A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1972-06-09 / 23. szám

Milliók legjobbjai BUBNOV, Andre) Siargejevics (szül. 1683. III. 23.) — orosz forra­dalmár, szovjet államférfi. A bolsevik párt 1912. évi prágai konferenciáján megválasztották a központi bizottság póttagjává. Részt vett a Nagy Októ­bert Szocialista Forradalomban. 1920 után jelentés pártfunkciókat tBltOtt be a szovjet hadseregben. Több mun­kában foglalkozott a Szovjet Kommu­nista Párt történetével. Maghalt 1940. január 12-én. ' C S A P A J E V, Vaszilij Ivanovics (szül. 1887. II. 9.) — a fiatal Vörös Hadsereg alakulatainak egyik pa­rancsnoka, a polgárháború legendás hőse. Paraszti származású. Ezrede, majd dandára élén nagy szerepe volt a Volga vidéki ellenforradalmi had­erők, a lázadó kozákok elleni har­cokban. 1918-ban belépett a kommu­nista pártba. A Kolcsak ellen harco­ló 25. lovashadosztály parancsnoka lett s különösen a Buzuluk, Bugulma, Ufa és Uralszk környékén vívott har­cokban tüntette ki magát. 1919. szep­tember 25-én az ellenforradalmárok­kal vívott harcban, az Ural folyón való átkelés közben hősi halált halt. Életét hadosztályának komisszárja, D. Furmanov Irta meg híres elbeszé­lésében. Film Is készült róla. Szabad népek szabad hazája -Testvérnépek családjában Irta: Fjodor Szurganov, a Belorusz SZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke Belorusszia, a cári Oroszország egykori szegény peremvidéke a szovjetország sokoldalúan fejlett Iparú, nagyfokúan gépesített mezőgazdaságú, haladó tudo­mánnyal és kultúrával büszkélkedő fon­tos gazdasági részeként ünnepli a Szov­jetunió fennállásának 50. évfordulóját. A belorusz államiság bölcsőjénél Vla­gyimir Iljics Lenin állott. Az ő útmuta­tásai szerint a Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottságának vazetésével végezték a fiatal köztársaság létrahozá­sát és megszilárdítását célzó gyakorlati munkát, amely összefüggött a belső és ollenforradalommal szembeni védekezés­sel, az új élet építésével. Amikor 1922 decemberében megalakult a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége, köztársaságunk e nagy önkén­tes egyesülés egyik kezdeményezője volt. Belorusszia belépése a testvéri köz­társaságok családjába, új, magasabb szintű szakasz kezdetét jelentette állami­ságának fajlődésében. Megszilárdította a belorusz nép szuverenitását, amelyet most a Szovjetunió egész politikai, gaz­dasági és katonai hatalma biztosított, s kedvező feltételek nyíltak a köztársaság általános gazdasági és kulturális fejlő­désére, a belorusz nép szocialista nem­zetként való teljes felvirágzására. A tör­ténelem Igazolta, mennyire bölcs és elő1: rehaladó volt az a lépés. A második világháború nehéz megpró­báltatások kora volt a belorusz nép éle­tében. A lakosság negyedrésze elpusztult a háborúban. A fasiszták loromboltak városokat, felgyújtottak falvakat, feldúl­ták a kolhozokat, s kiirtás fenyegette a belorusz nemzetet. A beloruszok csak a többi testvérnép­pel egyetemben tudták megvédeni nem­zeti és állami létüket. A köztársaság dolgozói a párt vezeté­sével még az első ötéves tervek Idején megoldották a szocialista átalakulások Időszakának három fő feladatát: az ipa­rosítást, a mezőgazdaság kollektivizálá­sát és a kulturális forradalmat. A háború utáni években mintegy ötven új város és városi típusú település jelent meg Belorussin térképén. Mindegyikük alapításában éreztük hazánk valamennyi népének segítségét. A novopolocki ha­talmas olajipari kombinátot például orosz, ukrán, azerbajdzsán, tatár, baskír vegyészekkel együtt létesítettük. Szoli­­gorzkot képletesen húsz testvér városá­nak nevezték el, mert húsz nemzetiség képviselői alapították z ma Is együttmű­ködnek a káliumfeldolgozó kombinátban. A belorusz nép ma pezsgő alkotó éle­tet él és lelkesen dolgozik a testvérné­pek családjában. Leonyld Iljics