A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-01-28 / 4. szám
növesztenek, továbbá, hogy az évgyűrűk fejlődésében nagyjából 11 éves ciklusok mutatkoznak a napfolttevékenység következtében. Így azonos időszakban azonosítható gyűrűk és ciklusok alakulnak ki a különböző fákon, ezek szerint a még élő öreg fák legrégebbi gyűrűivel azonosítva a réges-régi, kipusztult famaradványok legkésőbb növesztett gyűrűit, az időskála nagyon messze visszavezethető. A kőkorszak öregebb Az Arizónai Egyetem dendokronológiai laboratóriumában ilyen módon számos fán ellenőrzött megbízható kutatással napjainktól 8200 évre vezették vissza az időskálát. Aztán a rég elhalt fák megfelelő évgyűrűiből mintákat vettek C-14-es vizsgálatra. Az arizónai, a kaliforniai és a san diegói egyetem C-14 laboratóriumában több, mint 300 olyan famintát elemeztek, amelyeknek korát előzőleg már megállapították az évgyűrűk alapján. A kétféle kormeghatározásból a múltban visszafelé haladva évről évre kimutatták a C-14-es adatok eltérését. Ezek alapján felrajzoltak egy grafikont, amelynek segítségével a vizsgált leletek C-14 kormeghatározásából kikereshető az évgyűrűk szerint helyesbített idő, voltaképpen a naptári év. A vizsgálat nyitva hagyta azt a kérdést, hogy mi lehet az oka a C-14-gyel mért adatok eltéréseinek. A C-14-es adatok kétféle eltérést mutatnak. Egyfelől kisebb ingadozást, másfelől egy különösen időszámításunk kezdete előtt 1500-tól a múltban haladva növekvő torzítást. Így i. e. 2500-ban már 700 év az eltérés: ennyivel „fiatalabbnak" mutatják a vizsgált leletet a szénizotópos vizsgálat eredményei. Ezek szerint mégsem mindig volt egyforma a légkör C-14 tartalma? Ügy látszik, hogy nem. Változásának oka még nem teljesen tisztázott. V. Bucha csehszlovák geofizikus azon a véleményen van, hogy a nagyobb torzítás összefügg Földünk mágneses terének változásaival. Ez befolyásolta ugyanis, hogy mekkora kozmikus sugáradag juthatott be Földünk légkörébe, s ott mennyi szénizotópot hozhatott létre. A kisebb ingadozásokat pedig a változó naptevékenységre vezetik vissza, ám a nagyobb időjárási változások is befolyásolhatták ezeket. így tehát a fagyűrűkhöz igazítva rendelkezésünkre áll a C-14 révén is egy megbízható kormeghatározás. A helyesbítés azonban őstörténeti ismereteinket is megkérdőjelezi. Kőkori kultúráink régebbiek, mint eddig tudtuk? A korábbi időadatok alapján több európai újkőkori emléket úgy magyaráztak, hogy azok Egyiptomból kiinduló, Kréta szigetéről a Földközitenger különböző partvidékeire — így a spanyol és az itáliai félszigetre, Kisázsiába és a Balkánra — szétsugárzó kultúrhatásra fejlődtek ki. Ám a helyesbített időmeghatározás szerint például a spanyolországi, hatalmas kövekből emelt építmények 550 évvel korábbiak, mint feltételezték: i. e. 2900 körül keletkezhettek, ugyanígy a hasonló franciaországi és angliai megalitok is legalább i. e. 2500 előttiek, a hozzánk közeli, Belgrád melletti. úgynevezett Vinča kultúra szoborszerű figurái pedig még i. e. 4500 előttiek. Így hát mindezek nem keletkezhettek a krétai műveltség közvetítő hatására, amikor az nálunk később — igaz, fejlettebb fokot elérve — virágzott, hanem önállóan bontakozhatott ki az újkőkori kultúra mindezeken a területeken. NEMETH FERENC Motorosoknak Téli meglepetések A lágy gyakran okoa meglepetéseket as autA használatában. A meleg idáben föl működő ajtúzár fagyban egyszer csak felmondja a szolgálatot. A hibát rendszerint a zárba került víz befagyása okozza. A nyitást nem szabad erfiltetni, mert a kulcs vagy zárszerkezet sérülésére vagy tűrésére vezet. A kilincs átmelegltésével szüntethetjük meg a hibát. Nem túl makacs esetben a kézmelegtől Is felolvad a Jég; ha ez nem segít, gyufa- vagy öngyujtúlánggal türelmesen melegítsük fel a kilincset, Illetve a zárat. Az ajtúba süllyesztett zárakkal nehezebb a helyzet, mivel ezeket nem lehet nyílt lánggal melegíteni. Az ilyen zárakat tőrré vízzel valő leüntéssel vagy egy megmelegltett vas bozzényomásával lehet kiolvasztani. Kellemetlenebb, amikor a gépháztetőzár vagy a bowden fagy be. A nyitást semmiképpen se erőltessük, különösen a bowdenes megoldásnál, hogy ne kapjon külső hűtést, és addig járatjuk a motort, míg a gépháztető alatti tér annyira átmelegszik, hogy kiolvad a fagyás és ki tudjuk nyitni a gépháztetőt. Befagyás ellen alaposan olajozzuk meg a zárszerkezetet. Jó szolgálatot tesz a glicerin is, hatására a víz — melynek behatolását nehéz megakadályozni — nehezebben fagy meg. A meleg garázsban állé kocsiknál különösen fenáll az a veszély, hogy a pára a kinti hőmérséklet hatására csapédik le és fagy meg, nemcsak a zárszerkezetnél, hanem az a|túk szigetelésénél, a