A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1972-09-01 / 35. szám

ill lile — 1 lem ill lile A tapintatosságról Gyakran már a mondanivaló megválasztásakor is érezhetjük a művelt magatartást, éppúgy, mint ennek ellenkezőjét is — a tapintatlanságot. Az igazi ember­nek semmi emberi nem idegen (Marx), ezért minden iránt, amiről mások beszélnek, élénken érdeklődik, fesztelenül társalog anélkül, hogy erőnek-erejével olyan témák után kutatna, amelyek másokat is érdekelhet­nének. Tapintatlanság, ha valaki a felvetett témáról egyszerűen nem hajlandó társalogni, mert a téma ide­gen számára, vagy más okból. A tapintatosság tiltja az olyan társalgást is, amely a hallgatókban fájdalmas emlékeket kelthet vagy pedig feleslegesen kellemetlen hatást váltana ki belőlük, mint pédául a betegek előtt betegségről vagy balesetekről beszélni, a társaságban ízléstelen vicceket mondani, gúnyt űzni az emberek­ből, nem beszélve a távollévők szidalmazásáról stb. A testileg fogyatékos emberrel bánjunk mindig ta­pintatosan, kerüljük az olyan megjegyzéseket, amelyek erre emlékeztethetnék őt. Legyünk feltűnés nélkül se­gítségére úgy a társaságban, mint a munkahelyén. Minden embernek vannak bizonyos érdekei és kedv­telései. Ne törekedjünk ezt kiverni a fejéből, inkább érdeklődjünk ez iránt mindaddig, amíg az a környezet és társadalom szempontjából nem ártalmas. Néha lát­szólag kicsiséggel is megbánthatunk valakit, ami azon­ban az érdekeltre nézve komoly sérelmet jelenthet. Tapintatlanság például, ha valakinek alacsonyabb be­osztására megjegyzéseket teszünk, különcségeit vagy ötleteit nevetségessé tesszük vagy kedvteléseit elítéljük -stb. Tapintatlanság az is, ha valaki nyilvános helyeken, autóbuszban, villamoson vagy a vonatban bizalmas, meghitt, sőt titkos jellegű közügyekről beszél. Például a fölötteseiről, vállalati és üzemi dolgokról vagy családi viszonyairól, nem is szólva arról, hogy az ilyen tapin­tatlanság gyakran kisebb vagy nagyobb kellemetlensé­geket okozhat. Tartózkodjunk attól, hogy idegen embe­rek jelenlétében másokat megrágalmazzunk, ne titko­lózzunk és sugdolózzunk előttük, mert joggal kellemet­lenül érezhetik magukat, sőt azt hihetik, hogy éppen róluk beszélünk. Ezek a példák azonban még távolról sem merítik ki a tapintatlanság társalgás közben megnyilvánuló összes hibalehetőségeit. Tapintatlan például az is, aki a for­galmi járművekre nagy robajjal száll fel. Poggyászával és csomagjaival egyszerre több helyet foglal el, mintha rajta kívül már senki sem lenne a fülkében. Aki mindig mindent szidalmaz, ócsárol, soha semmivel sem elége­dett és rendszerint indokolatlanul különleges követel­ményekkel lép fel. A tapintatosságról otthon sem szabad megfeledkez­nünk, tekintettel kell lennünk szomszédainkra is, akik egy fedél alatt laknak velünk. Otthonunkban se csap­kodjuk az ajtókat, rádiónkat ne harsogtassuk egész na­pon át, főként ne az éjjeli órákban, és tiltsuk meg gyermekeinknek, hogy vadak módjára ugrándozzanak a padlón. Vegyük tudomásul, hogy mellettünk, alat­tunk és fölöttünk is emberek élnek és szintén nyuga­lomra vágynak. A magánlakásokban az éjszakai órák­ban dorbézolni és hangosan énekelni már több, mint illetlenség, és ahol ez többször megismétlődik, ott bi­zony a jó szomszédságot nehéz fenntartani. Legyünk miisdig pontosak, mert a hanyagságunkból eredő, vagy a szándékosan előidézett pontatlanság sérti a jelenlevőket. A későn jövőket a színházban, a mozi­ban, a hangversenyeken vagy az összejöveteleken senki sem nézi jó szemmel. Sajnos, akadnak olyanok is, akik elhitetik saját magukkal, hogy ha valakit megvárakoz­tatnak, ezzel tekintélyük növekszik. A túlzott kíváncsiskodás bárrpilyen megnyilvánulása ízléstelen. A kihívó, kíváncsi tekintetek kellemetlenül érintik az embereket, persze még kellemetlenebb hatást vált ki a feltűnő rámutogatás, amelyet sugdolódzás kísér. Az ember szeme sok mindent elárul: lehet ba­rátságos, de gyakran tolakodóan kihívó és szemtelen is. A kíváncsiskodó ember a mások titkait sem tiszteli, nem riad vissza idegen levelek, képeslapok vagy levele­zőlapok elolvasásától sem. Kihallgatja más emberek beszélgetését még akkor is, ha azok halkan társalog­nak. Nagyon csúnya szokás idegen lakásokba a nyitott vagy zárt ablakokon keresztül leselkedni. Az ilyen emberek neveletlenségüket még azzal is fokozzák, hogy az olyan titkokat is kifecsegik, amelyek sok félreértést, sértődöttséget, sőt kellemetlenséget is okoznak. A házastársak is gyakran tapintatlanok egymás iránt. Egyszer a feleség panaszkodik barátnőjének a férjére, máskor viszont fordítva. A társaság előtt is megtár­gyalják hibáikat és gyakran még családi életük leg­intimebb dolgairól sem szégyellnek beszélni. Az ilyen magatartás nemegyszer