A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-06-09 / 23. szám
A SZOVJETUNIÓ tebb volt a lengyel—litván uralom. Később — jóllehet az orosz seregek csaknem egész Belorussziát elfoglalták —, az 1667. évi andruszovói fegyverszünet értelmében a terület ismét lengyel bit-tokká lett. Csak Lengyelország többrendbeli felosztása következtében (1772—95) került Belorusszia Oroszország fennhatósága alá. E csatlakozás csak vallási téren hozott megnyugvást: a pravoszlávia megszűnt üldözött vallás lenni a pravoszláv többségű országban. Gazdasági-társadalmi téren a társadalmi elnyomás, parasztkizsákmányolás rendszere nem változott, ami pedig a nemzeti önállóságot illeti, a nyelvben-kultúrában távolabb álló lengyelek uralma után most a közelebb álló oroszok türelmetlen, soviniszta vezető körei részéről az a veszély fenyegette a beloruszokat, hogy nyelvüket orosz tájnyelvnek, kultúrájukat helyi jellegű parasztfolklórnak minősítve fogják beolvasztani őket. A kapitalista fejlődés során belorusz területen is alakultak gyárak, üzemek: a XX. század első évében számuk már meghaladta a másfél ezret és csaknem 50 000 munkást foglalkoztattak. A társadalmi elnyomás kiváltotta a forradalmi mozgalmat. 1863-ban az ún. januári lengyel felkeléshez kapcsolódóan, Kartusz Kalinovszkij vezetésével belorusz parasztfelkelés robbant ki, amelyet a cári kormány véresen elnyomott, Kalinovszkijt felakasztották. A XIX. század végén munkásszervezetek alakultak; 1898- ban Minszkben tartották meg az OSZDMP I. kongresszusát. Az 1905-ös forradalom során Minszkben a katonaság október 31-i vérengzésének 80 tüntető esett áldozatul. 1912-ben az egész cári birodalom területén sehol sem volt annyi helyi parasztfelkelés, mint a minszki kormányzóságban. Belorusszia igen sokat szenvedett az első világháborúban, a terület nyugati része hadszíntérré vált. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme nyomán 1917. november 8-án a minszki szovjet a forradalmi munkásság és katonaság élére állt és kezébe vette a városban a hatalmat. A következő napokban és hetekben győzött a szovjethatalom a minszki, mogiljovi, vityebszki kormányzóságban, valamint a nyugati fronton. 1918-ban februártól novemberig német csapatok szállták meg Belorussziát. Kiűzésük után megalakult a Belorusz Kommunista (bolsevik) Párt, és 1919. január 1-én kikiáltották a Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaságot. 1919 nyarán a lengyelek elfoglalták Belorusszia nagy részét. A Vörös Hadsereg a szovjet—lengyel háborúban 1920 nyarára kiűzte a lengyeleket, de az 1921-i rigai békeszerződés értelmében Nyugat-Belorusszia Lengyelország birtokába került. A Szovjetunió megalakulásakor, 1922. december 30-án a BSZSZK is annak tagja lett és jelentős fejlődésnek indult. A többszörös uralomváltozás és ezzel kapcsolatos szörnyű pusztítás után 1925-re sikerült a köztársaság gazdasági életében elérni a háború előtti színvonalat, s ekkor megindult — az egész Szovjetunió keretében — a BSZSZK iparosítása. Termelése 1940-ben az 1913. évinek a tizennégyszerese volt. Amikor a hitlerista hadsereg 1939 szeptemberében legázolta Lengyelországot, ennek jórészt beloruszok lakta keleti területére a szovjet hadsereg vonult be, s ezzel egyesült a mai BSZSZK nyugati és keleti része. 1941. június 22-én a Szovjetunió ellen forduló hitleristák első rohama Szovjet-Belorussziát érte. A breszti erőd három hétig tartó hősi védelme legendává vált. Minszk pedig három hétig tartó vad ostrom után esett el június 28-án. A hitlerista megszállók irtózatos szenvedést zúdítottak a belorusz népre. Belorussziában 3 millió ember maradt hajléktalan. 75 miliárd rubelre becsülték az anyagi kárt ebben a köztársaságban, amelynek még a nevét is eltörölték a megszállók: „Ostland“-nak nevezték el. 1943 augusztusában a partizánok és vasutasok országos méretű „sínháborúja“ — a vasúti közlekedés teljes megbénítása — mért érzékeny csapást a megszállókra, decemberben pedig a szovjet hadsereg megkezdte Belorusszia felszabadítását, ami 1944 július végére fejeződött be. Gazdaságának helyreállításához és új üzemek létesítéséhez igen nagy segítséget nyújtottak a szovjet köztársaságok Belorussziának. A háború utáni első esztendőben több mint 2 milliárd rubelt kapott az állami költségvetésből. Belorusszia, hála a szovjet népek kiadós segítségének, 1950 végéig helyre tudta állítani gazdaságát. Százszámra épültek az új üzemek, új ipari ágazatok keletkeztek. A bruttó ipari termelés 1968- ban 81-szer magasabb volt, mint 1913-ban. Különösen gyorsan fejlődött a gépjármű-, traktor- és a gépgyártás, a fémfeldolgozó és a vegyipar. A