A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1972-10-20 / 42. szám
N T udomány T ech RÁKKELTŐ VÁROSI LEVEGŐ. A dohányzó városlakók között jóval nagyobb a rák gyakorisága, mint a falun, vidéken élő erős dohányosok körében. Ez is közvetett bizonyítéka annak, hogy a szennyezett városi levegőnek része lehet a rák keletkezésében. Állatkísérletek eredményeiből tudjuk, hogy a „főbűnös“ a 3,4 benzpirén, a szerves anyag elégetésének terméke. A clevelandi egyetem kutatói most kísérletekkel kimutatták, hogy egerekbe fecskendezve rákot idézhetnek elő a szennyezett városi levegőnek olyan frakciói is, amelyek mentesek a benzpiréntől. E frakciók kémiáját még nem ismerjük teljesen, mert csak viszonylag kis menynyiségben fordulnak elő a szennyezett városi levegőben. E karcinogén vegyületek azonosítása nagy fontosságú feladat, mégis a kutatók szerint már elegendő terhelő adat gyűlt össze ahhoz, hogy a nagyvárosi levegő további szennyezésének határozott Intézkedésekkel véget vessenek. * • • IDEGSEJTEK SUGARHALALA. Az agyat vagy a gerincvelőt érő nagy sugáradag visszafordíthatatlan károkat okozhat az idegsejtekben. A negatív hatás nem azonnal, hanem bizonyos időeltolódással jelentkezik. A besugárzás és a sejthalál között évek is eltelhetnek. Eddig az Idegszövetet sugárrezisztensnek tartották, mert az idegsejtek csak nehezen befolyásolhatók besugárzással. A hamburgi egyetem neuroanatómiai intézetének kutatásai azonban legújabban bebizonyították, hogy az agy sokkal érzékenyebb a sugárzásokra, mint eddig feltételezték. Az agy és a gerincvelő idegsejtekből, gliassejtekből és vérerekből áll, s valamennyi elem működése függ a másikétól. A hamburgi kutatók kísérleteikkel megállapították, hogy az ereket kibélelő sejtek besugárzás után olyan, anyagokat is átengednek, amelyek normális körülmények között nem juthatnak át az agy „vérgátján". Ezeket a fehérjéket a kutatások során fluoresz káló anyagokkal jelölték meg, s ezen a módon ibolyántúli mikroszkóppal sikerült követni útjukat az agyban. Kiderült, hogy ezek a fehérjék nem jutnak be azonnal a vérből az Idegsejtekbe, hanem először a gliasejtek veszik fel őkeL Ennek alapján módosítani keli azt az eddigi nézetet, hogy a gliasejteknek csak támasztó szerepük van — minden jel szerint részt vesznek az anyagcserében is. A kísérletek további szakaszában nemcsak fehérjéket, hanem szénhidrátokat is juttattak a vérbe, és radioizotópos módszerrel kimutatták, hogy az ionizáló sugárzás mind a glia —, mind pedig az Idegsejtekben megzavarja a glukóz elégetését. Besugárzás után glikogén gyülemlik fel a gliasejtekben, majd az idegsejtekben. A túlságosan sok glikogén akadályozhatja a gliasejtek tápláló funkcióját, s ha ennek nem felelhetnek meg többé, éhen pusztulnak az Idegsejtek. A kutatásoknak az a legfontosabb megállapítása, hogy az erős ionizáló sugárzásoktól mind az agyat, mind pedig a gerincvelőt meg kell védeni, mert a nagy sugárdózis maradandó károkat okozhat. • * * GÖZFÜTTY A POR ELLEN. A légköri szennyeződés elleni küzdelem fegyvertára új eszközzel: akusztikai porelválasztó berendezéssel bővült. Az újfajta berendezést a Szovjetunió cserepoveci kohókombinátjában állították munkába a szinterüzem égésgázainak tisztítására. A hagyományos porelválasztó ciklon elé a gázáramba iktatott berendezésben túlhevített gőz fütyülése idézi elő a hangrezgéseke.. Ezer köbméternyi füstgáz kezeléséhez mindöszsze 1,3 kilogrammnyi gőz szükséges. Az akusztikai kezelés 25—40 százalékkal csökkenti az égésgázok szilárd szemcsetartalmát. Az elmúlt évek során nagyon közkedvelt és divatos lett az Audi gépkocsi. A gyár kísérleti intézetében a gyorsaság növelésére és a biztonságos utazásra összpontosították a tervezők figyelmüket. Szakértők véleménye szerint a 247 cm tengelytávú, 417,5 cm hosszú