A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1972-08-04 / 31. szám

I ill lile — nem ill lile Az eljegyzésről Szocialista államunkban megváltozott a nők helyzete nemcsak a társadalomban, de a családban is, ahol szintén tért hódított a nők egyenjogúsága. Csupán el­beszélésekből vagy regényekből ismerjük azokat az eseteket, amikor a nő csak a gazdasági nyomás hatása alatt vagy kényszerítő létérdekből ment férjhez. Megváltoztak a házasságkötés formái is, mert a nők gazdaságilag függetlenek lettek és nincsenek férjükre utalva. Megszűntek a régen szokásos alkudozások szü­lők között a hozományról és egyéb vagyoni jellegű kérdésekről; kap-e az asszony hozományban telket, házat, szántóföldet, tehenet, pénzt, kelengyét stb. Az a tény, amikor a hozomány még fontosabb szerepet játszott, mint a házasulandó fiatalok érzelmei, akarata, szerencsére már a múlté. Lényeges változások történtek abban is, hogy a há­zasságkötést nem kell jogkövetelményekkel kapcsolatos eljegyzésnek megelőznie. Igaz ugyan, hogy a házasuló fiatalokat attól a pillanattól kezdve, ahogy a házasság­kötésre elszánták magukat, ma is jegyeseknek kell te­kinteni. Azonban az eljegyzés nem szabályszerű elő­feltétele. a házasságnak. Sokan kötnek házasságot elő­zetes, hivatalos jellegű eljegyzés nélkül. A jegyesség a férfi és nő között hosszabb vagy rövi­­debb ideig' tarthat. Egyesek hamar eljegyzik egymást és rövid ismeretség után házasságot kötnek, viszont mások hosszabb ideig tartó ismeretség után kötnek házasságot, tehát ha már kölcsönösen megismerték egymást. Ez nem szabályozható. A leghelyesebb, ha a -fiatalok akkor lépnek jegyességre, ha már eléggé isme­rik egymást és érzik, hogy a közös út könnyebb lesz számukra, s persze számolnak azokkal a kötelességek­kel, amelyek ebből eredően várnak rájuk. A fiatalok között gyakran előfordul, hogy tanulmá­nyaik elvégzése vagy a kötelező katonai szolgálat előtt jegyességre lépnek azzal a szándékkal, hogy tanulmá­nyaik befejezése, illetve a katonai szolgálat teljesítése után házasságot kötnek. Ha azonban bizonyos oknál fogva mégsem történik meg a házasságkötés, ez meg­gondolatlanság és az eljegyzés elhamarkodottságának a jele. Ezért még az eljegyzés előtt jól meg kell fon­tolni és alaposan át kell gondolni, hogy megvannak-e az előfeltételek a házasságkötésre. Ha eljegyzésről beszélünk, a szokásos és gyakoribb esetekre gondolunk, amikor a fiatalok szilárdan elha- ■ tározzák, hogy házasságot kötnek. Mindenekelőtt a I férfi megkéri a lány kezét. Ha a leány igent mond, J a szülőktől is ki kell kérni udvarias formában hozzá­járulásukat Az illendőség megkívánja, hogy a férfi, | aki még nem volt a leány szüleinél, látogasson el hoz- i zájuk mielőbb. Amennyiben a fiatalok már nagykő- I rúak, a szülők esetleges elutasítása a fiatalok házassá- I gával szemben nem jogos. A nyilvános eljegyzést — a régi szokásokhoz híven I — általában a mennyasszony családjánál, ünnepélyes I keretek között tartják meg. A vőlegény meghívhatja legközelebbi hozzátartozóit, esetleg — ha a menyasz­­szony szülei beleegyezésüket adják — közelebbi ba­rátait is. Szokássá vált, hogy ilyenkor a vőlegény menyasszonyának jeggyűrűt ajándékoz. Az eljegyzésen a jegyesek az asztalfőn, szüleikkel szemben foglalnak helyet, a többi vendég pedig kor szerint, milyen kapcsolat fűzi őket a jegyesekhez. Jó barátainkat, ismerőseinket és rokonainkat írásbe­­lileg: e célra készített kártyán értesítjük. Az eljegyzési értesítés arra kötelez bennünket, hogy írásbelileg vagy szüleinél tett látogatásunk alkalmából fejezzük ki jó­kívánságainkat. Ma már nem feltétel az eljegyzés, mert a fiatalok nemcsak munkahelyükön, de baráti kollektívákban is megismerkedhetnek egymással. Tehát elég alkalmuk van a szívükhöz közel álló ember tulajdonságait, jel­lemét és természetét megismerni. Az ünnepélyes eljegyzésen a fiatalok formálisan is közlik szüleikkel, rokonaikkal, ismerőseikkel és a nyil­vánossággal házasságkötési szándékukat. • Levelezni • ismerkedni • szeretnének Vasaráb Pál, Dobry György, Maiiák Lajos. VO 5729/MX. Stra­­šice. okr. Rokycany. Kutonák vagyunk mind a hárman. 18— 20 éves lányokkal szeretnénk levelezni magyar vagy szlovák nyelven. Plánka Márta, Lökös, p. Gem. Ves, okr. Rimavská Sobota. 15. éves vagyok. 15—17 éves lányokkal és fiúkkal szeretnék levelezni. Kedvelem a tánczenét. Kovács Katalin, Skároš, okr. Rím. Sobota. 