A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-05-12 / 19. szám
Mit látunk a mozikban? GOYA KONRAD WOLF, az NDK ismert filmrendezője igényes feladatra vállalkozott. Egy Lion Feuchtwanger regénye alapján készült forgatókönyvből színes filmet készített a nagy spanyol festőművész, Goya életéről. A műtermi felvételeket a DEFA és a LENFILM műtermeiben, a külső felvételeket pedig Leningrádban, Romániában, a Krímen, Jugoszláviában, a Német Demokratikus Köztársaságban és Bulgáriában készítették. Konrad Wolf kitűnő színészekkel, nyugodtan mondhatjuk, élgárdával látott munkához. A főbb szerepekre Donatas Banionis, Ludmila Csursinova, Mihail Kazakov szovjet, Fred Düren, Wolfgang Kieling NDK-beli, Gustav Holoubek lengyel, Olivera Vucso jugoszláv, Tatjana Lolova bolgár és Sütő Irén magyar művészeket szerződtette. A film felvételeinek befejezése után Konrad Wolf elmondotta az újságíróknak, hogy Goya élete, a kiváló művész életsorsa már évek óta nagyon érdekelte. Számtalan róla írt könyvet és különböző dokumentumanyagokat tanulmányozott át, mielőtt munkához látott. — Hosszas tűnődés után határoztam úgy, hogy Feuchtwanger regénye alapján készítem el a filmet. Azért döntöttem így, mert a megfilmesítéshez ez a regény nyújtotta a leggazdagabb és legváltozatosabb anyagot. Anzsel Vagenstein, a kiváló bolgár dramaturg, akivel az „Angyalok“ című koprodukciós filmet készítettem, írta a forgatókönyvet — mondotta a film elkészítése után Wolf rendező, majd hozzáfűzte: — Munkatársam szeretettel és nagyszerű hozzáértéssel oldotta meg a legnehezebbnek tűnő problémákat; azt hiszem, elértük azt, amit akartunk: sikerült filmünkben az igazi Goyát, az embert és a művészt visszaadni. Mozgóképszínházainkban is rövidesen bemutatják a kitűnő filmalkotást. Az első kópia már megérkezett műtermeinkbe, ahol annak feliratszövegezésén dolgoznak. A német filmrendező és a bolgár forgatókönyvíró valóban nagy filmet alkottak, mely a spanyol királyi ház első udvari festőjének az életét meséli el. A címszerepet Donatas Banionis, az ismert litván művész alakítja. És mindjárt azt is meg kell állapítanunk: nagyszerűen! A nagyon nehéz szerepet — a két Goyát — kitűnően alakítja. Nagyszerű, mint a királyi udvar engedelmes és szolgálatkész piktora, és kitűnően alakítja a film második részében az igazi embert, a nép fiát, aki a király és a klérus elleni harcban népe mellé áll; amikor a nagy művész lelki drámája kezdődött, amikor lemond a gondtalan, kényelmes életről és az igazságos harcnak szenteli további életét. Donatas Banionis partnere, Olivera Vucso jugoszláv színésznő ugyancsak kitűnő a női főszerepben. Álba hercegnőt, a gyönyörű asszonyt, a művész nagy szerelmét, aki a valóságban sátáni lélek, és pokoli napokat teremt Goyának, nagyszerűen alakítja a lenyűgözően szép jugoszláv művésznő. És a további szereplők is — hiszen Wolf az élgárdát válogatta össze — remekelnek. A nagy inkvizítor, a főherceg, a követek, Pepa Tudó, Goya őszinte barátnője, a mester édesanyja mintha a valóságban jelennének meg, varázslatosan teremtik meg azt a légkört, melyben a nagy művész élt. — Azt hiszem — mondotta a film első bemutatója után Konrad Wolf —, sikerült olyan filmet alkotnunk az igazi Goya életéről, amit a közönség is szeretettel fogad. (k) TORA,TORA,TORA! FOLYTATÁSOS képes filmregény a második VILÁGHÁBORÚ LEGNAGYOBB LÉGI ÉS TENGERI CSATÁJÁRÓL VII. FOLYTATÁS AZ AMERIKAIAK augusztus hetedikén a wheelenl repülőtéren nagy ünnepséget rendeztek, melyre a lakosságot Is meghívták. A vendégek azonban fényképezőgépeket nem vihettek magukkal; a repülőtéren szigorúan ínegtiltották a fényképezést. Josikavát, a japán titkos szolgálat tisztjét azonban ez nem akadályozta abban, hogy az ott látottakról pontos leírást készítsen, Joslkaváiiak kitűnő emlékezőtehetsége volt. Az ünnepség befejezése után a fOkonzulátosra ment, pontos jelentést irt, amiben semmiről sem