A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1972-08-11 / 32. szám

hi íl u íl Uli n - ni n ss iHi m Vizet a földnek, gyümölcsnek, zö A növények vízigénye igen nagy. A zöld növényi test 75—90 %-a víz. Ez a vízmennyiség egymagában is elgondolkodtató. Ha példát is említünk magyará­zatára, még szemléletesebbé válik a víz szerepe a termelésben. Egy kát. hold 130 q dinnyetermését számítva (85 % víz) csupán a gyümölcs kifejleszté­séhez 11150 liter vízre van szükség. Ehhez hozzá kell számítanunk még az elpárologtatott vízmennyi­séget is, hogy megközelítő képet nyerjünk a víz sze­repéről. Fontosabb adatot az 1 kg szárazanyag elő­állításához felhasznált vízmennyiség ad. A kertészeti növények általában 500—850 liter vizet használnak fel 1 kg szárazanyag előállításához. A víz a növé­nyek fontos tápláléka, tápanyagszállító eszköze, hűtöanyaga (a párologtatás hűtéssel jár) és a talaj állandó alkotórésze. Ha nem áll kellő mennyiségben a növények rendelkezésére, a termés mennyisége és minősége csökken. Elkerülése érdekében különösen nyáron kell öntöznünk, amikor a talaj párolgása és a növények párologtatása a legnagyobb. Az öntözővíznek egészségesnek, oxigéndúsnak kell lennie. Ne legyen hideg. Az az öntözővíz a legkedve­zőbb, amelynek hőfoka 15—20 C°. Ha hidegebb a víz, tárolómedencében célszerű előmelegíteni, öntözés­re jók az olyan ipari szennyvizek, amelyek nem tartalmaznak káros anyagokat (cukor, keményítő, szesz, sör, kender, lenfeldolgozó gyárak, vágóhidak, tejüzemek vize), de károsak és öntözésre alkalmat­lanok a vas-, a bőr-, a papírgyárak szennyvizei, to­vábbá a fentiek közül a savas és lúgos vizek. ÖNTÖZÉSI MODOK Mind a szőlő, mind a gyümölcsös öntözése növeli a termés mennyiségét és minőségét, de itt ez általá­ban nem olyan mértékű, mint a zöldségtermesztés­ben. öntözéssel a zöldségfélék termését — a száraz földi termeléshez viszonyítva — meg lehet kétsze­rezni, sőt háromszorozni. Ha pedig figyelembe vesz­­szük, hogy öntözés esetén zöldségfélékből egy évben egymás után két-három termést is betakaríthatunk, akkor öntözéssel ebben az ágazatban öt-hatszoros terméstöbbletet érhetünk el. Az öntözésnek több módja ismeretes. Közülük azt válasszuk, amellyel a helyi adottságok mellett a leg­gazdaságosabban érhetjük el a legjobb eredménye­ket. PERMETEZŐ ÖNTÖZÉS (ESÖSZERC ÖNTÖZÉS) Drága berendezést igénylő öntözési mód. A vizet fém, gumi vagy műanyag csővezetéken kell a terü­letre vezetni, vízkivétel! helyeket, ún. hidránsokat kell létesíteni, a vezeték és a víznyomó motor telje­sítményéhez méretezett szórófejeket kell vásárolni. Főleg ezek a beruházások teszik ezt a módot drá­gává. Ezzel szemben a vizet cseppekre porlasztva, a természetes csapadékhoz hasonlóan lehet így a növényzetre, ill. a talajra juttatni. A permetezett víz felüdíti a növényeket, a víz a levegővel keveredve jut a talajba, tehát a talajt oxigénben gazdagítja, a talaj életét serkenti. A kis szórófejes öntözéshez a házikót, ill. a fél lóerős villanymotoros vízszivaty­­tyú is megfelelő víz- és erőforrás. Permetező öntözéssel szőlőben és gyümölcsösben kevésbé, zöldségesben viszont a leghatékonyabban öntözhetünk. BOLGÁR RENDSZERŰ ÁRASZTÓ ÖNTÖZÉS A víz gravitációs vezetésére szolgáló csatornákat, a