A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1972-07-07 / 27. szám
A CSEMADOK Nové Zámky-i (érsekújvári) helyi szervezetét nem véletlenül tartják országos viszonylatban is a legjobb szervezetnek. A szilárd szervezeti élet az alapja, fokmérője tevékenységüknek. A 29 tagú vezetőség Sidó Zoltán elnökkel és Major Ferenc titkárral az élén kéthetenként ülésezik. Itt értékelik az elvégzett munkát és tűzik ki a kSvetkezS feladatokat. A város lakossága azért is érdeklődik a CSEMADOK munkája iránt, mivel idősebbek, fiatalabbak megtalálják itt szőrakozási, művelődési lehetőségüket. Jól mükOdlk a héttagú honismereti kOr. Programjukon előadások, kiállítások szervezése szerepel. Az ő rendezésükben kerül sor a már hagyományossá vált Czuczor Gergely irodalmi és kulturális napok megrendezésére. E kör szervezésében tartották a CSKP megalakulása 50. évfordulójára rendezett kiállítással egybekötött ünnepi akadémiát, amely alkalommal emléklappal jutalmazták a szervezetben tevékenykedő Idős párttagokat. Az alkalomnak megfelelő színvonalas műsor és az egész ünnepély sokáig emlékezetes marad a megjelent 400 főnyi közönségnek. S elmondhatjuk, hogy ez alkalommal a szervezet újból jelesre vizsgázott szervezésből. A helyi szervezetnek két tánccsoportja működik. A népi táncosok Plichta Tibor, a társastánc-csoport Keller Gábor vezetésével. A népi tánccsoport a járáélkitűzé óraváltá si és országos rendezvényeken való sikeres szereplésével vált Ismertté. A társastánc-csoport (Ilyennel talán csak az újvári helyi szervezet dicsekedhet) szintén kivivta a szakemberek és a közönség elismerését. Több szlovákiai versenyen vettek részt. Sikeres szereplésük révén meghívást kaptak OIomoucba, valamint Magyarországra Dunaújvárosba. Az elmúlt hónapban pedig a televízióban szerepeltek. A népművészeti munkák terén már hagyománya van Újvárban a színjátszásnak. Dr. Boleman Iván vezetésével Csiky Gergely Nagymama című színművével szerepeltek az idei Jókal-napokon. Az esztrádcsoport, amely az elmúlt években száz taggal működött, nagy sikerrel, szintén színdarabbal készül. Záhorszky Elemér, a lelkes kultúrmunkás vezetésével a „Charley nénje“ című vígjátékot próbálja. Az elmúlt években megalakították az ifjú CSEMADOK-tagok klubját, amelyet a város szülöttéről Kassák Lajosról neveztek el. A klub megalakulásától kezdve aktívan működik, 60 tagot számlál. Minden pénteken klubnapot tartanak. Ez alkalommal a szórakozás mellett beiktatnak egy-egy előadást Is, egészségügyi, jogi, politikai vagy a fiatalságot érintő egyéb témáról. A klub vezetősége minden Igyekezetével azon van, hogy a város magyar fiatalságát szórakoztatva nevelje. Céljuk, hogy a fiatalok hasznosan töltsék el szabad idejüket. sek sóért A vezetőség — az ifjúsági klub mintájára — az őszi időszakban az idősebb tagok részére is klubnapokat szervez, ezeket minden hét csütörtökjén tartják. Ezt a határozatot főleg az idősebb tagok fogadták nagy örömmel, mivel a városban nincsen nyugdíjasok klubja és a hűvös őszi és téli napokon a városi park helyett a CSEMADOK székházában társaloghatnak, szórakozhatnak. Es hogy mennyire jól érzik itt magukat, azt bizonyítja a klubnapok iránti egyre nagyobb érdeklődés. Az esztrádcsoport az év elején bevezette az úgynevezett „keddi műsoros esteket“. Tették ezt abból a célból, hogy lehetőséget adjanak a fiataloknak tehetségük kibontakozására, az Idősebbeknek pedig a színpadra lépésre. Ezeket