Brezs­­nyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára a Belorusz SZSZK és a Belorusz Kommunista Párt fennállásának 50. év­fordulója alkalmából rendezett dlszün­­nepségen kijelentette: „Sok nemzetisé­gű hazánk minden népe büszke belorusz testvéreinek kiváló sikereire. Hazánkban mindenütt tisztelik és szeretik a belo­rusz népet, szeratik hősiességéért és munkaszeretetéért, a forradalmi eszmé­nyekhez, a kommunizmus ügyéhez való hűségéért. Ml beloruszok szintén szeretjük drága testvéreinket. Szövetségünk felbonthatat­lan, összeforrasztja a munka és a vér. A belorusz nép a Szovjetunió összes né­peivel egy csatasorban halad a kommu­nista építés újabb gyOzalme! felé. BELORUSSZIA Az SZSZK alakult: 1919. Január 1 Területe: 207 600 km2 Lakossága: 9 003 000 (1970) Nápsűrűság: 434 lakos/km2 Fővárosa: Minszk, 917 000 lakos (1970) Az ENSZ tagja ■ rasztság röghöz kötése, a lengyel­­litván uralom ráadásul a vallási el­lentéteket is kiélezte: a pravoszlá­vokat minden erővel katolizálni akarták; 1596-ban a breszti zsinat során kihirdették, hogy a belorusz és ukrán pravoszláv egyház csatla­kozik a katolikus egyházhoz. Ez az ún. unió azonban nyomban éles po­litikai küzdelmet váltott ki, a zsinat két külön zsinatra szakadt: egy unió­­tusra és egy, az orosz egyházhoz húzó pravoszlávra. A XIV—XVI. században alakult ki folyamatosan a belorusz nemzet; ne­ve jelzi, hogy a „nagyoroszok“, „kis­­oroszok“ (keleti ukránok) és „vörös­oroszok“ (nyugati ukránok, rutének) mellett a népcsalád külön tagjai a „fehéroroszok“. (A belorusz „fehér­oroszt“ jelent, s gyakran így, nevét lefordítva emlegetik különféle nyel­veken — amióta azonban az Októbe­ri Forradalom után emigrált oroszok­ra is ugyanezt szokták mondani, a félreértések elkerülése végett célsze­rűbb e népet saját megjelölésével belorusznak neveznünk.) A földesúri önkény és a nemzeti elnyomás elől a parasztok egy része Ukrajnába menekült a kozákokhoz. A XVI. század végén és a XVII. szá­zad első felében számos parasztfel­kelés a kozákoktól átterjedt Belo­russziára is. Amikor 1654-ben Bohdan Hmel­­nyickij vezetésével Ukrajna csatla­kozott Oroszországhoz, ugyanezt nem sikerült Belorussziának is elérnie. Itt ugyanis hatalmasabb és szervezet-A Belorusz Szovjet Szocialista Köz­társaság a Szovjetunió nyugati ré­szén fekszik; közös hatóra van Len­gyelországgal, az Orosz Föderációval, Szovjet-Ukrajnával, Szovjet-Litvá­­niával és Szovjet-Lettországgal. Te­rülete több mint másfélszerese ha­zánkénak, lakossága azonban mint­egy 40 %-kal kevesebb. Lakóinak kb. 81 °/o-a belorusz nemzetiségű, a töb­bi orosz, ukrán, lengyel, litván és zsidó (jiddis). Hivatalos nyelv: belo­rusz és orosz. A most tárgyalt területen késő­­paleolit kori leleteket találtak a Szozs folyónál. Időszámításunk kez­dete körül szláv törzsek laktak ezen a vidéken, melynek egy része a X— XI. században a Kijevi Oroszország uralma aló került. Ennek feudális széttagolódósakor több (polocki, tu­rovi, vollnszki) fejedelemség alakult ki, A XII—XIII. században a feudá­lis tagoltság még inkább erősödött. Ezt kihasználva a Litván Nagyfeje­delemség a XIV. század elején elfog­lalta a mai Belorusszia egész terüle­tét. A XV-XVI. században a fejlő­dő városokban (Minszk, Polock) fel­lendült a városi kézműipar, és a ke­reskedelem is mind élénkebbé vált. A mezőgazdaságban széles körben elterjedt a háromnyomásos gazdál­kodás, ugyanakkor a feudális nagy­birtok terjeszkedett a falusi paraszt­közösségek és paraszttelkek rovására. 1569-ben, amikor Litvánia és Len­gyelország államszövetségre lépett, Belorusszia is lengyel fennhatóság alá került. Ezután folytatódott a pa-Igen kiterjedt az öntevékeny művészeti mozgalom Szovjet-Belorussziában. 23 547 együttesnek és csoportnak 361 852 tevékeny tagja van. — Képünkön a Lenin kolhoz (minszki terület, sztolpcovi járás) éneklő menyecskéi

Next

/
Thumbnails
Contents