A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1972-05-26 / 21. szám

A legfontosabb, hogy a gazdasági feltételek az összpontosítással kedve­zőbbekké váltak. Jobban ki tudjuk használni a gépeket. Az egyesítés egy éve alatt sokat léptünk előre. Ma már könnyebb az irányítás, és az a legfontosabb, hogy az emberek vi­szonya a munkához megjavult. De azért még nem dicsekedhetünk. So­kat kell talpalni itthon és a felsőbb szerveknél is, hogy utolérjük a leg­jobb szövetkezeteket. Hat falut egye­síteni, társadalmilag és gazdaságilag összehangolni, ez nem két-három he­tes munka. Tizenötéves gazdasági tervet dolgoztunk ki, s ebbe beletar­tozik az állattenyésztés specializáció­­ja, a Gortva-patak szabályozása, s a szabályozás után az öntözéses gaz­dálkodás bevezetése. Ehhez csak azt tenném még hoz­zá, hogy a hat falu közül egyben, Studenán (Hidegkúton) még 1970-ben se volt szövetkezet. A Medves hegység Amit a szövetkezetek egyesítéséről tapasztaltam és itt leírtam, még ko­rántsem ad teljes képet erről a fo­lyamatról. Mégpedig azért nem, mert az eddigi esetekben kis területen gaz­dálkodó szövetkezetek egyesítéséről van szó. A Medvesalján, mint már az előbb említettem, hat falu egye­sülésével mindössze 2447 hektáros gazdaság jött létre, vagyis akkora szövetkezet, amekkora mondjuk a komáromi, a dunaszerdahelyi, vagy akár a galántai járásban is akár­hány előfordul. A kérdés másik fe­lére ezért csak akkor tudunk majd érdemben válaszolni, ha az ilyen nagy szövetkezetek egyesítését is számba vehetjük. Egyelőre azonban erről nem akarok beszélni. Marad­junk Medvesalján. Maradjunk itt, ahol a tavasz úgy elborította a Medves hegységet, mint­ha a tenger egy óriási zöld hulláma csapott volna végig a tájon. Vala­hogy olyan érzésem van, hogy itt most mindenki siet, hogy minden mozgásban van. S ez nemcsak a gaz­dasági viszonyokra vonatkozik, ha­nem a kulturális életre is. Medves­alja kulturális életének amolyan min­denese Dr. Blasko László, orvos, aki két évvel ezelőtt került ide Ipoly­ságról. Tőle tudtam meg, hogy a Medvesalján jelenleg öt éneklő cso­port működik, egy férfi és négy női csoport. Most alakították meg a ze­nekart, s a céljuk egy teljes népi­együttes kialakítása. A szövetkezet egyesítése ezen a szinten a kulturá­lis együttműködés lehetőségeit is megteremtette, s nemcsak megterem­tette, de minden lehetséges módon támogatja is azt. Azzal kezdtem, hogy a Medves­alja egy kicsit amolyan külön világ. Nos, ez a külön-világ elmozdult, hogy elfogadtassa magát, gazdasági ered­ményeivel, tájának egyedülálló szép­ségével, hagyományával, s egyre job­ban éledő kultúrájával együtt. GÁL SÁNDOR A szerző felvételei Asszonyok a kertészetben sodott, hogy olyan új lehetőségeket hozott felszínre a mezőgazdasági ter­melés színvonalának az emelésére, amelyek korábban a szövetkezetek számára elképzelhetetlenek voltak. A földterületek egyesítése, a talaj­típusok szakszerűbb kihasználása, a géppark, s a gépesítés hatékonyságá­nak a növelése csak néhány példa a termelés intenzívebbé tételére. De az csak egyik része a dolognak. Ha­sonlóan megváltozik az egyesítéssel az állattenyésztés is. A tizenöt-húsz évvel ezelőtt épült istállók ma már elavultak, s nem folytathatnak ben­nük olyan tenyészmunkát, amely a termelékenység színvonalát képes volna növelni. Viszont egy-egy új, korszerű szarvasmarha istálló 10—13 milliós beruházást igényel. Itt a Medvesalján a hat szövetke­zet közül egyetlen egy sem enged­hette volna meg magának annak­idején az ilyen nagyarányú ráfor­dítással járó beruházást. Most már épül az első négyszáz férőhelyes te­hénistálló. Csank Jenő, a szövetkezet elnöke Bodrogköztől Csallóközig Jakab Gyula, a szövetkezet agronó musa A szövetkezetek egyesítését nem fogadják, s nem is fogadták min­denhol egyértelműen helyesléssel. Magam is sokat töprengtem az egye­sítés kérdésein. Most azonban, hogy több egyesített szövetkezetben jár­tam, azt látom, hogy az egyesítés egyáltalán nem valami formális ügy, amit ezért, vagy azért végre kell haj­tani. Egyelőre annyi már bebizonyo­

Next

/
Thumbnails
Contents