A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1972-08-18 / 33. szám
• Egy diáklány, egy főpincér, egy szerkesztő és egy útmester véleménye # A fotonrakéták utasai mit mondanak majd? # Közgazdászok és az időpazarlás % Har:i jelszó, vagy felismerés? / ^ ézem a filmet. A vásznon peregnek az események. A rendezői utasítás értelmében megszólal egy óra. Egyre erősödő tiktakolással jelzi az idő múlását. Érzékelem, hogy a jelen csak egy tünékeny pillanat: minden, ami előtte volt, már a múlthoz tartozik, s minden, ami utána keletkezik, már a jövöé. Az idő a múltból a jövő felé folyik. Halkul a tiktakolás... Már nem is nézem a filmet. Behunyom szememet. Gondolkodom. Az időről, mely közben múlik... eszköz. Kétségtelenül fontos eszköz, de csak az s nem több. Sajnálták az időt Annak idején rendkívül nagy érdeklődés előzte meg John Kennedy elnök dallasi beszédét. Néhány hírügynökség megtudott ebből több részletet és az elnökhöz közelálló forrásokra hivatkozva előre közölte. Ez akkor rendkívül érdekes volt. Alig egy óra múlva azonban eldördültek a gyilkos lövések, Kennedy elnök beszéde sohasem hangzott el, a megírt szöveg történelmi érdekességgé vált, de a hírügynökségi anyagokat már nem közölte senki. A hírügynökség dolgozói bizony sajnálták az' anyag beszerzésére, feldolgozására fordított időt. Hát még a hírügynökség tulajdonosa! Érthető ez a nyugati viszonyok között, hisz az „időfaktor“ figyelembevételének mechanizmusa a kapitalizmus árképzésében történelmileg kialakult tényező. Náluk az „idő pénz“ mottóval indokolnak. Az Egyesült Államokban még a jövőből is pénzt csinálnak maguknak egyesek. Divat a futurológiái prognózis, tehát a jövő kifürkészése üzletág. Olyan, amely egyedül Santa Barbarában 200 tudóst foglalkoztat, idő értéke A klasszikus fizika valamilyen tiszta tartamnak tekintette az időt, mely mindenütt szigorú egyformasággal, egyenletesen folyik. Newton nagyon világosan fogalmazta meg ezt a felfogást a „Természetfilozófia matematikai elvei“-ben: „Az abszolút, valódi matematikai idő önmagában véve, a maga lényege szerint, bármilyen külsőre való vonatkoztatás nélkül, egyenletesen folyik és másként tartamnak neveztetik.“ Megtanultuk. így, szóról Bzóra, bár közben fennhangon hirdettük: „Százados mulasztást pótol egy hatalmas óra.“ Nekünk volt Igazunk, hisz a newtoni időfelfogás a modern tudomány vívmányainak már egyáltalán nem felel meg. Sz. Meljuhin meghatározása elfogadhatóbb: „Az idő az anyagnak az a létformája, amely a változás folyamatát fejezi ki, annak egymásutánisága szempontjából s az anyagi objektumok tartamát jellemzi saját létük keretei között.“ így érthető, hogy az idő a változások tartamának mértéke és ritmusa különféle kapcsolatoktól függ. Múlhat gyorsan és lassan is. Ha lassul... Kíváncsi voltam s néhány embert megkérdeztem, hogy a számára mikor múlott lassan az idő. A szenei gimnázium I. B osztályának tanulója, Világi Éva így felelt: „Természetesen, amikor matematika órán dolgozatot írtunk.“ Más szempont szerint felelt erre a kérdésre Illés István, az ágcsernyői étterem főpincére: „Bérfizetés napján rengeteg a részeg, ilyenkor számomra lassan múlik az idő.“ Az idő lelassulása paradoxnak tűnik, hiszen ellentmond a szokásos képzeleteknek. A jövőt kutató tudósok viszont komolyan számot vetnek ezzel a jelenséggel. Állítják, hogy a jövő csillagközi űrhajóiban, a fotonrakétákban a biológiai folyamatoknak is le kell lassulniuk a földi ütemhez képest. Szerintük az űrhajósok a galaktika legtávolabbi világaiba is eljuthatnak majd, s a Földre visszatérve azt fogják látni, hogy itt sokkal több év telt el, mint a rakétában. Azt, hogy a rakétában milyen mértékben lassult le az idő, csak úgy lehet megállapítani, ha a Földre visszatérve összehasonlítják majd a rakéta útjának idejét a földi idővel. Egyébként az időkülönbség észrevétlen marad a rakéta lakói számára. Elmondtam én ezt Balkó Pista bácsinak is. De ő csak legyintett és a szokásos „szentenciával“ zárta le beszélgetésünket: „Majd meglátjuk, no!... Idővel,ha jóllakunk tüdővel!