A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1972-09-15 / 37. szám

1 Történelmi tükör (1972. IX. 18. - 1972. IX. 24.) Szeptember 18 Szeptember 21 1962-ben ezen a na­pon hunyt el Aranyoss Pál iró és újságíró (Született 1887-ben.) Szeptember 19 1802-ben ezen a na­pon született Kossuth Lajos, az 1848-as ma­gyar szabadságharc és forradalom vezére. (El­hunyt 1894. III. 20-án.) 1877-ben ezen a na­pon született Stromfeld Aurél, az 1918-as ma­gyar proletárforrada­lom hadvezére. (El­hunyt 1918-ban.) 1452-ben ezen a na­pon született Girolamo Savonarola olasz egy­házi reformátor. (Kivé­gezték 1498. V. 23-án.) 1791-ben ezen a na­pon születtt Széchenyi István, a magyar re­formkor vezére, a Ma­gyar Tudományos Aka­démia megalapítója. (Elhunyt 1860. IV. 8-án.) Szeptember 20 1897-ben ezen a na­pon született Tamási Áron író. 1832-ben ezen a na­pon hunyt el Walter Scott angol író. (Szüle­tett 1771. VIII. 15-én.) Szeptember 22 1902-ben ezen a na­pon született Vladimír dementis szlovák pub­licista és politikus. (Elhunyt 1952. XII. 3-án.) 1912-ben ezen a na­pon született Ján Nálepka százados, a Szovjetunió Hőse, a Szovjetunióban alakult csehszlovák hadsereg tisztje. (Elesett 1943. XI. 16-án.) 1862-ben ezen a na­pon szüntette meg Abraham Lincoln elnök az USA-ban a rabszol­gaságot. Szeptember 24 1717-ben ezen a na­pon született Horace Walpole angol író. (El­hunyt 1797. III. 2-án.) 1802-ben ezen a na­pon hunyt el Alek­­szandr Nyikolajevics Radiscsev orosz forra­dalmár, demokrata író. (Született 1749. VIII. 31-én.) 1897-ben ezen a na­pon született Pap Ká­roly író. (Elhunyt 1945. I. 1-én.) A Hét vendége VARGA BÉLA, a CSEMADOK KB vezető titkára A CSEMADOK-nak ez év áprilisában megtartott XI. országos közgyűlése óta megközelítőleg egy fél esztendő telt el. Köztudott, hogy a közgyűlés új irányt szabott, határozatokat hozott és fogadott el, a CSEMADOK kulturális és népnevelői munkájának még sikeresebb fejlődése érdekében. Bár az azóta eltelt idő nem mondható hosszúnak, mégis szeret­nénk, ha vázolná Varga Béla elvtárs, a CSEMADOK KB vezetőtitkára, hogy mit sikerült a közgyűlésen elfogadott határozatokból napjainkig megvalósítani, melyek azok a munkaterületek, ahol a munka sike­resen folyik, esetleg megvalósítása problémát jelent, nehézségekbe ütközik. A közgyűléstől már valóban eltelt csaknem egy fél év. Gyorsan és munkával telt el, hiszen a nagy országos akcióink közvetlen a közgyűlés után kerül­tek sorra, és ezért szeretnék róluk mondani néhány gondolatot. Hisz ezek az akciók is egyrészt az orszá­gos közgyűlés határozatait voltak hivatottak reali­zálni. A komáromi Jókai-napok nem a mi saját rendez­vényünk,de mint társrendezők fontos szerepet töl­tünk be azáltal, hogy nagyrészt a CSEMADOK szín­játszó csoportjai, irodalmi színpadai szerepelnek ezeken a napokon. Tehát itt láttuk, felmérhettük munkánkat. A színjátszó csoportok elmaradtak régi csillogásuktól. Persze a mai szem Ítélőképessége, a mai néző igénye is erősen megváltozott, általában igényesebbek lettünk. S ez a színvonal már nem felel meg ezeknek az igényeknek. Okultunk belőle, s az elkövetkező időszakban megteszünk mindent, hogy emeljük a színvonalat műsorpolitikában, elő­adásmódban egyaránt. Természetesen voltak most is, akik régi hírnevükhöz hűen kítettek magukért. Biztos vagyok benne, hogy az érsekújváriak jövőre a darab kiválasztásánál is igényesebbek lesznek. Az ő munkájukat minden téren dicséret illeti. ígéretesen fejlődnek irodalmi színpadjaink. Sajnos, nem minden járásban egyaránt. Míg a komáromi járásban tizenöt csoport működik, addig van járás, ahol nincs irodalmi színpad. Ez az arány nem felel meg a