feledkezett meg. Még aznap reftjelzett táviratban küzülte a látottakat Tokióval. Jósika kltünO munkát végzett. Tokiói felettesei mesterkémnek nevezték. Vasárnapokon és ünnepnapokon Is fáradhatatlanul dolgozott. — Az ünnepnapokon lehet a legjobban dolgozni. A sétáló, barangoló turista ilyenkor sohasem tűnik fül — mondotta a fflkonzulnak, amikor az azt javasolta neki, hogy pihennie Is kellene. Abban az ldflben Hawaiiban számtalan japán Ugynük dolgozott és számtalan amerikai kémelhárltö Is mflküdütt, de valamennyien együttvéve nem voltak olyan ügyesek, mint Jósikává, a fiatal, japán mesterkém ... Az amerikai titkos szolgálat ügynökei sem aludtak ... Különösen a haditengerészet hírszerzőinek sikerült Tokióban pontos adatokat szerezniük a japánok féltve Őrzött, titkos terveiről. Knox amerikai haditengerészeti miniszter 1941. január 24-én levelet Irt Stimson hadügyminiszternek, amelyben a következüket jelentette: „Japán támadásra készül. Biztosra vehetO, hogy Pearl Harbour ellen, meglepetésszerfi támadásra készülnek. A cél: az ott állomásozó flottánk megsemmisítése.“ Az amerikai hadügyminisztérium ennek a fontos jelentésnek sem tulajdonított különösebb jelentőséget. SOt... az illetékesek még inog sem tárgyalták, noha az amerikai kámelhárltOknak sikerült a Japán diplomácia rejtjellrás-kulcsát is megszerezniük, melynek segítségével egykönnyen ellenőrizhették volna a jelentés fontosságát. Jósikává Tokióba küldött táviratait Is megfejtették az amerikai titkos szolgálat különleges ügyosztályán, de nem tudták megállapítani szerzőjük kilétét. Az amerikaiak tudtak a japánok tervéről, az óvintézkedések mégis elmaradtak. A „váratlan“ támadás után azonnal vizsgálatot indítottak. A feladattal megbízottak megállapították azt Is, hogy több esetben a felfogott rejtjeles táviratokat az illetékesek föl sem bontották, nem beszélve arrOl, hogy sokat meg sem fejtettek. Es megállapították azt is, hogy Kimmel tengernagy egyetlenegy jelentést sem kapott kézhez... Felvetődött a kérdés: miért történt ez a súlyos mulasztás . ..? Az amerikaiak nem vették komolyan a japánokat. Nevetséges figuráknak, tehetetlen bábuknak tartották őket, akik csak a lampionok fénye mellett papírsárkányok, paplrtlgrlsek ellen képesek harcolni.,, És ha ez volt az amerikai hadvezetőségnek Is a véleménye, felmerül a további kérdés: miért létesítettek Pearl Harbourban sokmilliárdos költséggel támaszpontot? Kilenc hónappal a „véres vasárnap" elűtt, az amerikai haditengerészeti miniszter ogylk levelében ezt Irta: „ľearl Harbour ma a világ legerősebb tengeri támaszpontja, melyrOl minden tekintetben a legmesszebbmenöen kell gondoskodnunk. A világon ma nincsen olyan haderfl, mely megtámadhatná ...“ Clarke Beach, az ismert amerikai újságíró szeptember elején egyik cikkében szintén arról Irt, hogy a Csendes-óceáni amerikai támaszpont, a Pearl Harbour-i tengeri erűd bevehetetlen, legyőzhetetlen, majd cikkét a következükkel fejeztB be: „Pearl Harbour szlklaszllárd támaszpont, a Csendes-Óceán Gibraltárja ...“ A JAPAN LÉGIERŐ különleges osztagai Genda kapitány Irányításával szeptember végén megkezdték a rendszeres felkészülést. A Pearl Harbour elleni titkos, meglepetésszerü támadásra készültek. A legnagyobb titokban, Pearl Harbourhoz hasonló vidéken, a Klusu-félsziget egyik öblében gyakorlatoztak. Sok száz új típusú bombázót és vadászrepülőgépet összpontosítottak e gyakorlatra. Csak a legjobb és a legnagyobb tapasztalatokkal rendelkező pilótákat vonták be a felkészülésbe. Genda kapitány, egyik legjobb barátjával Fustda kapitánnyal irányította és ellenőrizte a hadgyakorlatokat. Fuslda harminckilenc évos repülöszázados volt. A Kína elleni háborúban háromezer órát töltött gépével a levegőben. Ügyes, és nagy tapasztalatokkal rendelkező pilóta volt. Ez ugyanakkor fanatikus is ... Nem Ismerte a lehetetlent. Ez ezt beosztottjaitól Is megkövetelte. (Folytatjuk)
