A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1972-08-11 / 32. szám
T udomány T echnika William Harvey angol orvos, a vérkeringés halhatatlan felfedezője. Cambridgeben és Paduában tanult, majd Londonban mint orvos telepedett le. 1615-ben a boncolástan tanára és 1630-ban pedig I. Károly udvari orvosa és az orvosi kollégium elnöke. Nevét világhírűvé tette az a felfedezése, hogy a vér a testben nem nyugszik, hanem állandóan keringésben van; kimutatta a szív szerkezetét, valamint szerepét a vérkeringés fenntartásában. A NAGY FELFEDEZÉS Zseniálisan egyszerű, ma is az ő nevét viselő kísérlete ebből állt: elszorította a felső kart, és megfigyelte, hogy ekkor a pulzus gyengül, majd teljesen kihagy; ha pedig lazítja a szorító kötést, a vér újra lüktet a csuklón kitapintható pulzusban. Azt is megfigyelte, hogy a lekötéstől kiduzzadnak a kar vénái. Logikus okfejtésének közbenső láncszemeit kihagyva, Harvey arra a végső — és helyes — következtetésre jutott, hogy a vér kering a szervezetben. Az újonnan feltárt tényeken lemérte az eddig ismert valamennyi elméletet a vér mozgásáról. Sem a vér hullámzása, sem egyirányú csörgedezése vagy nyugvása nem állhatta ki a valóság próbáját. A vér folytonosan kering és mindig egy irányban — ez az egyszerű tény Harvey nagy felfedezése. „Bonctani vizsgálatok állatokon a szív és a vér mozgásáról“ című könyvében rengeteg kísérleti adattal és ragyogó logikával bizonyítja ezt. A körforgás motorja és szivattyúja a szív, amelynek szerkezetéről és működéséről szintén pontos képet adott Harvey. Harvey nem tartozott azok közé, akik mindjárt első gondolatukat, vagy akár első kísérleti eredményeiket világgá kürtölik. De amikor biztos volt a dolgában, két és fél évtized kutatómunkája után, a vérkeringésről szóló ismereteit előadta Londonban, a nagyhírű Királyi Orvostársaság színe előtt. Egyáltalán nem fogadták kitörő örömmel, hogy végre valaki tisztán iát abban a kérdésben, amelynek megoldásán évezredeken át oly sokan hiába törték a fejüket, vagy pedig az „örök titok" leplét akarták a problémára borítani. Türelmesen végighallgatták Harvey-t, aztán minden bizonyítás nélkül kijelentették, hogy elmélete téves. A vér nem keringhet a szervezetben. Kiváló és felvilágosult természettudósok mondják ki a „lehetetlent“. HAKVEY MÜVE Harvey szerette volna kiadni a vérkeringésről írt művét: hátha szélesebb körben megértő visszhangra talál, vagy legalább tudományos módszerekkel igyekszik valaki szembeszállni állításaival. Ezt a kérését is elutasították. A tudós társaság kijelentette: nem pazarolja ilyesmire a papírt és a nyomdafestéket, tekintélyét pedig végképpen nem adja ehhez az „abszordumhoz". Az ítélet után természetesen magánvállalkozó sem akadt a könyv kiadására. A tudósok felháborodása olyan nagy volt, hogy Harvey nevét a teljesen tudatlanok is meghurcolták. Széltében-hosszában gúnyos megjegyzésekkel, sőt becsmérlő szavakkal kommentálták a vérkeringésről szóló „képtelenségeket“. A Királyi Orvostársaságban kipattant botrány folytatódott a sajtóban és az utcán. Közben mégis megjelent Harvey könyve, Frankfurtban. Sajnos, nem a kívánatos és ésszerű hatást érte el, hanem éppen az ellenkezőjét: tovább szította a» nagy felfedező ellen kirobbant gyűlölködést. Ma már elképzelhetetlen ehhez hasonló szenvedélyes vita valamilyen tudományos kérdés körül. A gúny és a gyalázkodás minden eszközével igyekeztek nevetségessé tenni Harvey-t. Nemcsak az akkori lapokban, az utcákon és szórakozóhelyeken, hanem tudományos fórumokon is. A higgadt érveléstől nagyon távoleső hangon, inkább a hitviták átkozódásaihoz hasonló stílusban látott napvilágot 25 angol orvos nyilatkozata is Harvey és a vérkeringés ellen. Mit tehetett a bölcs ember, aki olyan sokáig tudott hallgatni? Most is hallgatott, visszavonultan élt. Bízott abban, hogy igaza egyszer majd a napnál világosabb lesz, de többé nem hangoztatta; ott volt a könyve, aki akarja, tanulja meg belőle az igazságot. A HIÁNYZÓ LÁNCSZEM 1657-ben halt meg Harvey. Négy évvel később, 1661-ben Malpighi felfedezte a hajszálereket. Mikroszkóp alá tette egy béka tüdőszővetét. s így láthatóvá lettek az artériákat és vénákat összekötő kis erek. Ez volt a hiányzó láncszem, a vérkeringés emléletének