gépháztető felfekvő felületénél is. Különösen fennáll a fagyás veszélye a csomagtér tömítéseknél, ahol nem érvényesül a kocstffités hatása. A befagyott részek nyitását nem szabad erőltetni, ezzel csak deformálást, sérülést, Jé esetben a gumitöltések leszakadását okozzuk. Vigyük a kocsit meleg helyiségbe, vagy langyos vízzel öntözzük azokat a helyeket, ahol a fagyási feltételezzük. A lefagyást mosás után megelőzhetjük úgy Is, hogy szárazra töröljük a gépháztetőt és az ajtó érintkező felületeit, utána glicerinnel átdörzsöljük őket. Egyéb szerkezeti részeknél Is előfordulhat fagyás. Mielőtt elindulunk a kocsival, nyomjuk le egyszer-kétszer a fékpedált, mert a pedál-tengelyhez vagy rudazathoz került és megfagyott viz akadályozhatja a fék normális műkődé sét. Egy-két erélyes nyomás után a fék rendszerint működni fog. Előfordulhat, hogy a behúzott kézifék fagy be, és nem enged vissza. Ha erre hajlamos a kocsink, megálláskor a kézifék behúzása helyett az első sebességet kapcsoljuk be, Így rögzítsük jármű vünket. Tudomány echnika Óriási vasbeton kémény A kanadai Ontario állam egyik kohómüvében most építik a világ egyik legmaga sabb vasbeton kéményét. A kémény 380 m magas lesz és így meghaladja majd a párizsi Elfel-torony méretét (320,75 m.) A rendkívül nagy magasságra azért volt szükség, mert a meglevő két 152, és egy 107 magas szellőzőkürtő nem oszlatta el kellőképpen a kohúgázakat és ezáltal a környezetet fertőzte. Most ezek helyett építik a kéményörlást, amelynek alsó átmérője 35 m, csúcsának átmérője pedig 16 m lesz. Mint látjuk, a mai legmodernebb helikopterek sem nagyon különböznek Asbóth elképzelésétől. — Egy szovjet helikopter a Déli-sarkvidéken. Gépeink ősei A helikopter A repülőtechnika fejlődésének első évtizedeiben a levegőnél nehezebb jármüvek tervezői ■ merev szárnyú „sárkány“ és a csapkodd szárnyú szerkezet mellett függőleges tengely kürül forgott szárnyakkal kísérletezve keresték a repülés problémájának megoldását. Az első világháború idején hazánk fial: Petréczy, Kármán professzor és Zoravetz folytattak eredményes lebegtetési kísérleteket csavarszárnyas repülőgéppel, amely a „kötött" megflgyelöballonokat volt hivatva pétolnl. A szerkezet stabilitását megoldani azonban nem tudták. Asbéth Oszkár részt vett a kísérletekben, de nem elégedett meg a kötött heli-Asbóth helikopterrajza kopter eredményeivel. Tíz esztendő múlva elkészítette „AH1“ elnevezésű helikopterét, amely 120 léerős, kilenchengeres motorjával 1928. szeptember 9-én helyből, merőlegesen felemelkedett. A kísérlet fényesen sikerült, az első igazi helikopter függőlegesen a levegőbe emelkedett, percekig egy helyben lebegett, s merőlegesen ereszkedett a fűidre. A későbbiek folyamán az Asbúth-heltkopterekkel még sok eredményes repülést végeztek. Asbéth munkatársai: Hoszszú István piléta 87, Vlgh Mihály művezető pedig 95 alkalommal emelkedett az Asbúth-hellkopterekkel a levegőbe. Az összesen 192 kísérleti repülés alatt a négy hellkoptertipus több mint 29 Arát töltött a levegőben. Az elért legnagyobb magasság 30—50 méter volt, bár nagyobb magasságot is elérhettek volna, de a biztonságos kényszerleszállás még nem volt megoldva. A Tretyakov-galéria új otthona A Moszkva partján épül az Állami Tretyakov-galéria új épülete. Méretei lenyügűzőek: 250X94 m az alapterületei Tágas, világos termel, szép előcsarnokai, a tudományos munkatársak részére szolgáló ké nyelmes helyiségei lesznek. A kiállítási felület ötször akkora, mint a múlt században épült régi épületé. A számos osztály mindegyike termek összefüggő sorából áll. Közös bejárati teremből Indulnak a teremsorok, és végül ugyanoda vezetnek vlszsza. Egy teljes körséta mintegy három kilométer hosszú lesz. A legmodernebb világítástechnikát és klímaberendezéseket alkalmazzák. A nagy restauréciós műhelyeket a kétemeletes épület földszintjén helyezik el. A látogatók számára egy 750 személyt befogadó előadóterem Is épül. Képünk az alumíniumból, üvegből és márványból épülő galéria modelljét mutatja. . -tm0** Kutatósziget a Csendes-óceánban A Scrlpps Oceánográflal Intézet a Csendes-óceánban, Kalifornia partjától 800 méterre, a La-Jolla-öbölben mesterséges szigetet akar építeni kutatóállomás céljára. A tervek szerint a patkó alakú „sziget" 90 m hosszú és 60 m széles lesz, s négy, 25 m magas lábon áll majd a tengerben levő sziklán. A 8 emelet magas és 12 m átmérőjű csőlábakban, s természetesen a víz feletti „fedélzeten" kutatólaboratóriumokat és megfigyelőállomásokat helyeznek el. A mesterséges szigeten, s különösen a csőlábakban elhelyezendő laboratóriumokban az e vidéken gyakori viharos erejű szél Idején Is zavartalanul lehet majd dolgozni.
