A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1972-10-20 / 42. szám

Az 1972-es ieliezovcei (zselizi) országos dal- és táncünnepélyen fellépő ukrán vendégegyüttes

magyar kultúra ápolásával és terjesztésével járó többletmunkát.

Szövetségünk bízik abban, hogy nagyon sok ilyen lelkes tagja van és lesz a jövőben is, hiszen ezt a tényt a CSEMADOK ma már mintegy negyedszázados fennállása is fényesen igazolja.

Mint fentebb is emlitette, az évzárókon ismertetni fogják a XI. országos közgyűlés határozatait. Tudjuk, hogy egyetlen beszélgetés keretén belül lehetetlen részletesen Ismertetni a határozatokat, azért kérem, legalább néhány lényeges mozzanatot idézzen fel.

— A CSEMADOK XI. országos közgyűlésének határozatai alapján szeretnénk, ha a helyi szervezetek vezetőségei az eddigieknél kezdeményezőbbek, önállóbbak lennének, s azt, hogy a közgyűlés határozatait ne úgy fogadnák majd, mint dogmát, hanem a helyi sajátos viszoBízunk tagságunkban

(A CSEMADOK évzárók el

A CSEMADOK helyi szervezeteinek életében az évzáró taggyűlések bizonyos határkövet jelentenek, hiszen egy egész évi jó munka eredményeit hivatottak összegezni, ugyanakkor feltárni a meglévő hiányosságokat, levonni belőlük a megfelelő következtetéseket s ily módon szabni helyes irányt a következő év feladatainak elvégzéséhez.

Mint eddig minden évben, az évzáró taggyűlések tartalmát tekintve, most is abból kell kiindulni, hogy a CSEMADOK elsőrendű feladata a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális nevelése. Szocialista építőmunkánkban nagy jelentőséggel bír az emberek esztétikai nevelése, a szocialista öntudat, az érzelmi és erkölcsi gondolatvilág gazdagítása, hogy ily módon is segítsük a politikai és gazdasági téren előforduló hiányosságok kiküszöbölését ugyanakkor a szocialista országokkal való szoros baráti kapcsolatok elmélyítését.

Az ez évi CSEMADOK-évzárók jelentőségét nagyban emeli az a tény, hogy a megtartásukra kijelölt időszak (1972. október 15-től december 31-ig) egybeesik a Csehszlovák- Szovjet Barátsági Hónap, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55., valamint a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulóját köszöntő ünnepségekkel.

Röviden, tömören fogalmazva enynyit tudunk eddig az évzárókról.

Megkértük ezért Héger Károlyt a CSEMADOK KB szervezési osztályának vezetőjét, hogy válaszoljon az 1972-es évet összegező évzárókkal kapcsolatos kérdéseinkre, arra, hogy a taggyűlések tartalmát tekintve a helyi szervezetek vezetőségeinek milyen fontos szempontokat, célokat kell szem előtt tartaniuk?

lönös tekintettel az agitációs népművelő munka fokozására. Értékelni kell az 1971-es évzárón elfogadott határozatok, kötelezettségvállalások teljesítését és elő kell készíteni a tagságot a jövő évi járási konferenciákra, felvázolva azokat a terveket, amelyekkel a tagság hozzájárul majd a község szociális és kulturális életének fellendítéséhez stb.

Mindezeken kívül még egy epizóddal is gazdagodnak az évzárók, ugyanis a jövő évben új igazolványokat adunk ki a tagságnak. A későbbi igazolványcserék zökkenőmentes lefolyását ugyancsak az évzáró taggyűléseken kell megalapozni. Fontos, hogy minden helyi szervezet ezen a gyűlésen ellenőrizze, rögzítse tagságának pontos létszámát. Nem szeretnénk, ha az igazolványcseréknél taglétszámunk csökkenő tendenciát mutatna, sőt ellenkezőleg célunk az, hogy ezzel az akcióval párhuzamosan a helyi szervezetek vezetőségi tagjai széleskörű tagtoborzási versenyt indítva elősegítsék Szövetségünk tagságának jelentős gyarapodását.

