A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1972-10-27 / 43. szám

kassai tájai A Hét szerkesztőségének és a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya idegenforgalmi bizottságának cikksorozata hazánk szépségeiről és történelmi nevezetességeiről. TRENČIANSKÉ TEPLICE A Sina-fürdöház csarnoka Imos felhők terpeszkednek a sztrázsovi dombok fölött, sze­lj^ ß merkél az eső, permetezi az őszi színpompában álló fá­kat, az árvácskákkal kiültetett vi­rágágyakat, a pirostetős gyógyszálló­kat, penziókat. Ilyenkor üresek a sétányok, a „kurszalon“ terasza, a fürdőházak előtti padok ... Párák és érett ízek évszakában vagyunk, a szellő a víz Illatát hozza a Hattyúk tava és a Zöld Béka felől. Dél felé a nap áttöri a fellegeket és egyszerre megélénkül a fürdővá­ros: Trenčianske Teplice (Trencsén­­teplic). Kirándulók, gyógyulásra vá­rók népesítik be a „promenádot“, s a barátságos penziók: a Detva, Niz­za, Villa Vera, Diana ablakai kitá­.4 Hamam fürdöház rulnak, megindulnak a csónakok a Hattyú-tó vizén. Sőt, akad egy-két edzett sportoló, aki fittyet hányva az időjárásnak, fejest ugrik a Zöld Bé­ka, a pompás strandfürdő medencé­jébe ... Az első írásbeli emlék, mely a Machnács és a Klepács lábánál fek­vő fürdőről említést tesz — 1247-ből származik. A monda szerint egy pásztor fedezte fel, aki béna lábát az itt bugyugó forrás vizébe már­­togatta, és hamarosan meggyógyult. Kétségtelen, hogy már a régi ró­maiak ismerték az itteni víz gyógyí­tó hatását. A trencséni várurak is szívesen keresték fel a helyet, a kró­nika szerint Csák Máté is gyógyítot­ta itt köszvényét. Talafusz huszita vezér nevével is találkozunk a kró­nika megsárgult lapjain, feljegyezve a krónikás a Zápolyák, Illésházyak és Slnák uralmát, Wesselényiék ösz­­szeesküvő gyűlését, I. Rákóczi Fe­renc és Zrínyi Ilona itteni esküvőjét, Sina Iphigénta históriáját, akinek Teplic egyik nevezetességét köszön­hetjük: a mór Hamam fürdőház min­tájára épült Sina-fürdőt... Amikor a legutóbb ott jártam, dél­utánonként és este játszott a für­dőzenekar: szimfonikus együttesek szabadságon levő tagjai, konzervato­­risták játszották Smetana és Dvoŕák, Lehár és Kálmán örökszép meló­diáit. A sétányon, ahol valamikor mág­nások, bécsi és cseh iparbárók, föl­desurak és grófok rajzottak, most a munka emberei, betegek, üdülést ke­resők sétálnak, üldögélnek a pado­kon. Csehek, szlovákok, magyarok — a barátságnak abban a légkörében, ami az ilyen fürdőhelyen családias­sá teszi a gyógyulás idejét. Lučene­­ci (losonci) textilgyári munkás, aki­nek hosszú évekig rombolta egész­ségét az anilin gőze, egy hradeci gép­szerelővel, hosszú szőke emberrel beszélget. — Az orvos azt mondotta, hogy három hét múlva már táncolhatok. Körülöttünk mosolyognak, bólogat­nak az emberek. Ismerik egymást: ott laknak a Krim gyógyszállóban — az egykori Grand Hotelben. Számos kiránduló és turista is meg­fordul a városban. Többnyire autó­busszal érkeznek, egyesek hamaro­san tovább mennek, mások bejárják a fürdőhely festői környékét, a lom­bos erdőket, vadregényes völgyeket. Ám az állandó vendégek zöme: a betegek, a gyógyszállók, penziók la­kói reumatikus. ízületi bántalmaik-A trencsénteplici Machnács gyógyintézet épülete ra keresnek gyógyulást a teplici für­dőben: a kénes és szénsavas forrá­sok vizében. De vannak másfajta ál­landó lakók is: egészségesek, akik itt töltik szabadságukat. Ezek lubickol­nak a Zöld Béka vizében, járják fá­radhatatlanul a környező hegyeket, sportolnak a nagyszerű sportlétesít­ményekben. Mert a sportolásra, tu­risztikára van itt lehetőség bőven! A Zöld Béka medencéjében sok je­lentős, nagyszabású versenyt rendez­nek, a Machnács gyógyszálló társal­gójában pedig nagyszabású sakk­versenyeket szoktak rendezni. Az elmúlt évek során a külföldi látogatók száma is egyre nő, de itt kevesebb a külföldi vendég, mint Pieštanyban (Pöstyénben), — úgy tűnik, hogy a másik világhirű reu­matikus gyógyfürdőnk kissé elhomá­lyosította Trencsénteplic nevét. Pe­dig az orvosok szerint bizonyos reu­matikus megbetegedéseknél a 42 hő­fokos teplici víz gyógyhatása fölve­szi a versenyt a pöstyénivel, sőt fö­lül is múlja! Valóban példás az or­vosok munkája, a fürdőszemélyzet szakértelme és gondossága ... csak kevés a lakás, annak ellenére, hogy az utóbbi években lényegesen meg­javították az elszállásolást. A saállók éttermeiben kitűnő kony­ha várja a vendégeket. És az esti szórakozás? Zene több helyen is van A Zöld Béka strandfürdő és van egy csábító cégérű borozó is: „Caupona Legionári!“, mely a fürdő egykori vendégeinek: a római légio­náriusoknak emlékét idézi. A boro­zóban stílusos asztalok, székek és a falon Marcus Aurelius császár nem éppen sikerült arcképe. A városban és annak peremén nagyszabású építkezések folynak. Új lakónegyed épült, mely egyre ter­jeszkedik. Itt kapnak lakást azok a teplici „bennszülöttek“, akik még a fürdő területén levő villákban lak­nak. Ezzel sok épület szabadul fel gyógyszálló, penzió céljára — Jelen­tősen megnövekszik a fürdőváros ágykapacitása. És befejezésül ami az idegenfor­galomnál is fontosabb: Trencsén­teplic évente az emberek ezreinek adja vissza egészségét, sokezren ta­lálnak itt évente pihenést, sportolási alkalmat. — Az a célunk, hogy minden egyes vendég jól érezze magát; világhirű fürdőnk gyógyvize minél több em­bernek adja vissza egészségét, és a pihenést, szórakozást kereső turisták is jól érezzék magukat, felejthetet­lenül szép emlékekkel térjenek haza. Mert ez a legjobb reklám, ez erős­­biti a legjobban fürdővárosunk hír­nevét — mondotta búcsúzáskor a teplici idegenforgalmi hivatal veze­tője. (k)

Next

/
Thumbnails
Contents