lehetőségeknek. Meggyőződésem, hogy min­den járásban, városban, faluban találhatók irodalmat szerető pedagógusok, csak meg kell nyerni őket a mozgalom számára. Az irodalmi színpadok közül ki kell emelnem a búcsi helyi szervezetünk csoportját, mellyel a Szobi házaspár szép eredményeket ér el és ebben az évben meghívták csoportjukat Balassa­gyarmatra, az irodalmi színpadok fesztiváljára. Az elkövetkező időszakban egyik feladatunk lesz kiszé­lesíteni a mozgalmat. A szavalok és prózamondók versenye is azt árulta el, hogy egyes járásokban talán egyáltalán nem fog­lalkozunk ezzel a feladattal, pedig a szép magyar beszéd, a nemes gondolatok, példák elsajátítása el­képzelhetetlen a tartalmas vers és jó könyv szere­­tete nélkül. Ezen a téren kapcsolatba lépünk az Iskolaügyi Minisztériummal, és próbálunk segíteni ezen a téren is. Befejezésül a Jókai-napokról még annyit, ne haragudjanak meg a komáromiak, de valahogy az volt az érzésem, hogy a város nem éli a Jókai-napok hangulatát. A koszorúzáson, a meg­nyitó ünnepség előtt alig volt néhány résztvevő a szereplőkön kívül. Sokszor úgy tűnik, hogy szocia­lista nemzetiségi kultúránk ápolása, fejlesztése, dé­­delgetése nem is a mi ügyünk elsősorban. Kényel­mesek vagyunk. Kritikára, fitymálásra néha több időt fordítunk mint a lelkes öntevékeny munkára és a munkánk eredményeiben való résztvételre. Az Országos Népművészeti Fesztivál Zselízen az idén is a csehszlovákiai magyar műkedvelők nép­­művészeti tevékenységének legnagyobb méretű seregszemléje volt. Az idén igyekeztünk csoportjaink részére egy olyan fórumot teremteni, amely országos szinten értékeli a munkájukat, rámutat a hibáikra és útbaigazítást ad Sok jó, fejlődő együttest láttunk. Ismét kitettek magukért a fülekpüspökiek, jól sze­repelt a dunaszei dahelyi iskola tánccsoportja, az abaujszinai, a féli tánccsoport. Nem tudtuk ebben az évben sem eléggé hangu­latossá tenni az ünnepi felvonulást. Kevés volt a résztvevője a lako-ság részéről. Nem vagyunk meg­elégedve ennek a népművészeti fesztiválnak a láto­gatottságával sem. A környező járások, úgy vélem, nagyobb gondot fordíthatnának e rendezvény pro­pagálására. Impozáns, tartalmas szép rendezvény volt a galántai Kodály-napok. 900 énekes hirdette egyszerre a színpadról a dal nemes igazát, köszön­tötte a műveiben örökké élő Kodály Zoltánt. A leg­jobban szereplő kórusok közé tartozott a Cseh­szlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara, az Ifjú Szívek vegyeskara, a diószegi, a rimaszombati vegyeskar és a budapesti gyermekkórus. A rendez­vény sikerét nagymértékben növelte a közkedvelt Vass Lajos vendégkarnagy szereplése. A szakembe­rek véleménye szerint az énekkarok átlagos szín­vonala érezhetően feljavult, és a felszabadulás óta a legmagasabb minőségi és mennyiségi mutatókat érte el. A nyárelő utolsó nagy rendezvénye a gombaszögi Dal- és Táncünnepély volt. A rendezvény mint egész jól sikerült. A jövőben nagyobb gondot kell fordítani csoportjaink kiválogatása és nem utolsó sorban anyagi ellátottságára. Véleményem szerint túlságosan nagy volt a különbség az amatőr és a hivatásos együttesek között. A jövőben próbálunk ezen is segiteni a felkészülés időszakában. Rangot adott a rendezvénynek a párt- és kormányküldöttség jelenléte. Ezekhez a rendezvényekhez járulnak járá­saink akciói, melyeknek száma néhány tucatra tehető, és a jelentések szerint ezek is igen jól sike­rültek. Ez történt a közgyűlés óta; ezek a rendezvények nagymértékben hozzájárultak az ott hozott határo­zatok teljesítéséhez. Mi áll előttünk? Még egy nagy országos rendez­vény, a népdalénekesek országos döntője. Erről itt nem akarok bővebben szólni, erről