönteni. Szeretnék megismerkedni egy ko­moly gondolkozású férfival, aki feleségül ven­ne és kisfiámat fiának fogadná. Jelige: Megbecsülés A mostohaapám nem hagy nyugton Rendszeres olvasója vagyok az Emberi sor­sok rovatnak, s én is, mint annyi más fiatal, Önökhöz fordulok tanácsért. ötéves voltam, amikor édesapám meghalt. Raj­tam kívül még két öcsém maradt. Két évvel édesapám halála után édesanyám férjhez ment egy olyan emberhez, akinek szintén három gyer­meke van. Azután az évek során a házasságuk­ból született még két kislány. A két öcsém nincs otthon, csak én. Gyermekotthonban nevelkednek apám halála óta. A mostohaapám csak a kocs­mának él. A fizetésének nagy részét kocsmába hordja és részegen jár haza, akkor pedig dur­ván viselkedik, verekszik. Édesanyám az ő gye­rekeit neveli, az édestestvéreim közül csak én vagyok otthon, de a mostohaapám mégis rossz szemmel néz. Sokszor olyanokat talál ki rám, ami soha nem történt meg. Tizenhét éves voltam, amikor megismerkedtem egy nálam négy évvel idősebb fiúval. Télen is csak kint az utcán találkoztunk, mert nem mer­tem soha behívni. Egyszer aztán elhatároztam, hogy lesz, ami lesz, behívom. Háromszor-négy­­szer volt nálunk, és azt mondta a mostohaapám, ha még egyszer bejön, agyoncsapja. Nagyon sze­rettem ezt a fiút. Nem tudom a mostohaapám­nak milyen kifogása lehetett ellene. Azután ké­sőbb megmondtam a fiúnak, hogy nincs semmi értelme, hogy hozzám járjon. Most két hónapja egy másik fiúval járok. Úgy érzem, nagyon szeret és mindent megtenne ér­tem. De nem szeretik, ha hozzánk jön. Mostoha­apám állandóan azt mondja, hogy ha még egy­szer eljön, kilöki. Sokszor gondoltam már ön­­gyilkosságra, de sajnálom a testvéreimet és az édesanyámat, aki annyit szenved mellette. Nagyon szépen kérek minden kedves olvasót, adjanak tanácsot, hogy mit tegyek, mert tanács­talan vagyok. Jelige: Egy könnycsepp az arcon Legyen kezdeményező A Hét 21. számában „Segítsenek, mit tegyek" cím alatt egy kétgyermekes anya röviden felso­rolta búját-baját. Sajnos nem egyedülálló eset. Együttérző sorokat már olvasott a Hét 28. szá­mában, ám ezek csak szubjektív figyelmezteté­sek. Azzal, ha valaki a saját tragédiáját megírja — még ha rokon esetről van is szó —, vajmi keveset segít. Az adott esetben tanácsra van szükség, nem tükörképre. Jóllehet az említett sorokat is segítő szándék diktálta. Én csak ki­egészíteni akarom „Katalin“ levelét, melyet egyébként megszívlelendőnek tartok. Kár, hogy szomorú tapasztalatok szüleménye a hozzászó­lása. Én nem egyéni tapasztalatok alapján, ha­nem részrehajlás nélkül, a saját mentalitásom szerint kívánok hozzászólni a gömöri asszonyka problémájához. Kettős cél ösztökél. Jóelőre óvni szándékozom mindazokat, akiknek még nincse­nek hasonló problémáik, de könnyen lehetnek. „Katalinnak“ igaza van abban, hogy tanácsot adni nagyon nehéz. Hozzáfűzöm: különösen azok­nak, akik már besározták a cipőjüket. Kurucz Sándor felvétele Tisztelt asszonyom! önnek két hármas van a háta mögött, és két gyermek az oldalán, tehát érett asszony. S mivel elvált is, így nem tarto­zik beszámolni a cselekedeteiről. Egy független asszony azt tehet, amit akar... illetve: amit mer. Ha olyasmit tesz vagy tett, amit nem kéne, vagy nem kellett volna, amiatt nem a más feje fog fájni... ön megbízott egy olyan emberben, akinek eddig az anyja révén nehézségei nem voltak. Ha sejtelmem megfelel a valóságnak, akkor elég bonyolult helyzet előtt áll. Nem irigylem érte, és nem is örülök ennek. Vélt jö­vendőbelije, noha szintén érett ember, úgy vi­selkedett, mint egy kiskorú gyerek. Az szép tőle, hogy tiszteli, szereti az édesanyját, de még­is csak egy gerinctelen ember. Aki nem tudja, vagy nem meri kormányozni a hajóját, az ne menjen a tengerre. (Talán még az is föltételez­hető, hogy titokban örül az anyja akadékoskodá­sának.) Ha nem akarná önt elveszteni, akkor férfihez méltóan viselkedne. Előttem ő egy nyim­­nyám ember, anyámasszony katonája. Egyet meg merek jósolni. Ha a'vőlegénye (föltéve, hogy még nem szakítottak) az ön oldalára fog állni s emiatt konfliktusba kerül az édesanyjával, an­nak midenképpen ön és a gyermekei fogják meginni a levét. Nem akarom rémítgetni, de ahol valaki nem kívánt személy s ezt tudja is, mégis ennek ellenére azon fáradozik, hogy be­kerüljön abba a családba, az egyenesen a po­kolba kerül. Ilyen értelemben meg is érdemli a sorsát. Aki látja, hogy nem kívánják a jelenlé­tét, az térjen ki addig, amíg nem késő, ha nem akarja azt, hogy erőszakkal kitessékeljék. Egy gerinctelen ember akkor sem fog a pártjára állni, ha ez bekövetkezik. Azt már tapasztal­hatta, hogy a vőlegénye hajóján a kormányos is, a kapitány is az édesanyja. Ö pedig zátonyra fogja juttatni azt a hajót, amelyiken három nem kívánt személy lesz. Ha nekem nem akar hinni, higgyen másnak, de ne kövesse el azt a hibát, hogy továbbra is fenntartja a kapcso­latot azokkal, akik szabadulni akarnak öntől. Lehetséges, hogy a vőlegényéből kiváló férj len­ne, de ahhoz az kellene, hogy az anyja ne éljen. Ezt pedig az ön boldogságáért nem kívánom. Remélem, ön sem! Ha nincsenek következményei a kapcsolatuknak, akkor az illúzióin kívül sem­mit sem vesztett. De vigyázzon, mert mindent veszíthet. Ha még nem késő, legyen kezdemé­nyező! Még mindig jobb, ha ön lép vissza, mint ha a vőlegénye azzal áll elő, hogy így... meg úgy ... lásd be az anyám ... stb. Nem lehetet­len, hogy a kezdeményezéssel holtig magához láncolja a vőlegényét. Kívánom, hogy sorsa úgy forduljon, ahogy azt ön is kívánja önmagának. Nevelös Vince, Košice kiiiIikn •; iir üiiI:

Next

/
Thumbnails
Contents