Ügy tudjuk, hogy az évzárók lehetőséget nyújtanak a vezető tisztségeket betöltők kicserélésére is.

— Igen. Bár helyi szervezeteink vezetőségei egyre szilárdabbak, mégis, ha a további jó munka menete megkívánja, esetenként lehet cseréket eszközölni. Természetesen örülnénk, ha a CSEMADOK tagsága szervezetének élére olyan embereket választana, akik már eddig is példát mutattak, a proletár nemzetköziség hívei, s hogy számukra a CSEMADOK-ban vállalt tisztség nemcsak eggyel több funkciót jelent, de elsősorban megtisztelő bizalmat. Ennek tudatában teszik magukévá a

nyokra alkalmazva valósítanák meg őket. Mindenki tisztában van azzal, hogy a legcélszerűbben megfogalmazott határozat, terv is hatástalan, ha végrehajtói formálisan vagy helytelenül értelmezik őket.

A XI. országos közgyűlés határozatai értelmében a CSEMADOK helyi szervezetek vezetőségi tagjai legyenek a kezdeményezők községükben az egyes tömegszervezetekkel való együttműködés terén, az egységes és hatékony kulturális élet megteremtésében. Ugyanis vannak kisebb községek, ahol az egyes tömegszervezetek öncélú elszigetelődése folytán a kulturális-népművelő munka az erők felaprózásához, a munka szétforgácsolódásához vezet.

A népművelési tevékenység keretén belül fontos az új munkaformák keresése, kialakítása. Olyan munkaformáké, amelyek egyaránt kielégítik mind az ifjúság, mind az idősebb korosztály igényeit. Többéves adósságunk a csehszlovákiai magyar munkásmozgalomban részt vett, ma még élő elvtársak küzdelmes múltjának, átélt élményeinek a megismertetése. Sok olyan érdemes idős elvtársunk van, akikről korunk nemzedéke keveset tud. Ezt az adósságot nagyobb intenzitással kell törlesztenünk.

A népművészeti munka területén jóval nagyobb gondot kell fordítani a szakemberképzésre, a szervezési és ösztönző munkára, amely ezt a képzést az illetékes szerveknél elősegíti. A gyakorlat ugyanis azt mutatja, hogy helyi szervezeteink részéről sok esetben egészséges kezdeményezés tapasztalható, de a megfelelően szakképzett vezetők hiányában szervezkedő kedvük, kezdeményezésük kórba vész. Itt is akad hát tennivalónk bőven.

Folytatni kell a munkát hagyományos színjátszó mozgalmunk te— A bevezetőben felsoroltakon kívül évzáró taggyűléseink jelentőségét nagyban növeli az a tény, hogy ebben az évben tartottuk a CSEMADOK XI. országos közgyűlését, s annak határozataival az évzáró taggyűlések keretén belül ismerkedik meg szélesebb körben is Szövetségünk tagsága. Az évzáróknak természetesen egyik fő célja, hogy értékeljék azt a munkát, amellyel a helyi szervezet tagsága mind a községben, mind munkahelyén hozzájárult a politikai, gazdasági és kulturális élet fejlesztéséhez. További fontos célja, hogy Szövetségünk minden tagja megismerje, elfogadja, magáévá tegye azokat a feladatokat, amelyek a CSKP KB határozatai alapján a CSEMADOK-ra hárulnak, küA biskupicei (fülekpüspöki) Palóc együttes

rületén is. Sajnos a jelen időszakban e téren visszaesés tapasztalható. Egészséges műsorpolitikával, jó szervező munkával azonban továbbra is minden erőnkkel támogatni kell e mozgalmat.