a házasság felbomlásához is vezet. Ha ismerősünkön bizonyos fogyatékosságot észlelünk, például hiányos a ruhája vagy illem-hibát követ el. figyelmeztessük őt, hogy az észlelt hibát a lehető leg­gyorsabban és feltűnés nélkül kijavítsa. Igyekezzünk ezt tapintatosan, alkalmas pillanatban, lehetőleg négy­­szemközt, gyöngéden és minden sértő szándék nélkül közölni az illetővel. Természetes, hogy az ilyen szolgá­latot udvariasan megköszönjük. Az illem további alapja az önfegyelem. Sose csele­kedjünk a szenvedély vagy a harag közvetlen hatása alatt. A harag rossz tanácsadó és könnyen olyan tettek­re ragadtat el, amelyeket később nagyon megbánunk. Az önfegyelemmel gyakran érzéseinket fékezzük. Első benyomásra ne nyilvánítsunk rokonszenvet, de elha­markodott ellenszenvet sem. Neveletlenség, ha például a közös asztalnál feltűnően helyet cserélünk, csak azért, mert ellenszenves ember mellé kerültünk. Ezt csak alkalmas pillanatban tehetjük meg anélkül, hogy ezt szomszédunk észrevenné, vagyis minden feltűnés nélkül és tapintatosan. Ha az ilyen asztalszomszédunk beszélgetni óhajt, nem hagyjuk figyelmen kívül kérdé­seit. Röviden, de udvariasan, nem pedig ingerülten válaszolunk. Ellenkező esetben' zavarba hozhatjuk egész környezetünket, főleg vendéglátóinkat és a többi jelenlevők könnyen neveletleneknek hihetnek ben­nünket. Szovjet diplomával Felvételünkön afrikai diákok laboratóriumi gyakorlat közben Több mint háromezer, a szovjet felsőoktatási intéz­ményekben tanuló külföldi diák kapott az idei tanév végén diplomát, akik szakképzett mérnökként, orvos­ként, tanárként térnek vissza hazájukba. Jelenleg a Szovjetunióban a világ 130 országának mintegy 30 ezer fiatalja folytatja tanulmányait, köztük 13 000-en Ázsia. Afrika és Latin-Amerika országaiból. Az állam minden lehetőséget biztosít számukra, hogy tanulmányaik be­fejezése után megalapozott tudással kezdhessék meg otthon munkájukat. Az oktatás szovjet tantervek sze­rint történik. Ugyanakkor a Szovjetunió felsőoktatási intézményein — figyelembe véve későbbi munkájuk sajátos jellegét — különleges szakosított előadásokat és gyakorlati foglalkozásokat tartanak számukra. Hasonló­képpen szem előtt tartják az adott szakember-igényeit, a gazdasági fejlődés terveit és a Szovjetunió által nyújtott segítség műszaki-tudományos jellegét is. A fejlődő országok hallgatói 170 különféle foglalkozás területén kapnak felsőfokú képzést a Szovjetunióban. Ezekben az országokban a gazdasági élet, az egészség­ügy és a kulturális élet egyes területein napjainkban több mint háromezer olyan szakember működik, akik a Moszkvai „Patrice Lumumba“ Népek Barátsága Egyetemen szereztek diplomát. Ezt a maga nemében egyedülálló nemzetközi felsőoktatási intézményt éppen a jól képzett szakemberek felkészítése érdekében ala­pították — a fejlődő országoknak nyújtott segítség je­gyében. Jelenleg az egyetemen 87 ország több mint 4 ezer fiatalja tanul. A Szovjetunió valamennyi egyetemén ingyenes a könyvtárak, laboratóriumok használata. A külföldi hallgatók ugyanazokban a kedvezményekben részesül­nek, mint a szovjet diákok, ösztöndíjat, ingyenes diák­otthoni és orvosi ellátást kapnak. Európa szépségkirálynője Európa ez évi szépségklrálynőjét Liszabonban választotta meg egy nemzetközi bizottság. Az eredmény hirdetéskor csaknem botrány tört ki a nagy számban megjelent nézőkö­zönség soraiban. A résztvevők nem­tetszésüket fejezték ki a bizottság döntésével kapcsolatban. A kép lát­tán ml nem értünk egyet a nézőkö­zönség vélemény-nyilvánításával. A bizottság döntése alapján az első he­lyen végzett Monika Sarp, nyugat-né­met kislány, második lett Ire John son, svéd diáklány, harmadik helyen végzett a 21 éves Ursula Pacher, osztrák kislány. Esetleges érdeklő dők számára közöljük a győztes mé retelt: 87.5 cm, 57.5 cm, 87.5 cm. • • mini­maga zin A világ legnagyobb óriáskereke A vidámparkokban, vásárokon, bú­csúkon Is egyre nagyobb teret hó­dít a technika. 1973 elején Hamburg­ban egy olyan óriáskerék fog forog­ni, ami 104 méteres magasságával 40 méterrel fogja túlszárnyalni a vi­lág legnagyobb óriáskerekét, ami Je­lenleg a bécsi Práter látogatóit ré­szesíti „magaslati levegőben“. (A felvétel, a tervezett hamburgi óriás­kerék Jelenlegi kisebb elődjét ábrá­zolja.) Nem szappanbuborékl Ez a kielcei [Lengyelország) kis­lány nem buborékot fúj, hanem lég­zési gyakorlatot végez. Akármilyen furcsának tűnik, de ez is része a fogszuvasodás elleni szervezett küz­delemnek. Fluóros fogmosószerek az iskolákban, naponkénti fogászati el­lenőrzés a bölcsődékben — a fog­romlás megelőzéséért folyó harc esz­közei. Ne felejtsük el, hogy az em­beri testre legveszélyesebb ártalmak között a fogromlás a hatodik helyen áll!

Next

/
Thumbnails
Contents