A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-05-19 / 20. szám
legjobbjai ötven Övvel ezelőtt, 1922. december 30-än a moszkvai Nagy Színházban tanácskozásra ült össze a Szovjetunió szovjetjeinek I. kongresszusa, mely kimondta a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének megalakulását. Tagjai lettek: az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság, az Ukrán, a Belorusz SZSZK, valamint a Kaukázuson túli Szocialista Föderatív Szovjet Köztársaság. A kongresszuson elfogadott Nyilatkozat leszögezte az egyesülés alapelveit (önkéntesség, a szövetségből való kiválás joga stb.), a köztársaságok szerződése pedig a Szovjetunió Igazgatásával kapcsolatos elveket fektette le. Így született meg a szabad szocialista köztársaságok megbonthatatlan szövetsége. A Szovjetunió népeinek Igyekezete egyetlen hatalmas folyammá egyesült. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége a soknemzetiségű állam új formája lett. Az első szovjetállam építésében érdemeket szereztek mindazok, akik az oroszországi munkásosztály győzelméért harcoltak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt, alatt és után. Milliók és milliók vettek részt ebben a harcban. Néhányukról, akik nem érték meg ezt a jelentős évfordulót, kisebb portrékat közlünk lapunk mostani számától kezdődően. AMENGELDI, Imanov — a kazah nép hőse, az 1916. évi kazahsztáni nemzeti felszabadító felkelés vezére, 1917—1919-ben a szovjethatalomért folyt harc aktív résztvevője (szül. 1873. márc. 1). Amengeldl vezette a harcot az űn. Alas Orsa burzsoá nacionalista szervezet ellenforradalmi kormánya ellen. 1918 óta tagja volt a bolsevik pártnak. Az ellenforradalmárok bebörtönözték és 1919. május 18-án a fehérgárdlsták kivégezték. ANTONOV-OVSZEJENKO, Vlagyimir Alekszandrovlcs — orosz forradalmár (szül. 1884. márc. 9). 1901- ben kapcsolódott be a forradalmi mozgalomba, 1902-től az OSZDMP tagja. Az 1905—1907-1 orosz polgári demokratikus forradalomban Lengyelországban, majd Szevasztopolban fegyveres felkelést szervezett, amiért 20 évi kényszermunkára Ítélték. Megszökött és Franciaországba emigrált. Aktívan részt vett a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban Pétervárott, mint a katonai forradalmi bizottság tagja. A polgárháború Idején egy ideig az ukrán front parancsnoka volt. 1925 után fontos diplomáciai tisztségeket töltött be, 1925 és 1930 között Csehszlovákiában. (Meghalt 1938-ban.) Figyelem! A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége megalakulásának 50. évfordulójával kapcsolatban, május 26-án megjelenő 21. számunktól kezdődően lapunk minden második számában bemutatjuk a 15 szövetségi szovjetköztársaság egyikét, a köztársaság népeinek politikai, gazdasági és kulturális életét. Szeretnénk azonban, ha olvasóink aktívan is bekapcsolódnának e nagyszabású akcióba, ezért a szerkesztőség úgy döntött, hogy a cikksorozat megjelentetését versennyel köti egybe. Minden egyes köztársasággal kapcsolatban három kérdést teszünk fel, s azoknak, akik a versenyben részt kívánnak venni, erre a három kérdésre kell válaszolniuk. A három kérdés mindegyike mellett három választ is közlünk — éspedig úgy, hogy a három közül mindig csak egy lesz a helyes. A megfejtő feladata az lesz, hogy a három válasz közül kiválassza a helyeset és a helyes válasz jelét — 1, 2 vagy X — beírja a csatolt szelvény megfelelő rovatába. A kitöltött szelvényeket az utolsó cikk — versenyfeladat — megjelenésétől számított 10 napon belül, vagyis 1972. december 20-ig kell összesítve, a megfelelő sorrendben felragasztva beküldeni szerkesztőségünknek. Azok között, akik a maximális 45 pont közül legalább 35 pontot elértek (minden helyes válasz 1 pont), értékes jutalmakat — társasutazás, villamos háztartási eszközök, könyvek, albumok stb. — sorsolunk ki. A díjak végleges jegyzékét, valamint a sorsolás helyét és pontos idejét később közöljük. Szerkesztőség Viharfelhők San Jósé fölött A világ haladó erőinek figyelme ezekben a napokban egy kaliforniai kisváros, San jósé felé irányul, ahol az ottani bíróságon most folyik Angela Davis egyetemi docensnek, a kommpnlsta néger polgárjogi harcosnak pere, akit gyilkosságban és fogolyszöktetósben való bfinrészességgel