“ Cs ha gyorsul? A modern fizikusok bizonyos csillagok színképvonalaiban észlelt vöröseltolódás alapján kísérletileg alátámasztott tételnek Ismerik el, hogy a nagy tömeggel és nagy gravitációs erőterekkel rendelkező testektől távolabbra az Idő gyorsabban múlik, mint ezen testek közelében. Nagyon bonyolult dolog ez. Egyszerűbb volt megkérdezni, hogy kinek, mikor múlott gyorsan az idő. Hacsi Attila, a Gömöri Híflap szerkesztője így felelt: „Amikor vesztésre állt Rimaszombat futballcsapata, de támadott, bizony gyorsan múltak a percek!“ Tudja József,a kaposhardicsai útmester nagyon magabiztosan csak annyit mondott; „Nősülés előtt.“ A jelenben, mely a múlt és a jövő érintkezési pontja, könnyű a múltról beszélni. Annak ellenére, hogy a gyorsan tűnő idő, nem mindig jelent kellemeset, hisz a vesztésre álló futballcsapatnak a támadáshoz időre volt szüksége, s bizonyára bosszankodtak is, mondván: „Ha lett volna időnk!“ Cél. vagy eszköz? A gazdasági gyakorlat sokszor felveti a kérdést: érdemes-e a határidők lerövidítése érdekében növelni a ráfordításokat? Ugyanis az építőiparban úgy veszik, mintha egy-egy létesítmény értéke független volna a kivitelezés idejétől, holott mint minden tartalék, a befejezetlen építkezések is csökkentik a gazdaságosságot. Az időnyereség problémáját helyesen ítélték meg tavaly a levicei (lévai) járás vezetői, mert amikor 117 millió korona beruházást igénylő sörerjesztő, sörfejtő, szóda és alkoholmentes italokat készítő üzem építését megkezdték, kijelentették: „Az igényes feladat időbeni teljesítése valamennyiünk érdeke.“ Máshol viszont elhanyagolják az „időfaktor“ szerepének megfelelő értékelését. A trebišovi (tőketerebesi) járás „miniszövetkezetének“, az alig 110 hektáron gazdálkodó Budaházi Efsz-nek a közgazdásza így panaszkodott: „A mi szövetkezetünkben nem lehet kihasználni a nagy és drága gépek kapacitását, így nagyok az amortizációs költségek.“ Ennek nyomán érdemes mindjárt néhány szót szólni a külföldön igen elterjedt gyorsított amortizációs rendszerről, mellyel ösztönzik a leghatásosabb kihasználást. Ezt a módszert a géppark optimális kihasználási lehetősége teszi kívánatossá. Indokolt lenne nálunk Is bevezetni. A felsorolt példákból kitűnik, hogy nálunk, a mi gazdasági viszonyaink közepette az idő eszköz. És ez így helyes, hisz még az említett amortizáció sem tükrözi teljesen az idő szerepét a gazdasági folyamatokban. Sőt, egyes esetekben nincs is reális értelme. Az „örök életű“ gátak, alagutak esetében például. A mai bonyolult gazdasági életben az időfaktor általában mennyiségileg nehezen vehető figyelembe. Közgazdászaink feladata, hogy felismerjék: mikor okoz az időpazarlós nyereségcsökkenést, mikor nem. Ennek az igénynek akkor tudnak eleget tenni, ha felismerik a valót: a szocialista ember számára az idő évi 7 millió dolláros költségkeretben. Azért használják Nyugaton az „idő pénz“ mottót, mert náluk a pénz végcél. Ét nálunk? Megkérdeztem a kaposhardicsai útmestert: Előfordult-e már, hogy sajnálta valamire az idejét? Tudja József erősen összehunyorította a szemét, jó ideig gondolkodott, végül Így válaszolt: „Nem szoktam sajnálni az időt semmire sem!“ Akaratlanul is megállapitottam, hogy az idő értékelése szempontjából mennyivel boldogabb ember az útmester, mint a dallasi hírügynökség tulajdonosa. Az utóbbi nem mondhatja, amit Tudja József mond. A mi társadalmunkban a műszaki-tudományos forradalom időfaktorának nyomása érezhető. Néha talán fokozottabban, mint Nyugaton, hisz nekünk velük is versenyre kell kelnünk. Néha brigádmunkákkal, ünnepi műszakokkal kell megoldani a mutatkozó gazdasági problémákat. De még a legkisebb gyermek is tudja, hogy merre tartunk.1 A munkábalépés korhatárának kitolásával, a munkahét rövidítésével, a nyugdíjkorhatár leszállításával, a szabadságidő meghosszabbításával fogjuk majd elérni, hogy mindenki megfelelő arányban részesüljön a szabad időből. ' A jövőben az egyén jóval több időt tölt majd azzal, hogy saját magával : öltözködéssel, fürdéssel, sporttal, egészségének védelmével törődjék. Miért sajnálná akkor Tudja József, én, te, vagy éppen ő fiz idejét? Az „idő pénz“ mottóval szemben a szocialista társadalom harpi jelszavaként és ezzel együtt felismerésként állítjuk: Az idő boldogság. HAJDt ANDRÁS Moyzes Milan felvétele 10
