A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1972-10-20 / 42. szám

AZ EMBEREK NÉHÁNY JELLEMVONÁSÁRÓL |—— LG 5 KANAL VITAMIN A prágai állatkert világhírű és meglepően régi intézmény: már 1280-ból vannak adatok, hogy az ak­kori cseh király velencei kereskedők­től tigriseket vásárolt. Ez a majom, akit a képen az állatkert egyik or­vosa vitaminnal etet, csak egy az ötszázféle állat közül, amelyet a lá­togatók megcsodálhatnak. Összesen 2500 állat él a 46 hektár nagyságé területen; ez Európa egyik legna­gyobb állatkertje. ■ Mini- I magazin Motto: Amikor a viselkedés kultúrá­járól beszélünk, nem mehetünk el szó nélkül az olyan jellembeli sajátosságok mellett, amiktől az ember mindennapi magatartása függ. Az általánosan elfogadott szabályok csak mint fegyelmező tényezők szerepelnek. Tapintat Arra az emberre mondjuk, hogy tapintatos, aki különböző körülmé­nyek között nemcsak az általános magatartási szabályoknak megfele­lően viselkedik, de egyúttal esztéti­kai és etikai követelményeknek is eleget tesz. A tapintat a jószívűsé­gen alapszik, és feltételezi, hogy az ember tudatában van annak, mi okozhat fájdalmat, mi szerezhet örö­met a másik embernek, s meg tud­ja érteni a másiknak az igényeit és érzéseit is. A tapintatos ember igyek­szik megelőzni, elkerülni a kellemet­lenséget okozó helyzeteket. Az ud­variasság szabályait be lehet gépie­sen tanulni, és ezek jó szokásainkká válhatnak, de a tapintat ennél töb­bet követel. Ahhoz, hogy kifejlesz­­szük ezt a tulajdonságot, gyakrab­ban kell magunkat a másik ember helyébe képzelni. A tapintat megköveteli, hogy ne avatkozzunk bele mások dolgaiba (amikor azok nem ártalmasak a tár­sadalom, az adott ember vagy má­sok számára). Fejlett kritikai érzék­kel is kell rendelkeznünk, elsősor­ban önmagunkkal szemben. A környezettel való érintkezésben megnyilvánuló tapintatlanság időn­ként megsértheti a kötelező távolság betartását. Ezt a távolságot az em­berek közötti viszony, az életkor, a társadalmi helyzet és a konkrét eset (környezet, életkor, körülmények és idő) határozza meg. A bizalmasko­dás és a nagyképűség nem más, mint a tapintatlanság szélsőséges meg­nyilvánulása. Az érzések és az értelem által irá­nyított tapintat cselekedeteinkben és „Nagyon is lehetséges, hogy a nap­jainkban erősítővel játszott beat- és rock-zene következtében olyan fia­talok nemzedékét neveljük, akik már 30. életévük elölt nagyothallók lesz­nek.“ Ezzel a riasztó megállapítás­sal kapcsolja össze James M. Flug­­rath amerikai tudós azt a követelé­sét, hogy valamennyi beat- és rock­klubban figyelmeztető táblákat he­lyezzenek el ezzel a felirattal: „Vi­gyázzatok: a hangos zene a hallá­sotokba kerülhet!“ Kérdéses, hogy a beat-zene ifjú imádói komolyan vennének-e egy ilyen figyelmeztetést. Ugyanakkor éppen elég bizonyíték támasztja alá azt az állítást, hogy a túl hangos ze­ne károsan befolyásolja a hallást. G. Singleton fül-, orr- és gégespe­cialista, a Floridai Egyetem munka­társa véletlenül már évekkel ezelőtt észrevette, hogy lánya egy beat­­klubban tett látogatása után órákon át rosszabbul hallott. Mérésekkel megállapították, hogy a zenekar kö­zelében a lárma eléri a 130 decibelt és még a táncparkett közepén is 100—110 decibelt tesz ki. A Tennessee Egyetem tudósai a közelmúltban egy beat-klubban ten­­gerimalacokat tettek ki 130 decibel erősségű zenének. A vizsgálat ered­ményeként megállapították, hogy a kísérleti állatok károsodásokat szen­vedtek el fülük belső járataiban. Már végen közismert, hogy a lár­ma károsan befolyásolhatja az em­beri egészséget. Az orvosok közvet­len• és közvetett károsodásokat kü­lönböztetnek meg. A közvetlen ká­rosodások a fülben keletkeznek. A lárma ugyanakkor közvetve