A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-06-16 / 24. szám
I Növényvédelem a kertészetben Kultúrnövényeinket számos növényi betegség és állati kártevő támadhatja meg. Termelés szempontjából kártevő minden olyan tényező, amely pusztítja, gyengíti, beteggé vagy hasznavehetetlenné teszi növényeinket és a termést. VÍRUSOK Tulajdonképpen még nem élőlények, csak élő anyagok: különleges élő fehérje vegyületek. A növényi szervezet valamelyik részébe jutva, a nedvkeringéssel igen gyorsan terjednek és megbetegítik az egész növényt. Veszélyességüket az is fokozza, hogy egyik növényről a másikra a növényeket ápoló emberek, a rovarok és a virágpor is terjesztik. Ezenkívül a fertőzött talajjal és eszközökkel is terjednek. A vírussal fertőzött növény anyagcseréjében lép fel a rendellenesség. A megbetegedett szervek színe, alakja megváltozik. Torzulások keletkeznek rajta, és a levél vagy szár életműködésének csökkenésével egyre jobban összezsugorodnak a növények. Csökken a növekedés, sőt a növény teljesen el is pusztulhat. A vírusok elleni védekezés — a megelőzés, a megbetegedett növényi részek összegyűjtése és elégetése. GOMBÁK A növényi kórokozók közül, a gombák kártétele a legnagyobb. A gombák is parány szervezetek, szabad szemmel alig láthatók. Kártételük annál nagyobb. Rendszerint a gazdanövény szövetrendszerét támadják meg, s a megtámadott rész felületén, levélen, a gyümölcsön, száron, gyökéren különböző színű elváltozásokat, száradást, rothadást idéznek elé. Különböző foltokat, lisztszerű pirosasbarnás bevonatokat, dudorokat hoznak létre a növényen. A gombák is élősködő parazita kórokozók. Általában a szél, a víz, a rovarok, a művelőeszközök és a talaj útján terjednek. Milliószámra fejlődnek, és a megtámadott részt hamarosan tönkreteszik. Védekezni ellene helyes termeléstechnikával vagy vegyi anyagokkal lehetséges. A megtámadott és károsított növényt vagy növényi részt kigyógyítani nem mindig lehet. Például a peronoszpórás szőlőfürtöt vagy leveleket egészségessé már nem tehetjük. A védekezőszerekkel csak a gombafertőzést vagy tovaterjedést gátolhatjuk meg. Leghelyesebb, ha nem várjuk meg a fertőzést, hanem már előre permetezünk, porozunk, hogy az érkező spóra kicsírázását, a gombafertőzést megakadályozzuk. BAKTÉRIUMOK A baktériumok egysejtű mikroszkopikus nagyságú parányi szervezetek. Legtöbbjük csak élősködő, parazita életre képes. Kártevésük abban nyilvánul meg, hogy az életműködésükhöz szükséges energiát és táplálóanyagot a megtámadott növénytől vonják el. A fertőzött részen rothadás, száradás, torzulás jelei láthatók. A fertőzések foltjai puhák, nedves tapintásúak, később bűzösek, mert rothadnak. Rendszerint a növényápolással okozott sebekbe jutva és a talajon keresztül terjednek. Egyesek mozdulatlanok, mások csillangóval mozognak. Gömb, pálcika vagy csavar alakúak. Védekezni ellenük időben végzett talaj- és növényápolással, továbbá vegyi anyagokkal lehetséges. Milyen legyen a kerítés Manapság sokat vitatott kérdés, hogy bekerítsük-e a ház előtti kiskertet, vagy kerítés nélkül, nyitottan hagyjuk a ház elejét? A kerítés mellett szól a hagyomány és azok a vélemények, hogy a ház lakóinak biztonságosabb az érzésük, ha kerítés veszi körül a házat, mert így el van zárva a lakáshoz való szabad járat az utcától. A kerítés védi a kertet a szabadon tanyázó háziállatoktól, tyúkoktól, ludaktól, kutyáktól. Sok háztulajdonos magas téglafal- vagy bádoglemez kerítést húz háza elé, eltakarja az utcáról való belátást a portára, vagyis elzárkózik a világtól. A kerítés nélküli megoldást a fejlődő kulturált korunk diktálja. A nyugati országokban a korszerű városnegyedekben és a tengerparti vidékeken a házikert nyitott marad, s az utcarésztől díszfákkal, virágágyakkal vagy zöld gyeppel válaszják el. Azok, akik a hagyományos megoldást alkalmazzák, kerítéssel veszik körül házukat, okvetlenül ügyeljenek a megfelelő méretarányokra és a kerítés esztétikai kivitelezésére. Ne legyen se túl magas, se túl alacsony a kerítés. Ajánlatos az egyszerű vaspántból készült kerítés, mely sokféle megoldással készíthető. Az ilyen kerítésnek a magassága 60—70 cm lehet. .1 Űj keletű és praktikus az egykori deszkakerítés is. Különösen emeletes házaknál használják, ahol a teraszokat ugyanúgy, mint a ház előtti részt, három-négy szál egymás fölé helyezett deszka-karzattal kerítik be. A deszkát színtelen lakkal bekenik, így tartós marad és a kivitele is szép. A terméskő-kerítés is egyike a szép és alkalmazható kerítéseknek. Persze nem olyan magas kerítésekről van szó, amilyenek valaha a börtönöket, az urasági udvarokat és a kaszárnyákat vették körül. A kőkerítés alacsony legyen, s a mögötte levő kiskertet futónövénnyel vagy díszfákkal ültessük be. A legolcsóbb és legszebb kerítés az élősövény. Manapság csak a parkokban, városligetekben, állomások és középületek körül található, de nagyon tanácsos lakóházak körüli kerítésnek is.