Audi-80, amelynek GL változatával 170 km/óra sebesség érhető el, a biztonságos utazás terén is figyelemre méltó. Az autópiac újdonságai A svéd VESC autó — vagyis a Volvo biztonsági modell — „röntgenképe“ a meglevő négyhengeres motort tünteti fel, és a futómű, a kerékfelfüggesztés sem felez különleges megoldást. A sorozatgyártású típusoknál is alkalmazott tárcsafékek szerepelnek itt, de a kocsi külseje és a felépítmény merevítő szerkezete már eltér a hagyományostól. Láthatóan átalakították az üléseket, és az első ülések támlájának pultszerű kiképzése jól szolgálhatja a hátsó utasok védelmét. A párnázott támaszok biztonságot kölcsönöznek, az automatikusan felfúvódó légzsákok pedig esetleg még fokozni tudják a biztonságot, mind a kocsi elejét, mind a hátát érintő ütközéseknél. (Gyári fotók) ngHi ímm A HIRES KÉT BETŰ (SlP Már évszázadokkal ezelőtt is híres város volt Strakonice. Akkor Dél- Csehország központjának számított. Ma pedig motorkerékpárjairól, nagyszerű motorkerékpáriparáról híres, nyugodtan mondhatjuk: világhíres. Éppen ötven évvel ezelőtt Strakonicében létesült a Cseh Motorkerékpárgyár. Kezdetben kerékpárokat készítettek; az első puíogó kétkerekűjüknek a ČZ—76 nevet adták. Azóta sok nagy sikerű modell hagyta el a gyárat. A strakonicei gyár termékei néhány rövid évtized alatt meghódították a világpiacot. A nemzetközi sikerekről főként a sportgépek gondoskodtak pontosabban GURULÓ HŐMÉRŐ. Az önkiszolgáló boltok hűtőpultjaiban elhelyezett termékek optimális hőmérsékletének ellenőrzésére újtípusú hőmérő és regisztráló berendezést készített az angol GEC-ELLIOT műszergyár. Az elektronikus berendezés szúróvizsgálatokra, továbbá folyamatos, akár több napig tartó ellenőrzésre egyaránt alkalmas. Kerekes állványán tetszés szerint odagurítható bármely hűtőtárolóhoz. A hajlékony vezeték végén elhelyezett érzékelőjét a tárolt élelmiszerek között kell elhelyezni, de a hűtött hús, tejtermék csomagolásába is lehet szúrni. A készülék, melynek kezeléséhez nincs szükség különösebb szakképzettségre a crossmotorok, amelyeknek a gyártását 1960-ban kezdték meg. Tudjuk, hogy azóta milyen diadalmas pályát futottak be a CZ motorok, amelyek számtalan nagy nemzetközi versenyt, világbajnokságot nyertek. A tengeren túli sportolók is szívesen nyérgelik meg a strakonicei motorokat. De nemcsak a motorkerékpárok viselik a jellegzetes CZ emblémát: a gyár jó néhány más termékét is eredményesen exportálják. így például az egyik üzemben kerékpárokat gyártanak, a másikban korszerű öntödét rendeztek be, ahol nemcsak az anyagyár öntvényszükségleteit állítják elő, hanem különleges öntési munkákat is végeznek. Kiegészítő termelésként szerszámokat és pontos műszereket is készítenek. A strakonicei CZ-gyár ötezer dolgozója arra törekszik, hogy továbbra is a Világbajnok védjegye maradjon a két híres betű. a CZ. papírszalagon regisztrálja a mért hőmérsékletet. KOMPUTERES AGYVIZSGÁLAT. Az angol EMI Ltd kutatólaboratóriumában hároméves munkával olyan új vizsgálati módszert dolgoztak ki, amely a szakértői vélemények szerint forradalmasíthatja az agyi megbetegedések felismerését, vizsgálatát és kutatását. A digitális komputer gyorsaságát és pontosságát nagy érzékenységű röntgendetektorokkal kombinálva, az új módszerrel százszor több információhoz juthatnak, mint a hagyományos röntgenezéssel. A CTAT-rendszer pontos adatokat ad az agyi elváltozások helyéről és természetéről. SZfNZENE A képzőművészeket már régen is foglalkoztatta a hangok színreváltása, s nem egy képzőművészeti alkotás született, amely valamely zenei mű hangulatát kísérelte meg visszaadni színekben és formákban. Ma már bizonyított, hogy a hang és a szín között belső összefüggés van, hogy az akusztikai és vizuális érzékelés szintézise elősegíti, erősíti hatásukat, s befolyásolja