A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1972-08-11 / 32. szám
hi íl u íl Uli n - ni n ss iHi m Vizet a földnek, gyümölcsnek, zö A növények vízigénye igen nagy. A zöld növényi test 75—90 %-a víz. Ez a vízmennyiség egymagában is elgondolkodtató. Ha példát is említünk magyarázatára, még szemléletesebbé válik a víz szerepe a termelésben. Egy kát. hold 130 q dinnyetermését számítva (85 % víz) csupán a gyümölcs kifejlesztéséhez 11150 liter vízre van szükség. Ehhez hozzá kell számítanunk még az elpárologtatott vízmennyiséget is, hogy megközelítő képet nyerjünk a víz szerepéről. Fontosabb adatot az 1 kg szárazanyag előállításához felhasznált vízmennyiség ad. A kertészeti növények általában 500—850 liter vizet használnak fel 1 kg szárazanyag előállításához. A víz a növények fontos tápláléka, tápanyagszállító eszköze, hűtöanyaga (a párologtatás hűtéssel jár) és a talaj állandó alkotórésze. Ha nem áll kellő mennyiségben a növények rendelkezésére, a termés mennyisége és minősége csökken. Elkerülése érdekében különösen nyáron kell öntöznünk, amikor a talaj párolgása és a növények párologtatása a legnagyobb. Az öntözővíznek egészségesnek, oxigéndúsnak kell lennie. Ne legyen hideg. Az az öntözővíz a legkedvezőbb, amelynek hőfoka 15—20 C°. Ha hidegebb a víz, tárolómedencében célszerű előmelegíteni, öntözésre jók az olyan ipari szennyvizek, amelyek nem tartalmaznak káros anyagokat (cukor, keményítő, szesz, sör, kender, lenfeldolgozó gyárak, vágóhidak, tejüzemek vize), de károsak és öntözésre alkalmatlanok a vas-, a bőr-, a papírgyárak szennyvizei, továbbá a fentiek közül a savas és lúgos vizek. ÖNTÖZÉSI MODOK Mind a szőlő, mind a gyümölcsös öntözése növeli a termés mennyiségét és minőségét, de itt ez általában nem olyan mértékű, mint a zöldségtermesztésben. öntözéssel a zöldségfélék termését — a száraz földi termeléshez viszonyítva — meg lehet kétszerezni, sőt háromszorozni. Ha pedig figyelembe veszszük, hogy öntözés esetén zöldségfélékből egy évben egymás után két-három termést is betakaríthatunk, akkor öntözéssel ebben az ágazatban öt-hatszoros terméstöbbletet érhetünk el. Az öntözésnek több módja ismeretes. Közülük azt válasszuk, amellyel a helyi adottságok mellett a leggazdaságosabban érhetjük el a legjobb eredményeket. PERMETEZŐ ÖNTÖZÉS (ESÖSZERC ÖNTÖZÉS) Drága berendezést igénylő öntözési mód. A vizet fém, gumi vagy műanyag csővezetéken kell a területre vezetni, vízkivétel! helyeket, ún. hidránsokat kell létesíteni, a vezeték és a víznyomó motor teljesítményéhez méretezett szórófejeket kell vásárolni. Főleg ezek a beruházások teszik ezt a módot drágává. Ezzel szemben a vizet cseppekre porlasztva, a természetes csapadékhoz hasonlóan lehet így a növényzetre, ill. a talajra juttatni. A permetezett víz felüdíti a növényeket, a víz a levegővel keveredve jut a talajba, tehát a talajt oxigénben gazdagítja, a talaj életét serkenti. A kis szórófejes öntözéshez a házikót, ill. a fél lóerős villanymotoros vízszivatytyú is megfelelő víz- és erőforrás. Permetező öntözéssel szőlőben és gyümölcsösben kevésbé, zöldségesben viszont a leghatékonyabban öntözhetünk. BOLGÁR RENDSZERŰ ÁRASZTÓ ÖNTÖZÉS A víz gravitációs vezetésére szolgáló