vízforrástól kedvezően, lejtősen kell megépíteni és az egész öntözendő területet bakhátakkal 2X3, 3X5 m-es parcellákra, ún. skatulyákra kell osztani. A bakhátak magassága 25—30 cm, tetőszélessége 15—20 cm legyen. A bolgár rendszerű öntözés előnye, hogy a bak­hátak kiképzésével megnövekszik a talaj termő­felülete. Hátránya, hogy a vizvezető csatornák sok vizet nyelnek el, és az is, hogy az elárasztott ska­tulyákban a talajmorzsák eláznak, tehát rombolódik a talaj szerkezete. Helyét mind jobban elfoglalja a BARÁZDÁS ÁZTATÓ ÖNTÖZÉS Á területet, illetve a vízvezető barázdákat itt is lejtősen kell megépíteni. Barázdás öntözéssel a ka­pásnövények öntözhetők a legeredményesebben. A sorközökben vezetett barázdában folyó víz alulról és kétoldaliéi áztatja át a talajt, illetve látja el kellő mennyiségű vízzel a növényeket. AZ ÖNTÖZÉSEK IDEJE ÉS AZ ÖNTÖZŐVÍZ MENNYISÉGE Az öntözés nem idényszerű munka. Fagymentes idő kivételével egész évben folytatható termelési el­járás. Ősszel, lombhullás után és télen (fagymentes na­pokon) tároló öntözést végezhetünk. Ott van jelen­tősége, ahol (a gyümölcsösben, szőlőben) az őszi és a téli csapadék kevés, s ahol az öntözésre szánt víz táplálóanyagokban (iszap, szerves anyag, mész stb.) gazdag. A vízmennyiség azonban ilyenkor sem lehet káros hatású adag. Egy-egy alkalommal csak annyi vizet engedjünk a talajra, amennyit az könnyen elnyel, illetve az aljtalaj beszivárogtat. Eláztatni a talajt ilyenkor nem szabad. A vegetáció szakaszában, a nap bármely időpont­jában öntözhetünk, sőt szükség esetén éjjel is. A nappali öntözéseknél figyelemmel kell lennünk a növény, a talaj és az öntözővíz hőmérsékleti különbségeire. A hideg víz a felmelegedett növényt „megperzselheti“. Nagy hőkülönbségek esetén várjuk meg, amíg a külső hőmérséklet alászáll s amíg a nö­vényzet is lehűl. Tárolóban előmelegített vagy kellő hőmérsékletű vízzel bármikor öntözhetünk. A szükséges öntözővízmennyiség megállapítása igen fontos szempont. Mint a csapadékot, az öntöző­víz mennyiségét is mm-ekben fejezzük ki. Egy négyzetméterre kiöntözött 1 liter víz 1 mm csapadék­nak felel meg. Ha ismerjük a kiöntözött víz mennyi­ségét literben és a megöntözött területet négyzetmé­terekben, egyszerű osztással megállapíthatjuk a csa­padékot mm-ben. Ha pl. a megöntözött terület 300 négyzetméter és erre 3000 liter vizet öntözünk, akkor 3000:300 — 10 mm a csapadék. Ez a vízmeny­­nyiség nyáron közepes esővel egyenértékű. Azt, hogy 10 mm csapadéknak megfelelő öntözővíz milyen mélyen áztatta be a talajt, csak 24 óra múlva tud­nánk helyesen megállapítani, amikor a víz elérte a szivárgási mélypontot. Beázási vizsgálat az öntözővíz mennyiségének megállapítására. Készítsünk 50X50X50 cm-es bádog­keretet, olyan kockát, amelynek nincs se feneke, se fedőlapja. Nyomjuk ezt a talajba, öntsünk bele 10 liter vizet. Szalmával fedjük le, s 24 óra múlva az edény fala mellett leásva megállapíthatjuk a 40 mm víztől származó átnedvesedés mélységét. A be­ázás mélységét osszuk el a 40 mm-rel s megkapjuk, hogy 1 cm talajréteg átnedvesítéséhez hány mm öntözővízre van szükség. Legjobb a 20—25 cm-es beázási mélység. Ebben a mélységben helyezkedik el a gyökérzet nagyobb része. <n 10 m

Next

/
Thumbnails
Contents