A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1972-09-08 / 36. szám

lisiKSii A Hét szerkesztőségének és a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya idegenforgalmi bizottságának cikksorozata hazánk szépségeiről és történelmi nevezetességeiről. A Tátrai Nemzeti Park TATRANSKÁ LOMNICA (Tátra­­lomnic) peremén egy kies fekvésű kis erdő alján régi kastélyszerű épü­let áll. Itt székel a Tátrai Nemzeti Park, TANAP igazgatósága. Innen irányítják azoknak a dolgozóknak a munkáját, akik a tátrai természeti rezervációt gondozzák, s fáradoznak a múlt bűneinek helyrehozatalán. Azt hisszük, ha olvasóink valame­lyik vidéket, mint védett természe­ti rezervációt hallják emlegetni, bizonyos elképzelésük támad az ot­tani helyzetről. Feltételezik, hogy az ilyen helyen csak a kijelölt ösvénye­ken járhatnak, nehogy tönkremenje­nek az értékes és ritka növények, hogy nem táborozhatnak bárhol, hogy nem rakhatnak tüzet az erdők­ben és a réteken, hiszen egy tűz el­pusztíthatná az évszázados fákat és a nehezen felnevelt fiatal facseme­téket. Bizonyosan azt is tudják, hogy az erdők szárnyas és négylábú lakói­nak nyugalmát sem szabad zavarni, ezért lehetőleg kerülni kell a hangos­kodást. Sajnos, hosszú évtizedeken át látogatóit senki sem irányította, sen­ki sem korlátozta vagy figyelmeztet­te, és a kapitalista gazdálkodás kife­jezetten a rablógazdálkodás módsze­rével irtotta az erdőket, pusztította szabad vadászati jog alapján az ál­latállományt. A MAGAS-TÁTRÁBAN 1949-ben megváltozott a helyzet, amikor a Szlovák Nemzeti Tanács törvényere­jű rendeletével létrejött a Tátrai Nemzeti Park. Megalakult a tátrai körzetben hazánk legnagyobb és leg­jelentősebb természeti rezervációja, védett területe. A TANAP feladata gondoskodni arról, hogy a rezervá­ció természeti egysége megmaradjon, hogy a természet oly irányba fejlőd­jék, mely nem zavarja meg a bioló­giai egyensúlyt. A tátrai természet megőrzése nemcsak azért fontos, mert ezt megköveteli a szocialista ember kultúrája, aki a természetben nem­csak nyersanyagforrást lát, hanem azért is, mert egyedül a Magas-Tátra rendelkezik nálunk a magashegysé­gekre jellemző természeti sajátossá­gokkal. A TANAP megalakulása óta elmúlt esztendők alatt a Tátrai Nem­zeti Parkot egész Európában nagy jelentőségű kulturális értékként is­merik el. Előttünk a Lomniei-csúcs... A TÁTRAI NEMZETI PARKRÓL hozott törvény hatályba lépésével csak a tátrai természet megőrzéséért, folytatott harc első szakasza fejező­dött be. Megalakult a rezerváció. A TANAP törvényesítésével megkezdő­dött a második időszak, amikor aktív módon kellett beavatkozni a tátrai természet fejlesztésébe. Ekkor dom­borodott ki a TANAP tulajdonkép­peni küldetése és lényege. A termé­szetvédelem ugyanis nem lehet ön­célú, hanem alapját kell képeznie minden emberi tevékenységnek a tát­rai körzetben. A természet tudatos és tervszerű óvása Leninnek a ter­mészet védelméről szóló halhatatlan tézise szem előtt tartásával, elvá­laszthatatlan része szocialista kultú­ránknak. A Tátrai Nemzeti Park hatásköre igen kiterjedt és sokrétű. Mintegy öt­száz négyzetkilométernyi terület tar­tozik gondozása alá: elsősorban a Magas-Tátra, a Bélai-mészhegység és a Liptói-havasok keleti része. A tör­vény egyik paragrafusa bizonyos mé­retű gondoskodást ír elő egy további hétszáz négyzetkilométernyi terület­re, melybe már beletartozik az egész Liptói havasok és a tátraalji körzet. A TANAP igazgatósága az általános természetvédelmi intézkedések mel­lett törődik a tátrai erdőségek re­konstrukciójával, annál is inkább, mert ezek az erdők sok