A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-06-09 / 23. szám
Milliók legjobbjai BUBNOV, Andre) Siargejevics (szül. 1683. III. 23.) — orosz forradalmár, szovjet államférfi. A bolsevik párt 1912. évi prágai konferenciáján megválasztották a központi bizottság póttagjává. Részt vett a Nagy Októbert Szocialista Forradalomban. 1920 után jelentés pártfunkciókat tBltOtt be a szovjet hadseregben. Több munkában foglalkozott a Szovjet Kommunista Párt történetével. Maghalt 1940. január 12-én. ' C S A P A J E V, Vaszilij Ivanovics (szül. 1887. II. 9.) — a fiatal Vörös Hadsereg alakulatainak egyik parancsnoka, a polgárháború legendás hőse. Paraszti származású. Ezrede, majd dandára élén nagy szerepe volt a Volga vidéki ellenforradalmi haderők, a lázadó kozákok elleni harcokban. 1918-ban belépett a kommunista pártba. A Kolcsak ellen harcoló 25. lovashadosztály parancsnoka lett s különösen a Buzuluk, Bugulma, Ufa és Uralszk környékén vívott harcokban tüntette ki magát. 1919. szeptember 25-én az ellenforradalmárokkal vívott harcban, az Ural folyón való átkelés közben hősi halált halt. Életét hadosztályának komisszárja, D. Furmanov Irta meg híres elbeszélésében. Film Is készült róla. Szabad népek szabad hazája -Testvérnépek családjában Irta: Fjodor Szurganov, a Belorusz SZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke Belorusszia, a cári Oroszország egykori szegény peremvidéke a szovjetország sokoldalúan fejlett Iparú, nagyfokúan gépesített mezőgazdaságú, haladó tudománnyal és kultúrával büszkélkedő fontos gazdasági részeként ünnepli a Szovjetunió fennállásának 50. évfordulóját. A belorusz államiság bölcsőjénél Vlagyimir Iljics Lenin állott. Az ő útmutatásai szerint a Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottságának vazetésével végezték a fiatal köztársaság létrahozását és megszilárdítását célzó gyakorlati munkát, amely összefüggött a belső és ollenforradalommal szembeni védekezéssel, az új élet építésével. Amikor 1922 decemberében megalakult a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, köztársaságunk e nagy önkéntes egyesülés egyik kezdeményezője volt. Belorusszia belépése a testvéri köztársaságok családjába, új, magasabb szintű szakasz kezdetét jelentette államiságának fajlődésében. Megszilárdította a belorusz nép szuverenitását, amelyet most a Szovjetunió egész politikai, gazdasági és katonai hatalma biztosított, s kedvező feltételek nyíltak a köztársaság általános gazdasági és kulturális fejlődésére, a belorusz nép szocialista nemzetként való teljes felvirágzására. A történelem Igazolta, mennyire bölcs és elő1: rehaladó volt az a lépés. A második világháború nehéz megpróbáltatások kora volt a belorusz nép életében. A lakosság negyedrésze elpusztult a háborúban. A fasiszták loromboltak városokat, felgyújtottak falvakat, feldúlták a kolhozokat, s kiirtás fenyegette a belorusz nemzetet. A beloruszok csak a többi testvérnéppel egyetemben tudták megvédeni nemzeti és állami létüket. A köztársaság dolgozói a párt vezetésével még az első ötéves tervek Idején megoldották a szocialista átalakulások Időszakának három fő feladatát: az iparosítást, a mezőgazdaság kollektivizálását és a kulturális forradalmat. A háború utáni években mintegy ötven új város és városi típusú település jelent meg Belorussin térképén. Mindegyikük alapításában éreztük hazánk valamennyi népének segítségét. A novopolocki hatalmas olajipari kombinátot például orosz, ukrán, azerbajdzsán, tatár, baskír vegyészekkel együtt létesítettük. Szoligorzkot képletesen húsz testvér városának nevezték el, mert húsz nemzetiség képviselői alapították z ma Is együttműködnek a káliumfeldolgozó kombinátban. A belorusz nép ma pezsgő alkotó életet él és lelkesen dolgozik a testvérnépek családjában. Leonyld