végső bizonyítéka. Harvey még nem dolgozott mikroszkóppal, a hajszálerek pedig szabad szemmel láthatatlanok, különösen legfinomabb elágazásaikban. A sors nemcsak a hajszálerek felfedezésétől fosztotta meg Harvey-t, hanem attól is, hogy megérje elméletének diadalát. De könyve ott volt sok európai egyetemen, s amikor elcsendesedett a mesterségesen és ostobán kavart botrány Harvey személye körül, mind többen látták be a nagyszerű felfedezés igazságát. Már Harvey kortársai között akadtak, akik felismerve a vérkeringés jelentőségét — egy lépéssel tovább haladtak a gyógyítás terén. Major és Elsholtz német orvosok alkalmaztak először intravénás injekciót. Abból a helyes megfontolásból kiindulva, hogy a véráramba fecskendezett gyógyító anyagokat a keringés eljuttatja a megbetegedett szervhez. ■ Harvey nevéről nevezték el Františkove Lázné egyik legnagyobb gyógyintézetét is, ahol a szív, ér és vérkeringési zavarokban szenvedő betegeket gyógyítják. Az intézet vezető főorvosa MUDr. Jan Badal, docens, alkalmazta első alkalommal a gázinjekciókat, amely különben is az ő felfedezése volt és már több mint húsz éve praktizálják, Jó eredménnyel. (rp) Ilyen lett a VESC kocsi, vagyis a Volvo Experimental Saieta Car, amelynek születését nem kevesebb, mint huszonnyolcezer tényleges közlekedési baleset tüzetes tanulmányozása előzte meg. Ezeket a vizsgálatokat a svéd gyár tudományos kutatói értékelték, és a tapasztalatokat felhasználták az új biztonsági modell kialakításához. Végül is 28 olyan pontja van ennek a kocsinak, amely a balesetvédelmi konstrukciók terebélyesedő listáján ma újszerűnek tekinthető. Ilyen többek között a teleszkópos rudakra támaszkodó első és hátsó vészhárító. Ezek itt nemcsak rugalmas anyagú külső burkolatot kaptak, hanem ütközésnél 180, illetve 90 mm-es távon rugalmasan mozdulhatnak el és csökkentik a frontális erők roncsoló hatását. A megnyújtott orrú kocsi elején végül is 110 cm-es szakaszt nevezhetnek energia-elnyelő zónának, tehát közel kétszer annyit, mint az ismert 164-es Volvo kocsinál... Az autópiac újdonságai Az olaszországi Fiat-gyárban is biztonsági autók tervezésével foglalkoznak. Ez a kis biztonsági modell nem más, mint ä nálunk is jól ismert 500-as típus, mely elöl-hátul, sőt még oldalt is műanyagbetétekkel övezett. A gyár nem titkolja, hogy ha ezt a megerősített vázzal szerkesztett kisautót forgalomba hozná, az ára mintegy negyven százalékkal lenne több a mai legkisebb Fiat-kocsi áránál. (Gyári fotók) 0 SZOVJET TUDÓSOK újfajta semlegesítő szerkezetet állítattak elő a kipufogógázok katallkua utóégetésére. Az autó motorjából a gáz hálószerű hengerbe kerül, amelyet katalizátor-réteg vesz körül. A kipufogógáz mérgező elemei ezen keresztülhaladva elégnek, széndiozlddá és vízzé alakulnak, majd a kipufogőcsö toldatán kerülnek a levegőbe. Ebben a készülékben a lényegesebb mérgező anyagok csaknem teljesen oxidálódnak. A semlegesítő ötvenezer kilométerig üzemképes. • FORGALOMBIZTONSÁGI REKORDOT tart a skóciai Glasgow és Stirling városok között felépült 20 ezer lakosú új autóstelepfllés: Cumbernauld. Tíz év óta ebben a városban nem történt halálos közlekedési baleset, és csupán 11 ember sérült meg közútjain. A páratlan eredménynek az a magyarázata, hogy ezt a várost már az autóskorszak igényel szerint építették: alul és felüljárók révén a gyalogos és a közúti forgalom teljesen külön pályákon bonyolódik le, tehát sehol sem keresztezik egymás útját. Ugyanakkor az egyirányú utcák olyan hálózatát alakították ki, amelyben alig akad szintbeli kereszteződés. • AUTOMATIKUS FORGALOMIRÁNYÍTÁST vezettek be Toulouse városában. Hurokdetektorok továbbítják a forgalmi adatokat a számítóközpontba, ahol egy úgynevezett koordinátor alakítja ki, és továbbítja a jelzési programokat és utasításokat. A várost több külön irányítható körzetre osztották, de a körzethatárok változtathatók. Elsősorban a fő úttengelyeken igyekeznek kialakítani a legkedvezőbb forgalomáramlást. 0 A SZOVJETUNIÓ különböző részeiről hatvanezer ember érkezett a Tatár Autonom Köztársaságba, hogy részt vegyen a Kómát Autókombinát építkezési munkáiban. A gigantikus méretű üzem évente 151) ezer nagyteljesítményű teherautót, és 250 ezer Diesel-motort gyárt majd. I
