A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-05-26 / 21. szám
A SZOVJETUNIÓ ■■■■■■■■■■■ tüllsztánl békeszerződés értelmében ;szak-Azerbajdzsán végleg orosz fennhatóság alá került. Azerbajdzsán története során különböző nagyhatalmak ütközőpontja volt. Mindebben földrajzi helyzete játszott közre, s az utolsó két században már az olaj is — a „fekete arany“. Az ország legfőbb természeti kincse ugyanis a gáz és a kőolaj. Az ország neve, Azerbajdzsán is ezzel kapcsolatos. Azerbajdzsán a görög eredetű Atropaténa elnevezésből származik. Atropaténa magyarul: a tűz országa. Valószínű tehát, hogy már az időszámításunk előtti időkben is látták Itt a földből előtörő lángoszlopokat. Természetesen nem értették a jelenség okait; ma már tudjuk, hogy földgáz-kitöréseket láttak. Messze földről jártak ide a zarándokok. Érdemes megjegyezni, hogy Baku közelében még a XIX. században is égett egy gázoszlop, mely az indiai tűzimádó szekta legszentebb zarándokhelye volt. A múlt század 60—70-es éveiben már más szekta, a pénzimádók szektája lepte el Bakut, özönlött a tőke a világ minden tájáról. Rotschildéktól a Nobel fivérekig szinte minden pénzhatalmasság megszimatolta a nagy üzleti lehetőséget. A termelés rohamosan nőtt. 1865-ben még csak 9000 tonna olajat bányásztak, tíz év múlva már 83 ezret. Ojabb tíz év alatt a termelés huszonkétszeresére ugrott, 1902-ben pedig már több mint 10 millió tonna olajat hoztak felszínre. Ez a világ akkori termelésének több mint a fele volt. A XIX. század végétől kezdve szociáldemokrata körök és szervezetek alakultak. 1901-ben megalakult az OSZDMP bakul bizottsága, mely igen nagy szerepet játszott a bakui proletariátus sztrájkmozgalmaiban. Az 1917. évi februári forradalom után Bakuban és más városokban munkástanácsok alakultak. Március 22-én az Ideiglenes kormány létrehozta a Kaukázusontúli Komisszáriátust. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatáséra november 13-án Bakuban kihirdették a szovjethatalmat, 1918. április 25-én pedig megalakult a Bakui Népbiztosok Tanácsa, május 28-án azonban a polgári nacionalista Műszavat párt Jelizabetpolban (ma Kirovabád) ellenkormányt A bakui Kifov-emlékmű alakított, kikiáltotta Azerbajdzsán függetlenségét s idegen csapatokat, előbb török, majd angol seregeket hívott segítségül. Augusztus 4-én a törökök elleni segítségnyújtás ürügyén angol csapatok szállták meg a fővárost. Szeptember 14-én a törökök ellentámadásba lendültek. Az angolok kivonultak, de magukkal vitték a 26 letartóztatott bakul népbiztost, akiket gálád módon meggyilkoltak. Az angolokat két hónapra török csapatok váltották fel, majd Törökországnak az első világháborúból való kilépése után ismét az angolok követték őket. 1920. április 28-ra virradó éjjel a bolsevik párt vezetésével felkelés tört ki. Megalakult az Azerbajdzsán Forradalmi Katonai Tanács, amely fegyveres segítséget kért Szovjet-Oroszországtól. A válasz nem késlekedett, bevonult a városba a 11. hadsereg, megalakult az Azerbajdzsáni Szovjet Köztársaság. 1922 márciusában Azerbajdzsán örményországgal és Grúziával együtt a Kaukázusontúli Szocialista Szövetségi Köztársaság tagja lett, majd 1936- ban létrejött az Azerbajdzsáni Szocialista Szovjet Köztársaság. A Szovjethatalom éveiben a köztársaság jelentős sikereket ért el. Az olajtermelés 1968-ban 22 millió tonnára, a földgáztermelés 5 millió köbméterre nőtt. Az abszolút emelkedés ellenére Azerbajdzsán részesedése a Szovjetunió olajtermeléséből az 1913-as kerek 75 °/o-ról és még 1940- ben is 71%-ról 1968-ban 7°/o-ra csökkent — ami a Szovjetunió más területein feltárt hatalmas olajlelőhelyek eredménye. Az olajbányászat mellett jelentős szerephez jutott a kőolajfinomítás, az