a műsoros esteket — amelyek szintén közkedveltté váltak a tagság körében — rendszeressé és hagyományossá akarja tenni a vezetőség, hogy ezáltal Is gondoskodjon a tagok szórakoztatásáról. Az évekkel ezelőtt felbomlott énekkar élére Papp László fiatal, de annál lelkesebb vezető került. Az énekkar fellépett az idei Czuczor-napokon és ugyanígy a Kodály-napokon is. Sikeres fellépésük és a tagok aktivitása arra enged következtetni, hogy a jövőben még sokat hallatnak magukról. A helyi szervezet tagjai bekapcsolódtak a városszépítést akcióba is. A CSKP megalakulása 50. évfordulójának tiszteletére, valamint a választási műszakban 2650 órát dolgoztak önkéntes Jól szerepelnek a helyi szervezet nepi táncosai társadalmi munkában a CSEMADOK székházának és környékének rendbehozásán. A társadalmi munkát folytatják, mivel az épület alatt feltárt pincehelyiség rendbehozásához további munkára van szükség, örömmel mondhatjuk el, hogy ez az aktivitás nem hiányzik az érsekújvári helyi szervezet vezetőségénél és tagságánál sem. (szí) A kultúra fáradhatatlan zászlóvivője Még az ötvenes években történt Nyltrán egy CSEMADOK kerületi konferencián, hogy a vitában felszólalt egy idős feketeruhás néni, akinek érces hangját, csípős — de igazságos kritikáját — érdeklődéssel hallgatták végig a megjelentek. A szünetben ismerkedtem meg Lidi nénivel, vagyis özvegy Tóth Sándornéval. aki a pozbai helyi szervezetet képviselte ezen a konferencián. Azóta nagyon sokszor találkoztunk. Lidi néni korát meghazudtoló fiatalos lendülettel kapcsolódott be a munkákba. Jelen van minden CSEMADOK-rendezvényen, helyben és mindenütt a járásban. Buzdítja, lelkesíti a fiatalokat a kultúrmunkák végzésére. — Csak legalább fiatalabb lennék, majd megmutatnám én ezeknek a mostani fiataloknak, hogyan kell dolgozni - szokta mondogatni. Bizony az évek már eléggé elszaladtak felette. Ebben az évben tölti be 82. életévét. A CSEMADOK helyi szervezetének a megalakulásától tagja, sőt alapítója. Amikor 1949-ben hozzájuk is eljutott a hír, hogy pártunk és kormányunk létrehívta a CSEMADOK-ot, Lidi néni nem maradt tétlen. Sorba vette a falu lakosait s házról házra járva hirdette a magyar kultúrélet fontosságát. Küíön-külön mindenkinek elmagyarázta, mi a szervezet célja, küldetése. Szívből jövő szavainak meg is volt az eredménye, mivel egymaga 81 tagot szervezett be a CSEMADOK-ba. Ebben az időben nagyon szépen dolgozott a pozbai helyi szervezet. Színjátszó és esztrádcsoport juk, zenekaruk, tánccsoportjuk volt. Az aktív jó munkát nagyban elősegítették az olyan agilis tagok, mint Lidi néni. Legutóbb a CSEMADOK helyi szervezetének tagsági gyűlése keretében kedves kis ünnepséget rendeztek a szervezet legidősebb tagjának. Virággal és édességgel köszöntötték őt. Megköszönték ezt az áldozatos munkát, amelyet a helyi szervezetben végzett az alakulásától kezdve. Meghatódva, könnyes szemekkel fogadta a jókívánságokat és köszönte meg az ünnepséget és azt, hogy nem feledkeztek meg róla. A jókívánságokhoz mi is csatlakozunk és a CSEMADOK Nové Zámky-i (érsekújvári) járási bizottsága nevében kívánunk erőt, egészséget és nyugodt, boldog napokat Lidi néninek. ŐSZI LASZLÖNE „Röpülj púvá” Nagysikerű tévé-szereplése óta sok helyen énekelt már a mezőkeresztesi Aranykalász TSz „Röpülj páva!