A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1972-06-02 / 22. szám

Milliók legjobbjai B A D A J E V, Alekszej Jegorovics (sitii. 1883. II. 16.) — forradalmár, szovjet államférfi. A IV. Állami Du­ma (orosz parlament) bolsevik kép­viseltje, a reakció éveiben a Pravda hivatalos kiadója, 1914-ben Lenin ja­vaslatára tagja lett az OSZDMP KB Orosz Bizottságának. 1817 márciusá,­­ban visszatért a számklvetésbfil, aho­vá forradalmi tevékenysége miatt küldték, s aktívan bekapcsolódott az októberi fegyveres felkelés előkészí­tésébe s aztán a szovjethatalom meg­szervezésébe. 1838-ban megválasztot­ták az Oroszországi Föderáció Leg­felsőbb Szovjetje Elnökségének elnö­kévé. Meghalt 1951. november 3-án. BLjDCHER (Blücher), Vaszilij Konsztantylnovlcs (szül. 1889. XI. 19.) — szovjet hadvezér, a Szovjetunió marsallja. Az első világháború előtt gyári munkásként kapcsolódott be az oroszországi forradalmi mozgalomba. 1918-ban a bolsevik párt tagja lett. Részt vett a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalomban. Az intervenció és polgárháború éveiben mint pa­rancsnok több fronton sikeresen har­colt Kolcsak és Gyenylkln ellen. 1921—22-ben a Távol-Keleti Köztársa­ság hadseregének főparancsnoka és hadügyminisztere; az ő parancsnok­sága alatt szorították ki az interven­ciós japán csapatokat a Csendes­óceán partvidékéről. 1924-től 27-lg a forradalmi kantont kormány fő kato­nai tanácsadója Kínában. 1929-tóL ■ Szovjetunió távol-keleti hadseregének parancsnoka. 1934-től az SZKP Köz­ponti Bizottságának póttagja. Lenln­­renddel tüntették ki. Meghalt 1838. november 9-én. Ada Kálé, a „Senki szigete“ — elárasztása előtt IKi ne ismerné Jókai halhatatlan regényéből, az Aranyemberből Ada Kálét, a „Senki szigetét“ ? Mióta megindult a tömegturizmus a bolgár és a román fekete­­tengeri fürdőhelyek felé, sokan — köztük e sorok író­ja is — salját szemükkel látták ezt az alig valamivel több mint egy kilométer hosszú és talán száz méter széles kis szigetet a Dunában, Orsovóval szemben. La­kói Jókai korában — de még sokkal azután is — tiszta törökök és mohamedánok voltak, egykor adó- és had­mentesek; dohány-, szőlő-, rózsaművelésből, halászat­ból és kiskereskedésből éltek. Viharos időket élt át a kis sziget. 1716-ban az osztrá­kok a törököktől elvették; ebből az időből származott Mercy tábornok által emelt erődje is. 1738. augusztus 9-én a törökök négyhavi ostrom után visszafoglalták s ettől fogva birtokukban volt 1878. május 25-ig. Ekkor a berlini szerződés értelmében — mivel nem volt gaz­dája, „Res nullius“, „senkihez sem tartozó dolog“, va­gyis „Senki szigete“ volt — osztrák-magyar csapatok szállták meg, s azontúl egészen a trianoni békéig Ma­gyarországhoz tartozott; ekkor Románia kapta meg. A sziget s a rajta levő kis község megtartotta igazi, hamisítatlan orientális jellegét. A kis mecset minaret­jéről a müezzin naponta hatszor imára hívta az igaz­­hitűeket. Igazi török kávét szolgáltak fel itt, piláfot, házilag készült rahatot, dulcsácát s a keleti konyha más különlegességeit. De a legvonzóbb a bazár volt, a sok látnivaló, íz, zamat és illat, az árusok állandó kiabálása, alkudozása — mert a keleti ember számára az alkudozás öröm, élvezet, szórakozás, csaknem