A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1972-09-29 / 39. szám
1 Un ■ I * ■^téÉÉkí ii' & & k i m Nem pihen a komp Aki szeret kirándulni s végigjárja a Garam mentét, látja, hogy a folyó alsó szakaszán még három helyen kompon utaznak a folyó egyik partjáról a másikra. Érdeklődve figyeltem a kompokat, s ezek bizony nem pihennek: a Garam egyik partjáról a másikra szállítják a gyalogosan, motorkerékpáron, autón érkező utasokat, és fontos szolgálatot tesznek azoknak a szövetkezeteknek is, melyeknek földjei a folyó két oldalán fekszenek. Felkerestem mind a három kompot. Sárovcéban (Sérón) éppen Kondróík István tartotta kezében a kötelet, a komp két kötélcsatlakozósú csigával a folyó felett átívelő vastag drótkötélhez erősítve lépésnyi gyorsasággal közeledik a jobb part felé. Parthoz érve a révész ügyes mozdulatokkal kiláncolja, vagyis a lánccal a parton álló fa törzséhez erősíti a kompot. Két motorkerékpáros utasa gyorsan tovább hajt. Most már van alkalmam megtudni, hogy Kondróík István már ötödik éve révész. Azelőtt szabóként dolgozott. Nem szereti az ülőmunkát, szívesebben dolgozik a friss levegőn, a víz mellett, helyesebben a víz fölött. Nevetve mondja: — Reggel fél háromkor kezdődik itt a munkanap. Rendszerint Jur nad Hronom-ból (Garamszentgyörgyről) jönnek az első utasok, azok, akik állatgondozók a sáróí szövetkezetben. A szolgálat este kilencig tart. Délelőttönként nagyobb a forgalom, mint délután, bár a városi csúcsforgalom idején, azaz délután négy és öt között nekünk is van munkánk bőven. Sokszor dél alatt sem csökken a forgalom. Van úgy, bizony, hogy háromszor-négyszer is hozzáfogok ebédelni. Valamelyik nap megszámoltam: százhússzor fordultam a komppal. Igaz, a két említett falu között nyolc-tíz kilométerrel rövidebb az út, ha nem a híd, hanem a komp felé kerül az utas. Nem is pihen a komp.... Elharangozzák már a delet, mire Mikolára érek. A fülledt meleg a Garam partra csalt egy csapat vakációzó gyereket. Egypáran az éppen parton álló kompról ugrálnak fejeseket a vízbe. A napbarnított révész, Tóth János nem bánja, hogy itt szórakoznak a gyerekek, legalább szem előtt vannak. Amikor azonban a túloldalon felberreg egy Moszkvics személyautó, elhesegeti a gyerekeket. A kompra szállók én is, figyelem a már jól begyakorolt mozdulatokat. Kioldja a láncot, kezébe veszi a húzórudat, melynek másik végén U-alakú bevágás van. Ezzel belekapaszkodik a víz fölött átívelő drótkötélbe, s húzza a kompot. Megfigyeltem, főleg az indulásnál kell nagy erőt kifejtenie. De hozzászokott már, hisz 1908-tól révész, sőt a háború után is ezzel kereste egy évig a kenyerét. Tóth János szívesen elmondja a problémákat is: — Ez a komp 1054 óta jár. Azelőtt is volt itt komp, csak az még dereglyés volt. Ügy nézett ki, hogy két csónakot gerendákkal fogtak össze, majd ledeszkázták. Ez a jelenlegi jobb, bár öregecske, dtí kibír még néhány esztendőt. Sajnos, az illetékesek nem nagyon törődnek a komp állapotával, alacsony vízálláshoz a tekerő csigáját lejjebb kell ereszteni, felhúzáskor pedig ez igen nagy erőt vesz igénybe. Egy áttétel-fogaskerék felszerelése nem nagy munka, de már ötödik hónapja kérjük és még mindig nem kaptuk meg. Naponta százötvenszer is megfordulunk. Nagy a forgalom. Főleg szombaton és vasárnap. Ekkor rendszerint a halászok az első utasok, napközben pedig a kirándulók népes tábora kíváncsi a túloldal szépségeire. Hétköznaponként rendszeresebb a forgalom, némely törzsvendégnek számító utasunk érkezésével a pontos időt is meg tudjuk határozni. Reggel fél hétkor jönnek a Zeliezovcéban dolgozó kukučínovi (nemesoroszi) munkások, 9 órakor jár a fagylaltos, 12 órakor jönnek a szövetkezet dolgozói ebédelni, délután 4 órakor mennek haza a munkások, este tíz órakor pedig az a két nemesoroszi fiatal motorkerékpáros az utolsó utas, akik Garammikolára járnak udvarolni. Közben pedig a szövetkezet traktorai teszik folyamatossá a munkámat. Hallottam, hogy már hidat is szeretnének ide építeni, de úgy vannak vele, mint én az autómmal: a terv kész, csak a pénz hiányzik... Baggerozni is kellene már itt a folyó medrét, mert alacsony a vízállás. A nehéz fajsúlyú anyaggal megrakott járműveket nem hozhatom át. A kerékpáron, gyalogosan érkező utasokat csónakon