A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1972-09-15 / 37. szám

Középen Ocelka Iván, édesanyja és testvérei társaságában

A szovjet fővárosba induló fiatalok egy csoportja

Ritkán volt olyan zsúfolt a bratislavai repülőtér impozáns épületének előcsarnoka, mint augusztus 24-én délután. A fináncoknak is régen volt annyi dolguk. Száz-százötven fiatalembernek és leánynak a bőröndjeit, táskáit étnézni, vámvizsga alá venni egyáltalán nem irigylésre méltó. Hová repülnek, hol érnek majd földet? Az IL-18-as utasszállító óriásgép felszállásra készen áll, Moszkvába indul. Háromszáztíz fiatal határozta el az országban, hogy a Szovjetunióban folytatja főiskolai tanulmányait. Százötvenen szlovákiaiak, Tanulmányuk színhelyei: Moszkva,

Leningrád, Kijev, Volgográd, Ogyeszsza és Krasznodar. Érdeklődésük megoszlása: újságírás, filozófia, tudományos kommunizmus, atomfizika, kibernetika, folyami és tengeri hajózás, irodalomkritika és automatizáció.

A kísérők szülők, rokonok, barátok. Szinte Szlovákia minden részéből. Már csak fél óra, s a gépmadár játszi könnyedséggel röppen fel a magasba, fel a felhők fölé, ahol csupán kék égbolt van, meg felhők, a föld falvaival, kis városaival sehol. Talán minden egyes útra készen álló fiatal együtt vallja a költővel:

aztán újra visszajövök s itthon maradok, ez a föld az én éltetőm, én itt dobogok!

nincs erő, mely irányomat eltérítené,

szívem, mint a csillagmotor húz hazafelé.

Az épület bejárata előtt autók,

Felszáll a

autóbuszok, az előcsarnokban a jö~ vőjükben bízó fiatalok. Ahogy nézem őket, egyszerűen lehetetlen nem arra gondolni, hogy ezek a büszke lányok, fiúk néhány óra múlva már csak álmukban járnak otthon, a szülői házban, legkedvesebb emlékeik színhelyén, s ettől a naptól kezdve ezek a kisírt szemű édesanyák, Moszkvában, Leningrádban, Kijevben, Volgográdban, Ogyesszában és Krasznodarban beszélgetnek a fiaikkal, leányaikkal álmukban.

Engednélek meg vissza is hívnálak, maradj itthon, maradj a közelemben, vagy menj és tanulj, s érd el a célod, érd el amit akarsz; régebben elérhetetlen vágya volt a dolgozóknak, hogy gyermekeik felsőbb iskolában tanuljanak, vigyék valamire; ma a világ legtermészetesebb dolga, hogy a dolgozó ember gyermeke külföldön tanul, számára idegen nyelven szerez képesítést. Mehettél volna bármelyik szocialista ország főiskolájára, de te a Szovjetuniót választottad, s a búcsúzás nem könnyű, hiszen nem egy-két hétre

mész, öt év nagy idő. Nekünk szülőknek az sem lett volna mindegy, hazánk melyik főiskolájának az ajtaján kopogtatsz. Minél közelebb vagy a szülői házhoz, annál jobb. Annál nyugodtabb, gondtalanabb a nap és az éjszaka. De te az óriási távolságot választottad, ahová az utat ezer kilométerekben számolják, s mi nem tartunk vissza. A világ első szocialista országában akarsz képesítést szerezni, legyen a kedved szerint.

Már a nyarat sem töltötték otthon. Nyitrán gyülekeztek, összpontosultak, mint a nagy útra készülő fecskék. Ismerkedtek az orosz nyelvvel, a politikai ismeretekkel, a hatalmas ország köztársaságaival, természeti viszonyaival, nagyobb és kisebb városaival. Moszkvában két napig maradnak még együtt, aztán ki-ki indul tovább kijelölt állomáshelyére. Következik a végleges elszállásolás, kezdődik az ismerkedés a várossal, az internátusi tanulószqbákkal, az egyetem előadóival, a szovjet és külföldi diákokkal. A tanulás nem lesz

• Fiatalok • nyári • táborozása

Augusztus 11-től 20-ig rendezték meg Jasovón (Jászón) a Thália Színpad kezdeményezésére, a CSSZBSZ Košicei (Kassai) Városi Bizottsága aktív támogatásával a fiatalok nyári táborozását. Egy rövid hírnek ez talán elég is volna, ha nem volna a hír mögött valami más, és több is, ami az ifjúsági táborral, s magával a táborozással is szorosan összefügg. Ha mást nem is említenénk, talán az is elég volna, hogy a SZISZ közelgő első kongresszusa jegyében zajlott le a fiatalok találkozója a festői környezetben. A másik jellemzője a fiatalok nyári táborozásának, hogy azt első ízben a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetséggel karöltve rendezték.

Magam is ott töltöttem egy napot a festő környezetben, s meggyőződtem róla, hogy a fiatalok nyári táborozása nem csupán szórakozásból, napozásból, játékból áll. Szinte minden napra a szórakozás mellé komoly programot is terveztek; egy-egy előadást, látogatást stb. Megemlékeztek a Szlovák Nemzeti Felkelés 28. évfordulójáról, amelyről Dubinsky alezredes tartott előadást, s a fiatalok elbeszélgethettek a Felkelés közvetlen résztvevőivel is. A sportnap keretében a fiatalok olyan kiváló sportolókkal találkoztak s beszélgettek el, akik már több ízben jártak a Szovjetunióban, s e beszélgetés keretében felelevenítették emlékeiket.

Az egyik legszebb akció mindenképpen a stószi látogatás volt, ahol a táborozók megkoszorúzták Fábry Zoltán síremlékét.

Az előadások között szerepelt többek között egy előadás a szovjet tudomány és technika magas színvonaláról, amelyet filmvetítéssel kötöttek egybe. Ezenkívül a táborozó fiatalok meghallgattak egy előadást a szovjet irodalom és művészet alakulásáról, fejlődéséről is.

Szép, kellemes, és főleg hasznos volt az egyhetes táborozás, s valószínű, hogy jövőre ismét találkoznak a fiatalok, hogy hasonló módon töltsenek együtt egy hetet. Felvételeinken a jasovi (jászói) ifjúsági tábor életének egy-egy mozzanatát örökítettük meg. — gs—