szer­tartás. Tarka orientális salvárik váltakoztak miniszok­nyákkal s a turisták sortjaival, a mozlimok nyakban hordott rózsafüzérei az idegenek fényképezőgépeivel. S ebbe a hangzavarba bele-beleszólt a szamarak ordí­tása és az öszvérek prüszkölése. Igen, ilyennek ismertük még néhány évvel ezelőtt Ada Kálé szigetét, mi távoli idegenek, akik egy másik Duna parti városból eljöttünk utolsó búcsút mondani az egykor nagy fontosságú s forgalmú dunai kikötőnek, Orsovának, melyet akkor már bontottak, s az ugyan­csak hialálra ítélt „Senki szigetének“. Mert a Vaskapu­szorosban román-jugoszláv összefogással épült duzzasz­tó és vízierőmü megpecsételte az oly viharos múlttal rendelkező két helység sorsát. Azóta a Duna felduz­zasztott vize elárasztotta Orsovát csakúgy, mint Ada Kálé szigetét. A román Műemlékvédelmi Hivatal azonban erőfeszí­téseket tett, hogy megmentse Ada Káléból, ami még megmenthető a jövő generációk számára. Számos ötlet és javaslat megvitatása után úgy döntött, hogy „átvi­szi“ egynéhány kilométerrel lejjebb, nem messze Tur­­nu-Szeverintől fekvő szigetre, Simianra. Ma hatalmas építőtelep az egész sziget, ahova áthoz­tak egész homlokzatokat, árkádokat, de köveket és ép téglákat is az egykori „Erőd-szigetről“, ahogy a török Ada Káleh (vagy Ada Kálé) elnevezés magyar fordítá­sa hangzik. Az ide átszállított tégla legnagyobb részét a szabálytalan ötszög alakú erőd rekonstrukciójához ■ használták fel, a többit a kiterjedt folyosók boltozatá-Inak s az alacsony, kis házacskák falának újjáépítésé­hez. A Voban francia marsall tervei alapján 1717-ben ■ épült csillag alakú erőd hosszú évekig ellentállt'a hó­I dítók támadásainak, de nem tudott ellentállni az idő­nek, úgyhogy éppen idejében kezdtek hozzá a felújítá­sához. Teljesen új erődöt kellett építeni, amely az ere­deti építmény teljesen hű mása. A restaurátoroknak sok bonyolult problémával kellett megküzdeniök. El­sősorban is be kellett szerezniök a kétszázötven éves vázlatokat, tervrajzokat. Végül is megtalálták őket Mercy tábornoknak, a temesi bánság egykori kormány­zójának hagyatéka között. Mercy táborszernagy az 1716-cs török háborúban Szavojai Jenő oldalán részt vett a péterváradi diadalmas csatában, Temesvár és Belgrád visszafoglalásában. Temesvár bevétele után Pancsovát és Űjpalánkát kapitulálásra kényszerítette s Orsovával szemben Mehádiát megerősítette. Szavojai Jenő utasítására ő építtette az erődöt Ada Kálé szi­getén. A megsárgult tervrajzokról részletes fényképmásola­tokat készítettek, hogy a leghűbben felépíthessék az egykori erődöt. A vastag falakon belül épül a mecset s a minaret hű kópiája, az egykori település házacskái, sőt áthozták ide a sírköveket is az elárasztott teme­tőből ... A Simian-szigeten születőben van az új Ada Kálé. Feléled a „Senki szigetének“, az Aranyember hőseinek legendája s megindul az idegenforgalom. A történelmi mag körül új vendéglők, fürdőmedencék építését ter­vezik, rendezik a partot, hogy csónakázni, horgászni lehessen. Egyes házacskákat visszaadnak eredeti tulaj­donosaiknak, mások a külföldi turisták elhelyezésére szolgálnak majd. Készül az új turista attrakció. Az eredeti tervrajzok szerint folyik a régi erőd rekonst­rukciója

Next

/
Thumbnails
Contents