Iljics Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára a Belorusz SZSZK és a Belorusz Kommunista Párt fennállásának 50. évfordulója alkalmából rendezett dlszünnepségen kijelentette: „Sok nemzetiségű hazánk minden népe büszke belorusz testvéreinek kiváló sikereire. Hazánkban mindenütt tisztelik és szeretik a belorusz népet, szeratik hősiességéért és munkaszeretetéért, a forradalmi eszményekhez, a kommunizmus ügyéhez való hűségéért. Ml beloruszok szintén szeretjük drága testvéreinket. Szövetségünk felbonthatatlan, összeforrasztja a munka és a vér. A belorusz nép a Szovjetunió összes népeivel egy csatasorban halad a kommunista építés újabb gyOzalme! felé. BELORUSSZIA Az SZSZK alakult: 1919. Január 1 Területe: 207 600 km2 Lakossága: 9 003 000 (1970) Nápsűrűság: 434 lakos/km2 Fővárosa: Minszk, 917 000 lakos (1970) Az ENSZ tagja ■ rasztság röghöz kötése, a lengyellitván uralom ráadásul a vallási ellentéteket is kiélezte: a pravoszlávokat minden erővel katolizálni akarták; 1596-ban a breszti zsinat során kihirdették, hogy a belorusz és ukrán pravoszláv egyház csatlakozik a katolikus egyházhoz. Ez az ún. unió azonban nyomban éles politikai küzdelmet váltott ki, a zsinat két külön zsinatra szakadt: egy uniótusra és egy, az orosz egyházhoz húzó pravoszlávra. A XIV—XVI. században alakult ki folyamatosan a belorusz nemzet; neve jelzi, hogy a „nagyoroszok“, „kisoroszok“ (keleti ukránok) és „vörösoroszok“ (nyugati ukránok, rutének) mellett a népcsalád külön tagjai a „fehéroroszok“. (A belorusz „fehéroroszt“ jelent, s gyakran így, nevét lefordítva emlegetik különféle nyelveken — amióta azonban az Októberi Forradalom után emigrált oroszokra is ugyanezt szokták mondani, a félreértések elkerülése végett célszerűbb e népet saját megjelölésével belorusznak neveznünk.) A földesúri önkény és a nemzeti elnyomás elől a parasztok egy része Ukrajnába menekült a kozákokhoz. A XVI. század végén és a XVII. század első felében számos parasztfelkelés a kozákoktól átterjedt Belorussziára is. Amikor 1654-ben Bohdan Hmelnyickij vezetésével Ukrajna csatlakozott Oroszországhoz, ugyanezt nem sikerült Belorussziának is elérnie. Itt ugyanis hatalmasabb és szervezet-A Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság a Szovjetunió nyugati részén fekszik; közös hatóra van Lengyelországgal, az Orosz Föderációval, Szovjet-Ukrajnával, Szovjet-Litvániával és Szovjet-Lettországgal. Területe több mint másfélszerese hazánkénak, lakossága azonban mintegy 40 %-kal kevesebb. Lakóinak kb. 81 °/o-a belorusz nemzetiségű, a többi orosz, ukrán, lengyel, litván és zsidó (jiddis). Hivatalos nyelv: belorusz és orosz. A most tárgyalt területen későpaleolit kori leleteket találtak a Szozs folyónál. Időszámításunk kezdete körül szláv törzsek laktak ezen a vidéken, melynek egy része a X— XI. században a Kijevi Oroszország uralma aló került. Ennek feudális széttagolódósakor több (polocki, turovi, vollnszki) fejedelemség alakult ki, A XII—XIII. században a feudális tagoltság még inkább erősödött. Ezt kihasználva a Litván Nagyfejedelemség a XIV. század elején elfoglalta a mai Belorusszia egész területét. A XV-XVI. században a fejlődő városokban (Minszk, Polock) fellendült a városi kézműipar, és a kereskedelem is mind élénkebbé vált. A mezőgazdaságban széles körben elterjedt a háromnyomásos gazdálkodás, ugyanakkor a feudális nagybirtok terjeszkedett a falusi parasztközösségek és paraszttelkek rovására. 1569-ben, amikor Litvánia és Lengyelország államszövetségre lépett, Belorusszia is lengyel fennhatóság alá került. Ezután folytatódott a pa-Igen kiterjedt az öntevékeny művészeti mozgalom Szovjet-Belorussziában. 23 547 együttesnek és csoportnak 361 852 tevékeny tagja van. — Képünkön a Lenin kolhoz (minszki terület, sztolpcovi járás) éneklő menyecskéi