acél- és gépgyártás (a köztársaságnak huszonöt gépgyára van, ezek közül a legjelentősebb olajbányászati berendezéseket és olajipari gépeket gyárt, több üzem fúróberendezést a világ minden tájára, még az Egyesült Államokba is exportál). Csőgyártásban a köztársaság ma már megelőzi Angliát. A rengeteg alunit az alumíniumkohászatnak biztosít nagy távlatokat. Különösen gyorsan fejlődik a vegyipar. Baku közelében új város épült — Szumgait. Ez a szovjet szintetikus kaucsukgyártás központja. A Szovjetunió egyik legnagyobb portlandcementgyára itt működik, Karadagban. Figyelemre méltó a hazai nyersanyagot (gyapotot) feldolgozó textilipar is. A Kura és a Terter folyókon épült vízierőművek, valamint az Apseronfélszigeten, Szumgaitban és Ali-Bajramliban működő hőerőművek 1968- ban 11 millió kilowattóra elektromos energiát termeltek, 1960-tól 1968-ig a nemzeti jövedelem 51 %-kal emelkedett. A lakosság megtakarításai 357 millió rubelt tettek ki. A szovjethatalom alatt 1920- tól 1968-ig 19,8 millió m2 lakóterület épült. Minden 10 000 lakosra 24 orvos jut. 1928-ban vezették be Azerbajdzsánban az iskolakötelezettséget, 1935-től kezdődött az általános hétéves iskolalátogatási kötelezettség megvalósítása az iskolahálózat kiépítésével. 1968/69-ben az általános iskolákat 1 330 000 tanuló látogatta. A legutóbbi népszámlálás eredményei szerint a férfiaknak 98, a nőknek 96 %-a tud írni és olvasni, s ez igen fontos, hiszen a cári időkben a lakosság kilencven százaléka írástudatlan volt. Az írástudatlanság itt szó szerint értendő. Az azerbajdzsánok — akiket a századforduló irodalma olykor kaukázusi törökök, kaukázusi tatárok néven is emleget — tulajdonképpen török nyelven beszélnek, írásuk azon-HM3AMH Kirovabad: — a nagy azerbajdzsán költő, Nizami emlékműve és a Dzsuna mecset Baku ~ a sirvánsahok palotája; utcakép ban arab volt. Ennek pedig jellemző vonása, hogy betűvetése rendkívül körülményes, nehéz megtanulni. A harmincas években írásreformot hajtottak végre, áttértek a latinbetűs írásra, majd 1937-ben a cirill betűs ábécére. 1968/69-ben 78 szakiskolában 69 200 személyt képeztek ki. A köztársaságnak 12 főiskolája van, 95 000 hallgatóval. A legfontosabb felsőoktatási intézmények a Kirov Egyetem mellett a Politechnikai és a Pedagógiai Főiskola, valamint a Petrokémiai Főiskola. 15 700 tudományos munkatárs dolgozott 1988-ban a tudományos intézményekben. Az 1945-ben alapított Azerbajdzsán Tudományos Akadémiának több mint 28 intézete van, 3469 tudományos munkatárssal. Azerbajdzsánban 9 színház működik, köztük az Azerbajdzsán Akadémiai Aziszbek Színház, az Orosz Vurgun Színház, a Gorkij Ifjúsági Színház, az Azerbajdzsán Akadémiai Ahundov Opera- és Balettszínház. Jó neve van a Gadzsibekov Konzervatóriumnak és az Azerbajdzsán Filharmóniának. Emellett 6709 öntevékeny művészcsoport működik 117 000 taggal. A mozik 1820 filmvetítő gépet tartanak számon. Saját filmeket készít az „Azerbajdzsánfilm“ stúdió. 1956 óta Baku saját televíziós központtal rendelkezik. A vezetékes rádiónak 387 000, a rádiónak 647 000, a televíziónak 389 000 előfizetője van. Kérdéseink : 1. Azerbajdzsánban 1969-ben 1076 kolhoz és 334 szovhoz volt. Ezek (IS léerés gépekben számítva) — 30 000 (1) — 44 200 (2) — vagy 33 800 traktorral (z) rendelkeztek? 2. A XII. században ált és alkotott Azerbajdzsán legnagyobb, világszerte la Ismert kOltdje. Ml volt a neve — Nizami Handzsevl (1) — Hamadánl (2) — Firduszt (x)7 3. A Royal Dutch Shell angol—holland olajtársaság vezérigazgatója volt. A Nagy Oktéberi Szocialista Forradalom ntán a bakul olajmezék megszerzésének érdekében pénzelte Gyenytktn ellenforradalmi bandáit. Neve — Rockefeller (1) — Rotschild (2) — Deterding (z)7