Belorusz SZSZK az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapítói közé tartozik. Képviselői tevékenyen kiveszik a részüket a világszervezetnek és intézményeinek munkájából. A cári Oroszország elmaradt peremvidékéből Belorusszia a szovjethatalom éveiben a Szovjetunió egyik fontos gazdasági területévé lett. Gazdaságát a fejlett ipar és az intenzív mezőgazdaság jellemzi. Belorusszia részesedése a Szovjetunió össztermeléséből például a traktorokat tekintve kerek 20 °/o, a forgácsoló gépeknél 13 °/o, a lenszöveteknél 12 °/o, a rostlennél 25 °/o és a burgonyánál 11 %. « A hatalmas erdők és vizenyős-mocsaras rétek országában a tőzegből nyerik a legtöbb energiát, a villanyenergia 80 °/o-át. A legnagyobb erőművek Berjoza, Vaszilevicsi, Smolevicsi, Minszk, Polock és Lukoml mellett működnek. Belorusszia főbb iparágai a gépgyártás, a vegyipar (műtrágyák, szintetikus fonalak, festékek és lakkok; Polock közelében petrokémiai kombinát épül), az építőanyag-gyártás, a fémfeldolgozás, az élelmiszeripar stb. A legnagyobb ipari gócpontok Minszk, Gomel, Vityebszk és Grodno. Gyártanak rádió- és tv-készülékeket, tehergépkocsit és motorkerékpárt, órákat és varrógépeket. A faipart nagy fűrésztelepek, bútor-, gyufa- és papírgyárak képviselik. A könnyűipari ágazatok közül igen jelentős a textilipar. Belorusszia ipari össztermékének kerek egynegyedét az élelmiszeripar állítja elő. A mezőgazdasági termékek közül a lent, a burgonyát és a cukorrépát dolgozzák fel iparilag. A szarvasmarha- és sertéstenyésztés. valamint a takarmánynövény-, burgonya-, rostnövény- és zöldségtermelés a legfontosabb mezőgazdasági ágazatok. 2363 kolhoz és 724 szovhoz folytatott 1968-ban mintegy 10 millió hektár hasznos területen mezőgazdasági termelést. Ebből 1,5 millió hektár származott kiszárított mocsarakból. A nemzeti jövedelem 1960-tól 1968- ig 85 %-kal növekedett. A kiskereskedelmi áruforgalom 1968-ban (összehasonlítható árakban számítva) öszszesen 63-szor volt magasabb, mint 1940-ben. Emellett a fogyasztás húsból a 11-szeresére, tejből és tejtermékekből (vaj nélkül) a 16-szorosára, hetesáruból a 13-szorosára, kötöttáruból és selyemszövetekből a 13-, illetve 21-szeresére növekedett. Növekszik a lakásépítés terjedelme és üteme. A lakástér-állomány a városokban és városi típusú településeken 1960-tól 1967-ig 14,3 millió négyzetméterrel növekedett. Az 1959 és 1968 közötti években, 2,7 millió dolgozó költözött új lakásba. Az Októberi Forradalom előtt a lakosságnak 80 °/o-a volt analfabéta. Minszk — új városnegyed épül Minszk—az egyik legutóbb rekonstruált városnegyed Azóta az analfabetizmust teljesen felszámolták. 1968/69-ben az általános iskolákban 1 829 000 gyerek tanult. Az 1926-ban Minszkben alapított Lenin Egyetemet a köztársaság legnagyobb felsőoktatási intézményévé építették ki. 1968/69-ben Belorussziának 28 főiskolája volt, 131 500 hallgatóval. 1968-ban a fő-, iskolákon 18 000 hallgató, a szakiskolákban 36 000 tanuló végzett. Tudományos akadémiáját 1929-ben alapították Minszkben; 31 intézetében 1968-ban 2815 tudományos munkatárs dolgozott. Belorussziának 13 állandó színháza van, köztük a Nagy Opera- és Balettszínház, a Kúpala Színház és az Orosz Gorkij Színpad Minszkben, a Belorusz Kolasz Színház Vityebszkben és mások. A saját filmprodukciót a „Beloruszfilm“ és a minszki dokumenturnfilm-stúdió képviseli. 4 tévéközpont és 15 közvetítő állomás teszi lehetővé a tévéadások vételét csaknem valamennyi körzetben. 1968- ban 3 299 000 vezetékes rádió csatlakozást, 1 030 000 rádió- és 645 000 tévékészüléket tartottak nyilván. Űj víztároló épül Szoligorszk közelében (APN felvételek) Kérdéseink: 1. Belorusszia 1913 ban mindössze 3 millió kWó elektromos energiát termelt. 1968-lg a termelés megsokszorozódott. Mennyi volt a köztársaság villamos energia termelése 1968-ban - 8SB0 mó kWó (1) - 987S mó kWő (2) - 12184 kWó (*)? 2. Minszk egyik legimpozánsabb sugárótja (tulajdonképpen a Moszkva—Breszt országút folytatása) egy folyón vezet keresztül. Hogy hívjak ezt a folyót — Szvlszlocs (1) — Berezina (2) — SzoZs (x)? I 3. Belorusz költő (1882—19SB), akinek a belorusz nép felszabadulásáért küzdó majd az Októberi Forradalom utáni szabad életét ábrázoló költészete a szovjet korszakban érte el csúcspontját. Neve — Nylkolaj Karamzin (1) — Jakub Kolasz (2) — Marko-Vovcsok (3)? 2 A beküldő neve...................................................................... Megfejtés foglalkozása ..................................................... 1 címe •••#•• ••••••»• 2 járás ...................................................................... 3 I I