is károsan hat az egészségre, hiszen a zajok végső soron figyelmeztető jel­zések is, amelyek bizonyos reakció­kat váltanak ki. Befolyásolják a ve­getatív idegrendszert, a hormonház­hangunkban is megnyilvánul. A i ta­pintatos ember csendesen mozog, csendesen viselkedik, senkit sem za­var, senkit sem idegesít. Nem hang­súlyozza saját fennsőbbségét és tár­sadalmi helyzetét. Nem fellengzős, nem viselkedik szertelenül, mindig alkalmazkodik a körülményekhez, figyelemmel van környezetére és az adott helyzetre. A tapintatos ember nem mutatja ki, ha nem kedvel valakit, s nem mutatja ki mértéktelen szimpátiáját sem, mert ez érzékenyen érintheti a környezetében levőket. Mások előtt nem ölelkezik, csókolózik, nem fi­togtatja az érzelmeit. A sértő kíváncsiság szintén tapin­tatlanság. Például: ha író vagy ol­vasó ember válla felett belenézünk abba, amit az illető ir vagy olvas. Mások beszélgetését kihallgatni ugyanúgy illetlenség, mint a kulcs­lyukon leselkedni. Nem illik kíván­csian bámulni másokat. Ha kényelmetlen helyzetben talál­kozunk ismerősünkkel, tegyünk úgy, mintha észre sem vennénk, és soha ne emlékeztessük az illetőt a látot­takra, főképpen ne meséljünk má­soknak az ilyen találkozásról. Az olyan emberi gyöngéket, hiá­nyosságokat, amelyek nem ártanak a társadalomnak, nem illik mások előtt kiteregetni. Testi fogyatékos embert (dadogót, süketet, sántát stb.) kinevetni, ki­gúnyolni nemcsak tapintatlanság, de visszataszító, még ha az illető háta mögött történik is. Az ilyen embe­rek iránt különös figyelmet, türel­met és együttérzést tanúsítunk. Az együttérzést a tapintatnak kell dik­tálnia. A testi fogyatékosoknak, mint sok betegnek is, kellemesebb, ha nem vesszük észre, hogy fizikailag nem egyenértékűek másokkal. A tapintat azt diktálja, hogy bi­zonyos dolgokról burkolt formában beszéljünk, különösen gyermekek és serdülők jelenlétében. A tapintat fej­leszthető tulajdonság, s fejlesztése teljesen tőlünk függ. tartást, a légzést, a vérnyomást és az izomtevékenységet is. Ha a zajin­gerek különösen hosszú időn át vagy intenzíven hatnak, akkor ez olyan zavarokhoz vezethet, amelyeket a szervezet csak bizonyos fokig tud ki­egyenlíteni. A lárma, mint a környezeti ter­helés speciális formája, nagyon is problematikus, hiszen gyakran a mo­dern élet előnyeit ezzel kell meg­vásárolni. A „szórakoztató lárma“ azonban a zajok különleges formá­ját jelenti. Ha a zenekar hajlandó hallását tönkretenni, akkor ezt hiva­tásbeli kockázatnak tekinthetjük. Mi a helyzet azonban a hallgatóival? A Tennessee Egyetemen nemcsak a tengerimalacokat vizsgálták meg, hanem az egyetemi hallgatók na­gyobb csoportját is, és megállapítot­ták, hogy már az első évfolyam hall­gatóinak 30 százalékánál „magas frekvenciáknál mérhető hallásveszte­ség“ volt észlelhető. Nagyon kérdé­ses azonban, hogy realizálható-e a fiatalok hallását védő bármiféle program is. ELFOGLALT HÖLGY A müncheni olimpiai játékoknak nemcsak a sportpályákon voltak hő­sei. Búrni Zeittlär kora reggeltől ké­ső éjszakáig teljesített szolgálatot, hogy a legfontosabb és a legponto­sabb információkkal lássa el a spor­tolókat. A kislány különös tehetség­gel rendelkezik. Tizenegy nyelven beszél. üj Énekes tehetség A rostocki könnyűzenei fesztivá­lon új énekesnek tapsolhattak a hall­gatók. Olga Szorokin szovjet éne­kesnő először vett részt ezen a nagy nemzetközi versenyen, és máris si­kert aratott. A szakemberekből ál­ló bizottság második díjjal jutalmaz­ta Olgát. Az elkövetkező hónapok­ban még sokat hallunk róla. MIÉRT MOSOLYOG? Egyszerűen azért, mert sikert si­kerre halmoz. A svédországi Janet Argen a legkeresettebb filmcsilla­gok közé tartozik. A beat-zene ártalmai

Next

/
Thumbnails
Contents