helyen, fő­leg a Bélai-mészhegységben folyta­tott rablógazdálkodás következtében súlyos károkat szenvedtek. A nyuga­ti oldalon, Podbanské körzetében ter­mészeti katasztrófák pusztították el az erdőket. A TANAP dologozói a rezerváció fennállása óta több mint ötven millió erdei facsemetét ülte­tett ki. A rezerváció létesítése és a tátrai erdőségekről való gondoskodás folytán kedvezőbb életfeltételek ala­kultak ki a tátrai állatvilág számára is. Ma már igen gazdag a Magas- Tátra faunája. Minden egyes állat­fajtát gondosan figyelnek a szakem­berek. AZ ALAPÍTÓ TÖRVÉNY előírja továbbá, hogy a Tátrai Nemzeti Park igazgatósága tegye hozzáférhetővé a tátrai körzet természeti szépségeit a látogatók számára. Mert a Tátrai Nemzeti Park valóban gazdag szép­ségekben. Minden évben egyre több hazai és külföldi turista keresi fel a hegységet, s a látogatók száma az elmúlt esztendőkben egyre nőtt. A Magas-Tátra mint üdülőhely további kiépítése, a szolgálatok bővítése fo­kozatosan megteremti a feltételeket, hogy a jövőben még többen keressék fel legszebb hegységünket. A Tátrai Nemzeti Park igazgatósá­gi épületével szemben piros téglás villaszerű épületben talált otthonra a tátrai múzeum. Már a bejáratnál natalmas fali térkép fogadja a láto­gatót, mely a Magas-Tátra történel­mi korszakait szemlélteti. A mai nemzedéknek aligha jut eszébe, hogy ez a terület valamikor magántulaj­don lehetett. A múzeum, bár értékes gyűjteménnyel rendelkezik, nem elég gazdag. Ennek oka a helyhiány, a mai épület képtelen befogadni mind-A kristálytiszta vizű Mlynica patak romantikus völgyeken át folyik azt, amit a múzeum dolgozói szeret­nének kiállítani. Tervbe vették ezért a tátrai múzeum új épületének léte­sítését, ahol úgynevezett tematikus kiállításokat rendeznek. A TANAP KERETÉBEN működik a Magas-Tátra egyik fontos szerve­zete, a Hegyi Szolgálat. Nagyszerűen és korszerűen felszerelt szervezet, mely az első segélythívó jelre ria­­dóztatja gépezetét s indul az expedí­ció a szerencsétlenül járt síző vagy hegymászó megmentésére. A szerve­zet Tatranská Lomnicán (Tátralom­­nicon) székel. A Hegyi Szolgálatnak nemcsak az a feladata, hogy közvet­len veszély esetén lépjen működés­be, de az is, hogy felvilágosításokat nyújtson a Tátra látogatóinak, taná­csot adjon a túrák megválasztásánál, hogy karbantartsa a jelzésekkel ellá­tott turistautakat és irányjelző táb­lákat, s hogy végső esetben idejeko­rán segítségére siessen a szerencsét­lenül járt turistáknak, hegymászók­nak, sízőknek. A Hegyi Szolgálat ve­zetősége rövidhullámú rádióösszeköt-A Magas-Tátra flórájának büszkesége: a havast gyopár tetésben áll néhány menedékházzal, és riasztás esetén azonnal mozgósít­ja körzetében tagjait. A HEGYI SZOLGÁLAT munkája és feladata a bajbajutott embertár­sak segítségére sietni, de a hegyi mentők legfőbb óhaja, hogy minél kevesebb alkalomkor kelljen mentő­expedícióra indulniok. Ezért fordu­lunk ebben a cikkben a Magas-Tátra látogatóihoz, elsősorban azokhoz, akik először járnak a Tátrában és nem ismerik a hegységeket, hogy tartsák be a Hegyi Szolgálat előírá­sait. És ami talán a legfontosabb: sohase becsüljék túl erejüket! Elis­merjük, hogy nem mindenkit elégít ki a sétatúra. Sokakat hajt a vágy felmászni a csúcsokra, ormokra, me­redek sziklafalakra, amelyekre csak tapasztalt hegymászók juthatnak fel. Az ilyen látogatók számára a Hegyi Szolgálat külön szervezetet létesített, melynek tagjai hivatalos díjazásért gazdag tapasztalataikkal szavatolják a gondjaikra bízott turisták bizton­ságát. (k) A nagyon ritkán található encián (tá­­rincsf

Next

/
Thumbnails
Contents