csatornákat, a vízforrástól kedvezően, lejtősen kell megépíteni és az egész öntözendő területet bakhátakkal 2X3, 3X5 m-es parcellákra, ún. skatulyákra kell osztani. A bakhátak magassága 25—30 cm, tetőszélessége 15—20 cm legyen. A bolgár rendszerű öntözés előnye, hogy a bakhátak kiképzésével megnövekszik a talaj termőfelülete. Hátránya, hogy a vizvezető csatornák sok vizet nyelnek el, és az is, hogy az elárasztott skatulyákban a talajmorzsák eláznak, tehát rombolódik a talaj szerkezete. Helyét mind jobban elfoglalja a BARÁZDÁS ÁZTATÓ ÖNTÖZÉS Á területet, illetve a vízvezető barázdákat itt is lejtősen kell megépíteni. Barázdás öntözéssel a kapásnövények öntözhetők a legeredményesebben. A sorközökben vezetett barázdában folyó víz alulról és kétoldaliéi áztatja át a talajt, illetve látja el kellő mennyiségű vízzel a növényeket. AZ ÖNTÖZÉSEK IDEJE ÉS AZ ÖNTÖZŐVÍZ MENNYISÉGE Az öntözés nem idényszerű munka. Fagymentes idő kivételével egész évben folytatható termelési eljárás. Ősszel, lombhullás után és télen (fagymentes napokon) tároló öntözést végezhetünk. Ott van jelentősége, ahol (a gyümölcsösben, szőlőben) az őszi és a téli csapadék kevés, s ahol az öntözésre szánt víz táplálóanyagokban (iszap, szerves anyag, mész stb.) gazdag. A vízmennyiség azonban ilyenkor sem lehet káros hatású adag. Egy-egy alkalommal csak annyi vizet engedjünk a talajra, amennyit az könnyen elnyel, illetve az aljtalaj beszivárogtat. Eláztatni a talajt ilyenkor nem szabad. A vegetáció szakaszában, a nap bármely időpontjában öntözhetünk, sőt szükség esetén éjjel is. A nappali öntözéseknél figyelemmel kell lennünk a növény, a talaj és az öntözővíz hőmérsékleti különbségeire. A hideg víz a felmelegedett növényt „megperzselheti“. Nagy hőkülönbségek esetén várjuk meg, amíg a külső hőmérséklet alászáll s amíg a növényzet is lehűl. Tárolóban előmelegített vagy kellő hőmérsékletű vízzel bármikor öntözhetünk. A szükséges öntözővízmennyiség megállapítása igen fontos szempont. Mint a csapadékot, az öntözővíz mennyiségét is mm-ekben fejezzük ki. Egy négyzetméterre kiöntözött 1 liter víz 1 mm csapadéknak felel meg. Ha ismerjük a kiöntözött víz mennyiségét literben és a megöntözött területet négyzetméterekben, egyszerű osztással megállapíthatjuk a csapadékot mm-ben. Ha pl. a megöntözött terület 300 négyzetméter és erre 3000 liter vizet öntözünk, akkor 3000:300 — 10 mm a csapadék. Ez a vízmenynyiség nyáron közepes esővel egyenértékű. Azt, hogy 10 mm csapadéknak megfelelő öntözővíz milyen mélyen áztatta be a talajt, csak 24 óra múlva tudnánk helyesen megállapítani, amikor a víz elérte a szivárgási mélypontot. Beázási vizsgálat az öntözővíz mennyiségének megállapítására. Készítsünk 50X50X50 cm-es bádogkeretet, olyan kockát, amelynek nincs se feneke, se fedőlapja. Nyomjuk ezt a talajba, öntsünk bele 10 liter vizet. Szalmával fedjük le, s 24 óra múlva az edény fala mellett leásva megállapíthatjuk a 40 mm víztől származó átnedvesedés mélységét. A beázás mélységét osszuk el a 40 mm-rel s megkapjuk, hogy 1 cm talajréteg átnedvesítéséhez hány mm öntözővízre van szükség. Legjobb a 20—25 cm-es beázási mélység. Ebben a mélységben helyezkedik el a gyökérzet nagyobb része. <n 10 m
