A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1972-08-25 / 34. szám
NÉMA CSÖND követte a király ingerült kérdését. Cayetán hercegnő nyugodt maradt. Régóta ismerte a királyt, tudta, hogy az önteit és hiú uralkodó hangulatát egy kacér női pillantással, nyájas mosollyal szinte pillanatok alatt megváltoztathatja. — Remélem, őfelsége megbocsájtja őszinteségemet — törte meg az egyre kínosabbá váló csöndet a hercegnő, majd a királynőhöz fordulva folytatta: Madame, az ön ruhája elbűvölően gyönyörű, ilyen szépen csak Párizsban varrnak... — Téved! — vágott szavába fölényeskedve a királynő. Ezt a ruhát az én hazámban, Olaszországban varrták. Cayetán tudta, hogy a királynő hazudik, ezért ironikusan válaszolt: — Tudtam, hogy az ön hazájában, Olaszországban ügyes emberek élnek, de ha ezt a modellt ott varrták, akkor a párizsi szalonok rövidesen becsukhatnak. Én azonban nem hiszem, hogy erre sor kerül... A király úgy viselkedett, mintha a két asszony szócsatája nem érdekelné. Magához kérette a közelben másokkal beszélgető Goyát. — Régen nem láttam, dón Francisco. Hogyan él? Sok dolga van? Mikor fest le ismét... ? — Számomra mindig nagy megtiszteltetést jelent, ha őfelségét festhetem — válaszolta alázatosan Goya, de közben a gyönyörű Cayetán hercegnőt figyelte. — Ugye, nagyon szép? — kérdezte a király, aki észrevette, hogy a művész beszélgetésük közben a hercegnőt nézi. — Ha úgy tudnék festeni, mint amilyen szép a hercegnő — válaszolta oly hangosan, hogy Cayetán Is meghallja — saját magammal elégedett lennék... Cayetán úgy tett, mintha nem hallotta volna Goya megjegyzését. A király és a művész beszélgetését a ceremónia-mester szakította félbe, aki bejelentette, hogy a színház-teremben néhány perc múlva megkezdődik a díszelőadás. Goya ott is az egész idő alatt Cayetánt bámulta. — örült vagyok... A vesztembe rohanok... Mit akarok az ország legszebb és leggazdagabb asszonyától... ? — tűnődött, és elhatározta, hogy kerüli majd azokat a fogadásokat, melyeken a hercegnő Is résztvesz, és minden idejét munkájának szenteli. Éjjel-nappal dolgozott, de Cayetánt nem tudta elfelejteni. Tanítványa és barátja, Esteve a kimerítő munkától fáradtan, de lelkesedéssel jegyezte meg: — Nagyszerű képek! Mindenütt levegő, tény és a zöldelő természet. így csak te tudsz festeni! És ezt én mondom, aki valamit ért a művészethez. — Eleget dolgoztunk! Ma este Iszunk, szórakozunk — válaszolta Goya. — De csak akkor, ha elfogadod a meghívásomat! A tavernába megyünk. Kitűnő, gyöngyöző boraik, és nagyszerűen fűszerezett csemegéik vannak, és a forrócsókú lányok öleléséből is jólakhatunk. Többet ér egy, mint tíz Cayetán, kinek a szíve hideg márványból van. A kis, füstös, hangos lokálban Goya kellemesen érezte magát. Iszogatott, s közben egy hollófekete hajú lány régi népdalaiban gyönyörködött. — Ki ez a lány? — kérdezte barátjától. — Mária Rosario. Szépen énekel. Régóta ismerem, a műsor után bemutatom. Esteve asztalukhoz hívta az énekesnőt. — Gyönyörű, régi népdalai varázslatba ejtettek, annyira elbűvöltek, hogy önt le szeretném festeni — jelentette ki bemutatkozásukkor Goya. — Engem akar lefesteni... ? — kérdezte meglepetten Mária Rosario. — Hiszen én csak egyszerű, szegény énekesnő vagyok... Jósé Quintana költő és Pablo Otero író is az asztalukhoz ültek. — önről az utóbbi Időben nagyon sokat beszélnek — mondotta Goya Pablo Oteronak. — Nálunk csak a halottakat szokták annyit emlegetni... — Egyenlőre még élek. És mivel még élek, valamenynyiünk nevében volna egy kérésem. — Kiknek a nevében? — Mindazoknak, akik itt vagyunk, és még nagyon sokan másoknak a nevében is — válaszolta az író, majd egy könyvet vett elő és Goya elé tette: — Ismeri ezt a könyvet? — kérdezte. — Nem ... Ki irta? — Gáspár Melchor de Jovellanos! Spanyolország dicsősége és szégyene. Már évek óta ki van tiltva Madridból... — És mit tehetek én az érdekében? — Egyedül ön mentheti meg! (Folytatjuk) CATHERINE SPAAK, a belga származású lilmsxInéaznS újból filmezik. A Legónylakáz című film musical-változatával turnézott több hónapon át nagy sikerrel. A legújabb filmjének a elme: Un omicldo e tempera un omteido. Filmcsillagok NY1KOLAJ OLJALIN játszotta a Felszabadítás címé szovjet filmben Cvetajev kapitányt — nagy sikerrel. Legközelebb a Menekülés című Bulgakov-dráma filmváltozatában találkozunk vele. SHIRLEY C0RR10AN Koppenhágában filmezik. Legújabb filmjének a cfme: A hét telyemszál. Shirley Corrigan legutóbb a Teatro Piccolo színpadán szerepelt nagy sikerrel. Lady Macbethet játszotta.