“ férfikórusa. Legutóbb Košicén (Kassán) tapsolt nekik az igazi értékekre szomjas helybeli közönség. A Batsányi Kör meghívására május 14-én este a Művészetek Házában Engi István karnagy vezényletével szerepeltek. Népdalaikat a hajdúnánási citerazenekar kísérte. A tartalmas műsor megnyitójában Görcsös Mihály, a Batsányi Kör elnöke mindnyájunk ünnepi érzését és örömét fejezte ki. Beszélt a népi hagyományok ápolásának fontosságáról. Szól arról, hogy a magyarországi „Röpülj, páva!“ népdalverseny mintájára itt is indult hasonló mozgalom „Tavaszi szél vizet áraszt“ címmel, Romániában pedig népdalfüzet jelent meg ezzel a címmel. Megnyitója után a Moldava nad Bodvou-i (szepsi) magyar oktatásnyelvű iskola furulyazenekar tanáruk, G. Takáts Gizella vezetésével köszöntötte a szereplőket és a közönséget. Az est szakmai előadója Dr. Vikár László volt Budapestről, az MTA Népzenekutató Csoportjának tudományos főmunkatársa. E téma kiváló ismerője élvezetes stílusban tájékoztatta a közönséget. Tartalmas, gazdag előadásában kitért a magyarsággal rokon népek zenéjére, zenei rokonságára. Ott végzett kutatásai élményszerűvé tették előadását. A népdal korszerű és szükséges ma is — mondotta. Minden nép megtartó ereje a nyelv mellett hagyományainak ápolása, népdalainak őrzése. Ezért volt olyan nagy jelentőségű Bartók, Kodály népdalgyűjtő munkája. A szomszéd népek körében végzett kutatásuk megmutatta, hogy hatottak egymásra népdalaikban is a szomszéd népek. Figyelmeztetésül hatott amikor az előadó említette, hogy Amerika, Kanada népe elragadtatással szemléli a közép-európai népek gazdag népi hagyományait, művészetét. Bebizonyosodik, hogy a pénz világa nem ad őszinte örömöket, ha művészetében gyökértelen a nép. Hiszen a népdallal együtt a természetet varázsolja környezetébe az ember. Amikor a mezőkeresztesi férfikórus tagjai kivonultak a színpadra, egyszerre szólt a taps a már sok sikert elért együttesnek, a várakozásnak és. a szép népi öltözetnek. Mellükön hímzett lant és aranykalász mellett sorakoztak az érmek, mutatva szerepléseik helyét. Mellettük sorakoztak fel a hajdúnánási citerazenekar tagjai: öt férfi, három nő. Engi István karnagy vezényletével szebbnél szeb dalok hangzottak fel. Nemcsak az egyszólamú dalok előadásával gyönyörködtettek, hanem igényes többszólamú népdalfeldolgozásokat is kotta nélkül, jó zenei memóriával, élvezetesen, imponáló pontossággal adtak elő. Szólistáik szép hangszíne mellett az is meglátszott, hogy sokat szerepelt, gyakorlott énekesek álltak ki a kórus elé: Berecz Bertalanná, Kolozsi Károly, Kiss Károly. A kórus műsorát Berecz Bertalan, az együttes egyik énekese és a kórus titkára konferálta. A mezőkeresztesi énekesekkel jól öszszehangolta játékát a hajdúnánási citerazenekar. Szólistájuk, Balogh Zoltánná énekét is ők kísérték. A két bájos hajdúnánási kislány, Fenyő Ibolya és Ildikó (6 és 8 évesek) bátor énekét, népdalait édesanyjuk citerajátéka kísérte. A „Tavaszi szél vizet áraszt“ hazai népdalverseny győztesei közül három helyi szólóénekes is sikerrel szerepelt: Köblósné Tóth Erzsébet Szirénfalváról trebišovi (tőketerebesi) járás, Dobos Pál Zsarnóról košiceí (kassai) jínáft Demeter Ottilia kunová Teplicárói (Kuntapolcáról) rožňavai (rozsnyói) járás. Az est zárójátékaként a kassai magyar oktatásnyelvű általános iskola táncosai bemutatták a „Kalocsai gyermeklakodalmas“-t. Lelkes vezetőjük, Lukács Elemérné sok munkája örömét érezte és eredményét látta, amikor ilyen rangos műsorban, ilyen lelkes közönség előtt szerepeltek tanítványai. G. TAKÁTS GIZELLA » h«st 11