15—17 éves lá­nyokkal és fiúkkal szeretnék levelezni. Kedvenc énekeseim Koös János és Szécsl Pál. Budai Erzsébet, TOň, okr. Komárno. 19 éves vagyok. Hasonló korú fiúkkal szeretnék levelezni magyar nyelven. Tánczos Gábor, Ilka lúzsef, Kiss András, PS 501/0. Olomouc. Katonák vagyunk. Szeretnénk lányokkal levelezni. John Lennon nemcsak zenész 1964-ben Indult el útjára az a négy fiatal, akiknek híre azóta bejárta a világot. Csillaguk évekig ragyogott. Az ldó múlása azonban kérlelhetet­len, és évek után a híres négyes ve­zetőjének, John Lennonnak vélemé­nye Is megváltozott a világról. El­ítélte többek között a vietnami há­borút, ami természetesen nagy fel­tűnést keltett. Mint tudjuk, John ja­pán művésznőt vett feleségül. Ma már nemcsak mint énekes, zenész és zeneszerzőt tartják számon, hanem mint színészt Is. Eddig három film­ben lépett fel, két könyvet irt és festeni Is kezdett. Zslguli-bár Moszkva egyik leghangulatosabb és legsűrűbben látogatott sörözője a Kuli­nyin sugárúton levő Zslgull-bár. Na­ponta mintegy 260 000 ember tér be Ide, ami egyben átlag 175 000 liter sör elfogyasztásét Is jelenti. mini­ma jazin Vatikáni szigor Nyár van, forró nyár. Kirándulók hada árasztja el Olaszországot Is. Ez a fiatal diáklány Szicíliából érkezett Rómába, hogy ott megnézze a Vati­kánt Is. A pápai állam megtekintése helyett a Szent Péter bazilika oszlo­pai mellett törölgetl könnyeit. Az előírások szigorúak, és főleg a höl­gyekre vonatkoznak. Miniszoknyában és forró nadrágban a Vatikán terü­letére belépni tilos. I I I I 25 évvel Negyedszázada annak, hogy Prá­gában megtartották az I. Világifjú­sági Találkozót. 72 ország 17 000 kül­döttjét üdvözölték Európa szivében. 1947. július 25-ikére esett az ünne­pélyes megnyitó, és a nagy találko­zó augusztus 17-ig tartott. A háborúba belefáradt világ min­den tájáról érkeztek küldöttek, aki­ket egyetlen szó kötött össze. BÉKE. Görög partizán, francia diák, chlcá­­gói kislány, leningrádi komszomolls­­ta fogta egymás kezét és ott me­netelt a sok ezer fiatal között. Cseh­szlovákiából 85 000 lány és fiú veit részt az I. Világifjúsági Találkozón. Prága felkészült és várta a békét óhajtó fiatalok sokezres tömegeit. Csaknem 9000 önkéntes fiatal jelent­kezett, hogy részt vegyen a találko­zó előkészítésében és szervezésében. De nemcsak ök, hanem szinte az egész város segített a fiataloknak, hogy az odaérkező vendégek kedves élményekkel térhessenek vissza ha­zájukba. A világ ifjúsága elítélte a népek békéjére törő igazságtalan háború­kat, az erőszak alkalmazását és a faji megkülönböztetést. A világ ifjú­ságának nagy seregszemléjén eszme­cserét folytattak a legkülönbözőbb kérdésekről, versenyre keltek ének­ben, táncban, sportban. Akkor, 25 évvel ezelőtt a békéért, a nemzeti függetlenségért, a népek és nemzetek boldog jövőjéért száll­tak síkra a fiatalok. Két évvel a má­sodik világháború befejezése után a béke és barátság jelszava nálunk hangzott el először legőszintébben a fiatalok ajkáról. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség himnusza be­járta az egész világot. „Egy a jel­szónk, a béke“ énekelték a fekete Afrikában, Ázsiában és Amerikában. Anatolij Novikov és Lev Osanyin szerzeménye a prágai fesztiválon ka­pott szárnyra. Hangozzék az ének bármilyen nyelven, de ha őszinte gondolatokat fejez ki, érthető min­den ember számára. 1947. augusztusa óta kilencszer adott egymásnak találkát a világ ha­ladó szellemű ifjúsága. Prága után Budapest, majd Berlin, Bukarest, Varsó, Moszkva, Bécs, Helsinki és Szófia fogadta a világ különböző né­peinek fiataljait, hogy színpompás ünnepségek, műsorok, művészeti és sportversenyek keretében fejezzék ki békeakaratukat. Az évforduló kapcsán el kell mon­danunk, hogy a Világifjúsági Talál­kozók kezdeményezője és szervezője a Demokratikus Ifjúsági Világszövet­ség, melyet 1945. novemberében hoz­tak létre Londonban. A DÍVSZ a bé­kéért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért, és az ifjúság jobb életkörülményeiért folytatott közös harcra tömöríti a demokratikus fia­talokat, politikai és vallási meggyő­ződésükre, nemzeti és faji hovatarto­zásukra való tekintet nélkül. E ne­mes küldetését tölti be a DÍVSZ a második világháború befejezése óta. 1973-ban újra Berlinben találkoz­nak a fiatalok. A X. jubileumi Vi­lágifjúsági Találkozóra már most ké­szülnek a haladó szellemű ifjúsági szövetségek tagjai. CSIKMÁK IMRE 9

Next

/
Thumbnails
Contents