Nagy közkedveltségnek örvendő sikeres rendezvényeinket — mint amilyenek a Tavaszi szél vizet áraszt népdalverseny és a táncdalénekesek vetélkedői — magasabb szinten kell tovább vinnünk, fejlesztenünk. Egy további adósságtörlesztés: a munkásmozgalmi folklór átfogó feltárása, feldolgozása a ma és a jövő nemzedékei számára — még szintén várat magára.

Véleménye szerint mi a titka a jó, az Igazán sikeres évzárónak?

— Nincs is titka. Nincs rossz évzáró, csak abban az esetben, ha azt rosszul, formálisan készítik elő. Tehát csak hozzáállás kérdése, hogy az évzáró taggyűlés sikeres legyen, hogy mind tartalmában, mind formájában teljesítse, feladatát, hogy ösztönzőleg hasson, irányt szabjon és felrázza még a leggyengébben működő helyi szervezet tagságát is, s ezáltal új célok elérésére, lelkes kulturális tevékenységre ösztönözze. A rosszul, átgondolatlanul előkészített évzáró ugyanannyi munkát vesz igénybe, mint a kedvvel és alaposan átgondoltan szervezett. A lényeg, hogy a helyi szervezet vezetősége ne tekintse formális „muszáj“ rendezvénynek, hanem olyan fontos mozzanatnak, a kulturális munka érdekében, amelynek keretén belül egész sor elhallgatott, pangó probléma kerülhet megvitatásra. Mindez sikerülhet és különösen akkor, ha nemcsak a CSEMADOK-tagok, de az egész község kultúrát szerető és igénylő lakossága megjelenik a taggyűlésen. Persze sok függ a járási vezetőség munkájától is, attól, hogy a tervek időben elkészüljenek és időben eljussanak a helyi szervezetek vezetőségeihez, hogy ugyancsak időben megtárgyalhassák azokat. Az előkészítő munka oroszlánrésze azonban így is a helyi szervezetek vezetőségeire marad. Lényeges, többek között az, hogy a helyi viszonyoknak legjobban megfelelő propagóciós munka előzze meg a taggyűlést. A legtömegesebb részvételt csak így lehet biztosítani. Fontos továbbá, hogy az évzáróknak méltó kereteket adjunk. Gondolok itt a megfelelő helyiségekre, a tagságot vonzó tartalmas kulturális keretműsorokra. Ezek mind fontos tényezői a taggyűlés egészséges légköre kialakításának. Persze lényeges az is, hogy a rendezvény megtartsa munkajellegét, ami korántsem azt jelenti, hogy ne baráti légkörben táruljanak fel a Szövetség, illetve a helyi szervezetek ténykedésében felmerülő problémák, mert csak így érvényesülhet teljes mértékben az évzárók legfontosabb célja: az ösztönző útmutatás. Utoljára, de nem utolsósorban mindezt nagyban elősegíti egy konkrétumokkal foglalkozó problémákat felvető, Őszinte kritikára, vitára ösztönző beszámoló. A jó beszámoló alatt korántsem azt értjük, hogy az hosszú oldalakon keresztül valamiféle tudományos, ízű és általános kulturális kérdéseket boncolgató értekezés legyen. A beszámoló elsősorban a CSEMADOK helyi szervezetének és a falu kulturális életének sikereivel, hiányosságaival és a hibák felszámolásának lehetőségeivel foglalkozzon. Utaljon a munkában észlelt hibák okaira, de a már meglévő lehetőségek kiaknázására is hívja fel a figyelmet.

Tisztában vagyunk azzal, hogy sok munka Vár most helyi szerveink vezetőségeire és mindazokra, akik e munkában tevékenyen részt vesznek, de bízunk abban, hogy idei évzáró taggyűléseink révén nagymértékben sikerül felszámolni a ma még meglévő fogyatékosságokat, s hogy kulturális munkánkban, melyet magyar dolgozóink érdekében végzünk, új utakon haladhatunk tovább.

TKI