viszem át a túlsó parton, ez kisebb fizikai megerőltetést igényel. Nem pihen ez a komp sem, mert a garammikolai szövetkezet számára előnyt jelent az is, ha rövidebb úton tudja traktorait a határba irányítani. Arról nem is szólva, hogy több falu lakosai is szívesebben kerülnek errefelé, ha Zselízre mennek. Ez a közelebbi út... Cajakovóban (Lekéren) éppen a folyó közepén járt a komp, amikor megérkeztem, Egy Skoda teherautó volt a szállítmánya. Visszafelé sem jött üresen, öt kerékpáros munkást hozott, fáradt szövetkezeti dolgozókat. Most telt le a munkaidejük, mindannyian hazafelé siettek. Svancár József, a révész már 17 éve űzi ezt a mesterséget, ű sincs egyedül, harmadmagával szolgál. Váltják egymást, így csak minden harmadik nap jut rá a szolgálat. Olyankor azonban hosszú a munkanap: reggel négytől este tízig tart. A fizetés 1200 korona havonta. A munkája pedig... De beszéljen erről ő maga: — Főleg őszkor nehéz, há nagy a víz és tekerővei feljebb kqll húzni a kompot. A szövetkezet pedig ilyenkor szokta szállítani a silókukoricát meg a répát. Naponta átlag'százszor fordulunk. De télen sem állunk. Ha jönnek a nagy fagyok, kihúzzuk ugyan a kompot, úgynevezett jégutat csinálunk a folyóra. Ez úgy készül, hogy mikor először befagy a víz, szalmát szórunk rá, ezt állandóan öntözzük, majd kukoricaszárral, gallyakkal takarjuk. Az állandó 'öntözés nyomán annyira összefagy ez az út, hogy még a legsúlyosabb járművet is megtartja. A túlsó oldalon van az erdő, s télen, amikor a fát szállítják, jó szolgálatot tesz az út a folyó jegén. Csak érteni kell ehhez a mesterséghez. Van itt néhány különös munkafogás: ha árad n Garam, a víz felett átívelő drótkötelet feljebb kell emelni, mert az árral sebesen lefelé úszó fatuskók, fatörzsek könnyen elszakíthatnák... Már többször is felvetődött a gondolat: korszerűsíteni kellene a kompot, egy motor rászerelése nem kerülne sokba. Megérné, mert az 1930 óta működő komp jó szolgálatot tesz mind a szövetkezetnek, mind az állami gazdaságnak. De ezen már újítani nem akarnak, hisz alig száz méterre innét jövőre elkezdik egy híd építését, azt a három-négy évet pedig ez a komp már kibírja ... Különben nincs sok időm a beszélgetésre, mert nemsokára jön vissza a tejesautó, és az előbb átvitt traktort is megrakják hamarosan. Nem pihen a komp egyetlen helyen sem. Jár, mint az óra ingája, az egyik oldalról a másikra. Évente ezerszer és ezerszer érintve a folyó partját, hol az egyik, hol a másik oldalon. BENYAK JÓZSEF KÔRUSFESZTIVÁL Ahogy múlik a nyár, ahogy rövidülnek a napok, velük fordított arányban készülnek a kulturális megmozdulások tervei. Vagyis vége az uborkaszezonnak, elkezdődik újra a Csemadok alapszervezeteiben az aktív kulturális élet. 8 ez Így Is van rendjén. Az utóbbi egy-két évben, ahogy az ismeretes, örvendetesen fellendült a kórusmozgalom, éneklőcsoportok alakultak egyremásra az ország minden részén, s nemcsak hogy megalakultak, hanem olyan szintre Is sikerült felküzdenlük magukat, amelyre méltán lehetünk büszkék. S az méginkább kedvező jelenség, hogy ez a mozgalom nem szalmaláng életű, hanem egyre erősödő és fejlődő része kulturális életünknek. Ezt bizonyltja a Csemadok járási bizottságának kórusfesztlvál-terve Roíňaván (Rozsnyón), amelyet a Szovjetunió megalakulásának ötvenedik évfordulója tiszteletére rendeznek. Ez a fesztivál azért mégis hoz valami újat, mást, és érdekeset. Ugyanis az a célja, hogy felelevenítse a forradalmi és munkásdalárdák, kórusok hagyatékát, a forradalmi és mozgalmi dalokat. A fesztivál előkészületei még csak a kezdet kezdeténél tartanak, s így a nevezésekről nem tudunk beszámolni, viszont a rozsnyói járás forradalmi múltja a biztosíték rá, hogy a hagyományok felelevenítése érdekes és Izgalmas kulturális eseménnyé válik. A forradalmi és mozgalmi dalok fesztiváljának megrendezése mellett a járási bizottság nem feledkezik meg a „könnyű" műfajról sem. Ugyanis a SZISZ járási bizottságával karöltve megrendezik a magyar nemzetiségű táncdalénekesek és beat-zenekarok járási versenyét is. Végül mindehhez még azt tennénk hozzá, hogy a kórusok s a szólisták a forradalmi- és mozgalmi dalok fesztiváljára október 15-Ig jelentkezhetnek a Csemadok járási bizottságánál Rožűaván (Rozsnyón.) -gs— hét 5