vádolnak. „A gyerekeket nem merem iskolába küldeni — panaszkodik sírva Mrs. McAfee —, mert iskolatársaik durván bántalmazzák őket. A szolgálólány itthagyott minket, mert állandóan fenyegették, s én lassan már ki sem merek menni az utcára. De a legjobban a férjemet féltem, itt soha sincsenek messze a szavak az Utlegektől. A kétségbeesésbe kergetnének, nincs más hátra, mint hogy elköltözzünk, valahova jé messzire." Mi ennek e gyűlöletnek az oka? Ki elől kell a McAfee családnak menekülnie és ki fenyegeti lincseléssel őket? Kinek szálka a család a szemében? R. McAfee kaliforniai farmer egyetlen „bűne", hogy vagyonával százezer dollár erejéig kezességet vállalt s Így sikerült előteremteni az óvadékot, ami szükséges volt ahhoz, hogy a bíróság Angela Davlst szabadlábra helyezze. Ezért lett családjával együtt a fajüldözők gyűlöletének céltáblája. Azóta, hogy az óvadékot helyettesítő nyilatkozatot letétbe helyezte, a McAfee család egyetlen tagja sem volt biztonságban. A farmer, aki egyébként fehér, nem akarta tovább kockáztatni a saját s családtagjai életét és biztonságát, ezért családjával együtt gyorsan elhagyta a farmját... Szemléletes példája ez annak, hogyan működik e demokrácia az Egyesült Államokban, ha valaki segítséget mer nyújtani egy kommunista néger polgárjogi harcosnak. S talán nem Is kell különösebben hangsúlyozni, milyen környezetben és légkörben folyik Angela Davis pere. A bírósági eljárás kulisszái mögött teljes erűvel megindultak az jntrikák. A szálakat erősen jobboldali beállítottságú körök tartják a kezükben, akik célul tűzték ki, hogy a per eredménye elrettentő például szolgáljon bárki számára, aki a jövőben fel merné emelni a szavát a feketék jogainak védelmében. Mivel azonban ezek a körök nyílt, közvetlen támadással nem sokat érnének el, a vád a már oly sokszor megcáfolt „gyilkosságban és fogolyszöktetésben való bűnrészesség". Kalifornia állam jogrendje szerint ezek a legsúlyosabb bűncselekmények. Az Angélát fenyegető komoly veszélyt nem csökkenti az sem, hogy Kalifornia államban „Nem várhatunk a szabadságra, harcolnunk kell érte" — mondotta Angéla Davis egy nemrég megtartott sajtóértekezleten „Igazságot követelünk nővérünknek, Angélának!” — „El a kezeket Angélától" — ilyen és hasonló jelszavakkal tüntetnek polgárjogi harcosok nap mint nap a San José-1 bíróság épülete előtt. nemrég eltörölték a halálbüntetést (ezért is lehetett Angela Davis! óvadék ellenében szabadlábra helyezni). Szélsőséges jobboldali körök, amelyek itt minden kulcspozíciót a kezükben tartanak, konokul követelik, hogy ítéljék halálra, s keresik azt a rést a törvényben, amely hozzásegítené őket, hogy elérjék vágyaikat. S ha ez talán mégsem sikerülne, akkor szeretnék legalább olyan hosszú időre rács mögé dugni ezt a kommunista polgárjogi harcosi, hogy soha többé ne kerüljön ki a börtönből. A per kimenetelének biztosítékát az antikommunisták az esküdtek készséges szavazataiban látják. Eszerint tették meg az esküdtszék összetételére vonatkozó javaslatot Is, noha az első pillanatban Angela számára kedvezőnek látszanék, hogy a zsűri tizenkét tagja közül kilenc a nő és csak három a férfi. Közülük azonban csak egyetlenegy képviselné a harmincmillió amerikai négert — Mrs. jane Hemphill. De nem könnyű a számára benn maradni az esküdtszékben. Amint megjelent neve a javasoltak jegyzékén, az ügyészség rögtön vád alá helyezte „Kalifornia állam törvényeinek megsértése“ miatt. Azt, hogy San jóséban politikai per folyik, bizonyltja az is, hogy mindenképpen igyekeznek meggátolni a per nagyobb publicitását. Ezt a célt szolgálja a tárgyalóterem megválasztása is, ahol mindössze hetven férőhely van. Viszont olyan méretűek a biztonsági intézkedések, mintha legalábbis az Egyesült Államok elnökének érkezéséről lenne szó. Akármilyen is legyen a per kimenetele, a napjainkban az USA jobboldali és ultrareakciós köreinek befolyása alatt álló igazságügyi masinéria Ismét bizonyságul szolgál arra, kinek van a valóságban joga a véleményszabadságra a „korlátlan lehetőségek hazájában“. Az egész perre rányomja bélyegét a félelem — a hatalmasok félelme azoktól a hangoktól, amelyek egyre hangosabban követelik a jobb és igazságosabb Amerikát.