kedélyállapotunkat. A LÁTÁS, HALLAS, TAPINTÁS ÉS ÍZLELÉS között szoros kapcsolat van. Az ember valamennyi érzékszerve egyszerre dolgozik. Sz. Kravkov szovjet pszichológus bebizonyította, hogy a szín és a hang együttes hatása megváltoztatja a szem és a fül működését. Monoton hangoktól a szem érzékenyebben reagál a zöld-kék árnyalatokra, a hangerő emelkedésétől viszont a zöld iránt nő érzékenysége, de csökken a narancsssárga színekkel szemben. Ez a kölcsönhatás mégsem korlátozható csupán az érzékszervek fiziológiai funkciócseréjére, mert pszichológiai okok is szerepet játszanak benne. Elsősorban az az emberi képesség, amely kapcsolatot képes teremteni különböző érzékelések között. A hangokat legtöbbször színekkel asszociáljuk, s ezt „színhallásnak“ nevezzük. A fordítottja — a színek hanggal való kapcsolása — jóval ritkább. Julian Huxley kísérletei bebizonyították, hogy a színhallás leggyakrabban szkizofrén és erősen ittas egyéneknél tapasztalható. Többé-kevésbé azonban minden ember sajátja, legfeltűnőbben pedig művészi adottságokkal rendelkezőknél figyelhető meg. Nem is olyan régen a szín-esztéziát — valamely ingernek nemcsak a neki megfelelő érzékszerv általi érzékelése, például színképzetek jelentkezése bizonyos hangok hallatára — még absztraktunknak tartották, amelynek gyakorlati alkalmazására nincs mód. Ma már azonban az ilyen irányú kísérletek — összhangban a legújabb kutatásokkal — a színzene területén gyakorlati jelentőséget kaptak. A kazanyi Prométheusz repülésügyi intézet írók, képzőművészek, zenészek, filmesek körében végzett kérdőíves felmérést, azt kutatva, vajon megállapíthatók-e bizonyos törvényszerűségek a színhallással kapcsolatban. Abból indultak ki, hogy a hangszín minőségi jellemzője a hangnak, ugyanúgy, miként a szín jellemzője a látható környezetnek. Érdekes, hogy nyelvünkben s néhány más nyelvben is, ennek a jellemzőnek éppen hangszín a neve. A zenészeknél a színesztéziának három fajtáját állapították meg: színtonalitáshallást, színtónushallást és színharmóniahallást. Az elsőt a zenei hangnem színlátásának képessége határozza meg. A kutatások során ennek vizsgálatában jutottak el a legmesszebbre. Alekszandr Szkrjabin, aki Prométheusz című szimfonikus költeményénél elsőként kapcsolta össze a zenét a színnel, s partitúrájának első sorában „Luce“ jelzés alatt adta meg szinelképzelését, a C-durt például vörös fényűnek látta, a B-durt sápadt, halvány holdfénynek. A legújabb kutatások bebizonyították — mint arról Lev Melnyikov beszámol cikkében hogy a színesztézia alapjai ama idegek kölcsönhatásában kereshetők, amelyek az érzékszervektől a központi idegrendszerbe vezetnek. A kölcsönös kapcsolat ebben a rendszerben Krakov nézete szerint különféle utakon megy végbe. Vagy az érzékelésnek közvetlen átvitelével egyik idegpályáról a másikra, az agyközpontok „átkapcsoló“ idegducai által, vagy a vegetatív idegrendszer révén. Esetleg „távvezérléssel“, a keringő testnedvek hormontartalma segítségével. Állatokon végzett kísérletekkel bebizonyították, hogy a különböző érzékszervek ingerlése az agynak mindig ugyanazokat a területeit érinti. A Szovjetunióban K. Leontyev mérnök kísérletezett elsőként azzal, hogy a színzenét megfelelő technikai berendezésekkel összhangba hozza a pszichológiai elméletekkel. A moszkvai automatizálási és telemechanikai intézetben az ő tervei alapján fejlesztettek ki egy önműködő berendezést a hang színreváltásához. A kutatások és kísérletek végső célja az, hogy elektronikus számítógépeket alkalmazzanak a színzenei programok komponálására. Ennek lehetősége azonban csak akkor válhat valóra, ha a még csak feltételezett törvényszerűséget sikerül feltárni, s ezeket a bizonyítottakkal a számítógépek számára alkalmas rendszerbe foglalni. ÖTLETEK - TALÁLMÁNYOK <o