külön írásban részletesen kívánjuk tájékoztatni kedves olvasóin­kat. Milyen konkrét tervek megvalósítását tűzte ki céljául a CSEMADOK az őszi és téli időszakban, mely feladatokra kíván különös hangsúlyt fektetni ez év végéig? Például milyen formában veszi ki részét a CSEMADOK a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának megünneplésében? Közel állunk helyi szervezeteink évzáró közgyűlé­seihez. Rövidesen jóváhagyjuk és kiadjuk a szük­séges irányelveket. Jól ki kell dolgozni őket, hogy valóban teljesítsék küldetésüket. Mérjék fel az el­végzett munkát, s okulva a hibákból, hiányosságok­ból, szabják meg a feladatokat a következő évre. Szeretném, ha a rendezvényeinkkel kapcsolatban felvett hiányosságokat is szem előtt tartanák! Nagy gondot fordítunk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. és a Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetsége megalakulásának 50. évfordulójának méltó megünneplésére, ennek előkészítésére. Köz­ponti Bizottságunk és járási bizottságaink ünnepi üléseken emlékeznek meg az évfordulókról. Helyi szervezeteink az évzáró közgyűlések alkalmával emlékeznek e történelmi eseményekre. Természete­sen szervezeteinket ellátjuk a szükséges segédanyag­gal. Hogyan értékeli az illetékes szervekkel való együttműködést általában, és milyennek tartja a népművelési és népművészeti munkában való szak­mai segítséget? A rendszeres, jó együttműködés a mi munkánkban már fél siker. Ez természetesen minden szervvel és szervezettel kapcsolatban így van. Általában pozití­van kell értékelnem ezeket a kapcsolatokat. Ügy érzem, hogy minden együttműködésnél, a munka közös irányításánál nagyobb bizalomra lenne szük­ség egymás irányában. A Népművelési Intézet segíti munkánkat. Iskolázza csoportjaink vezetőit, aktivan segít rendezvényeinknél. A jövőben úgy akarjuk szervezni közös munkánkat, hogy előre megbeszél­jük kölcsönös igényeinket, és a lehetőségekhez mérten igyekszünk majd gondoskodni kielégítésük­ről. A bel- és külpolitikai helyzettel kapcsolatban mi­lyen előadássorozatok megvalósítását tervezi a CSEMADOK tagságának ideológiai nevelése érdeké­ben? Mondottam már, hogy segédanyagokkal látjuk el szervezeteinket. Előadásokat tervezünk főképp egyes évfordulók jelentőségének méltatásáról, időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről. Népművelési mun­kánkkal tovább kívánjuk erősíteni tagságunknál a marxista világnézetet, a proletár nemzetköziség és a szocialista hazafiság eszméjét. Továbbá olyan elő­adások, segédanyagok kiadását is tervezzük, melyek megfelelnek tagságunk és hasznos szórakozással kapcsolatos igényeinek. Ezt a tevékenységünket úgy akarjuk irányítani, hogy szórakoztatva, oktatva ne­veljük tagságunkat. Befejezésül szeretnék köszönetét mondani a sok­sok fáradozásért, az elért eredményekért mindazok­nak, akik öntevékeny kulturális munkájukkal hozzá­járultak elképzeléseink megvalósításához. A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az OBZOR kiadóvállalat gondozásában. Főszerkesztő: Major Ágoston. Telefon: főszerkesz­tő: 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesztőség: 328-85. Szerkesztőség: Bratislava, Obchodná n. 7. — Postafiók. C. 398. Terjeszti a Posta Hlrlapszolgálata. Külföldre szólő előfizetéseket elintéz: PNS — Ostredná expedícia tlaée, Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tlaőlarne, n. p., Košice. Előfizetési díj negyedévre 39,— Kés, fél évre 78,— Kčs, egész évre 158,— KCs. Kéziratokat nem Orzünk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkéxbesftő. INDEX: 45432. Címlapunkon V. Pribyl felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents