A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1972-05-12 / 19. szám

I a ká as n in - n ttli u ■ n m Víkendház után vágyódik ? Gyönyörű kivitel­ben, praktikus meg­oldással gyártja a ví­­kendházait a Munka Érdemrenddel kitün­tetett Drevina nem­zeti vállalat. Turáni­ban 1887-ben indult fejlődésnek a szlovák faipar. Igaz, akkor még mindent kézi­munkával végeztek, s a környező hegyekből a Vág vizén úsztatták a fát az üzembe. Ma egész Szlovákiát ellá­tó fafeldolgozó üzem­mé fejlődött a turáni „műhely“. A gyárnak részlegei vannak Krosno Oščadnicában, Turčiansky Teplicé­­ben, Prešovban, Tr­­naván, Sučanyban és másutt. Ajtókat, ab­lakokat, épületdesz­kát állítanak elő. Leg­közismertebb azon­ban az üdülőház­gyártásuk. A korsze­rű üdülőházak kiváló minőségére és szép kivitelére vall a nagy külföldi kereslet is. A szlovákiai Drevina által gyártott üdülő­házakat Európa-szerte ismerik. Szállítunk Olaszországba, Auszt­riába, Magyarország­ra, Svájcba, az NSZK-ba és még más országokba. A hazai érdeklődők Bratisla­­vában a Drieňová ut­ca 5. szám alatt ren­delhetik meg az ál­taluk kiválasztottat. • 1. Koliba hétvégi ház. * A kevésbé igényesek 9 számára tervezték, patak _ vagy halastó partjára. • • 2. Rozsutec hétvégi ház. 0 Minden igényt kielégít, télen Is lakható. • • 3. DA-120. Jól beillesz- 0 kedik a magas hegyek panorámájába. Hétvégi 9 pihenésre alkalmas. q 4. Alplnka, egyike a leg- ® praktikusabb nyaralók- 0 nak, mely a világver- _ senyben is megállja a * helyét. 0 • 9 Csináld magad TAPÉTÁZÁS 2. rész Ezután már csak a ragasztás van hátra, amit ugyancsak a mennyezeten kezdünk. Szétnyitott konyhaasztalon vékonyan, egyenletesen bekenjük ta­pétánk hátlapját, vigyázva, hogy a szé­leken ne folyjék ki a ragasztó. Kö­vetkező lépésként tapétánkat össze­hajtjuk, ügyelve, hogy a szélek pon­tosan fedjék egymást. Ez nagyon fontos, mert a következő műveletben a tapéta fehér szegélyét az asztal lapja mellett ollóval egyenletesen le­vágjuk. Az összehajtott tapétát 3—4 percig pihenni hagyjuk hogy a ragasztó­­anyagtól az egész papír felpuhuljon. Egy puha szőrű kefét, (legjobb a háztartási portvis) zsebre teszünk, majd létrán jól elhelyezkedve, a megpuhult tapétát a hosszabbik haj­tásnál szétnyitva, két kézzel a meny­­nyezetre illesztjük. Lelógó részét bal­kézzel megtámasztjuk, jobb kezünk­kel pedig először középen, majd egyenletesen a szélek felé haladva simára keféljük. Ugyanezt a műve­letet végezzük a rövidre hajtott ta­pétarésszel is. További lapok felillesztésekor az újabb lap fél cm-nél szélesebben ne fedje az elsőt. Ha a mennyezeten csillár helyére érünk, a megkezdett lapot a csillárig keféljük fel, majd a papírt ollóval a csillár helyéig me­rőlegesen bevágjuk, hogy a megkez­dett lapot teljes hosszával fel tudjuk simítani. Ezután az oldalfalak következnek. A lapok felragasztását mindig fény­től (az ablak melletti faltól) kiindul­va végezzük. A lapok kenése és ösz­­szehajtása azonos a mennyezettapé­­tázás során alkalmazottal. Ha az ol­dalfaltapéták vastagabbak, akkor hosszabb ideig pihentessük azokat a papír puhulása miatt. A bekent lap szétbontásakor egyik lábfejünkre eresztjük a tapétát, hogy a felpuhult papírt súlya ne tépje szét. A követ­kező sarok illesztésekor felül egyik kezünkkel fél centiméter fedéssel a falhoz illesztjük a tapétát. Másik ke­zünk fel-le mozgatásával a teljes hosszban „beállítjuk“ a szükséges fe­dést. Az oldalfalakon levő villany­­kapcsolók és foglalatok tetejét sze­reljük le, s a simításkor a megfele­lő nagyságú keresztvágással kialakít­juk a széthajtható nyílást. Majd visszacsavarjuk a szerelvények fedő­részeit, s melléjük keféljük a tapéta háromszögeit. Fontos! A tapétázás, festés „ned­ves“ műveletei során a villanykap­csolókat, fali csatlakozókat, vízzáró módon fedjük le, vagy áramtalanít­­suk a hálózatot, előzzük meg áram­ütés lehetőségét. Ha a ragasztóanyagot a kelleténél vastagabban kenjük, úgy az elsimí­tott széleket tiszta nedves ruhával gondosan töröljük át. Halvány de nem feltűnő mintájú papírt válasz­­szunk. amit nehézség nélkül rakha­tunk fel átfedéssel. A geometrikus mintájú papírokat „stószolva“ lehet felragasztani, amihez gondos szak­munka szükséges. A tapéták minősége nagyon elté­rő. Az olcsóbb, de vékony, könnyen szakadó tapéta felrakása gyakorlat­lanok számára nehéz. De egyébként is célszerűbb a vastagabb, erősebb, sőt esetleg mosható, műanyag felü­letű tapéta. Könnyebb vele a mun­ka, s tartósabb az eredmény.

Next

/
Thumbnails
Contents