A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-05-12 / 19. szám
Rézkarc a Dózsa sorozatból (1930) DERKOVITS kiállítás Bratislavában Szólőevő (1929, olaj) Kivégzés (1932, olaj) At 1909-el esztendő Igán jelentői eseményt holott e modern leitásietben. Ebben ex évben alakult meg a már axlnte legendái hlrfl mfivénoioport, a „Nyolcak“, melynek vaxéralakja Kermtook Károly volt. A mflváitetl él táriadalmi forradalom egyaránt célja volt ennek a oioportnak, amelynek tagjaival Derkovlti Oyula ii kapcsolatban állt, habár nem volt a csoport tagja. A „Nyolcak" művészetére a tömörség, világosság és a tudatosság jellemsO. Derkovlts is a társadalmi váltosások szükségességét látja a legfontosabbnak, sOt még hatványozottabban agitálni mint at említett művészcsoport tagjai. Ezt tUkrOzl a brattslaval „Művészet Házában" április é-án megnyílt tárlat anyaga Is. A tárlat az egész Derkovlts életművet bemutatja, a művész jelentősebb alkotásain keresztül. Derkovlts Oyula művészete a pártosság jegyében fogant. 1884. április 13-én született Szombathelyen. Apja asztalosmester volt, és mivel a fiatal Oyula a nyomor miatt nem tanulhatott, 0 la apja mesterségét tanulta ki. Anyja korán elhalt, s apját Is betegség gyOtűrte. Derkovlts katonának állt, hogy elkerülje a nyomort. Az elsfl világégés folyamán megsebesült, bal karja megbénult, úgyhogy a palettát Is alig tudta vele tartani. A háborús élmények ét a gyermekkor keserű emlékei vezették arra az űtra, amelyet festészetével végigjárt. A Tanácsköztársaság idején felcsillant előtte Is a remény, hogy gondok nélkül a festészetnek szentelhesse életét. Művésztelepek, Iskolák sorát nyitotta meg a fiatal tanácskormány. 0 Is egy Ilyen művésztelepre került Nyergesfljtalura, amelyet Kernstock vezetett, akinek Derkovlts már Pesten Is tanítványa volt. A munkáshatalom bukása után egy Ideig még Pesten tartózkodik, majd 1823-ban a fehér terror elül Béosbe menekül. Azonban a nehéz ldűkben Is töretlen akarattal dolgozik, és ebben az idűben már magtalálta saját formanyelvét. Elsfl nagy sikerét Béosbfll hazatérve a KOT (Képzőművészek Oj Társasága) 1828-os kiállításán aratta, majd 1827 Ászén az Ernst Múzeum tárlatén már mint elismert művész szerepel. A mostani bratislaval kiállítás aránylag hűen kflvetl a művész fejlődésének útját. A művek sorát a pályakezdet alkotásai nyitják meg. Cézanne hatására és a kubizmus jegyében fogantak ezek az olajfestmények. Az 1821—22-es „Koncert" reprezentálja leginkább ezeket a törekvéseket, amelyekkel Kernstock ismertette meg fit annak Idején, a akinek Kassák mutatta be a fiatal Derkovltsot. Az elsfl világháború a magyar művészetet visszasodorta a német művészethez, és Így új Impulzust kapnak a művészek. Az expresszlonlzmus módszerei Derkovltsot Is megnyerik, aki sajátosan Otvflzi aztán késflbb művészetében a kubista, expresszionista módszereket, és szubjektív érzéseit eme stlluskeretek kOzt tudja leginkább elénk tárni. A kubista hatások hovatovább gyengülnek, és legértékesebb, legtermékenyebb korszakában, amely 1827-tfll egészen élete végéig, 1934-lg tart, már szinte teljesen eltűnik. E korszakának művel már kikristályosodott látásmódról, formavilágról és térszemléletről tanúskodnak. Itt mindjárt meg Is állnék egy percre ennél a térszemléletnél, térérextetésnél. NézzUk meg pl. a „Szfllflevfl" című képet. A ffl érték itt a tér mélysége, amit egyéni eszközükkel ér el. Ezt a mélységet „átvágásokkal" éri el. Maksay László, elemzi ezt a képet és a tObblt Is a Művészet 1871-es januári számában kltűnflen. Kifinomult kompozlotOs érzék kell az effajta mesterművek megalkotásához. Hasonló átvágásokkal operál az 1832-es „Nemzedékek" című képen Is, még nagyszerűbb kompozíciót hozva létre. Ezen a képen „a kéz átvágva a könyvet, a kOnyv az arcot, az arc a tűkOr keretét, a keret az asszony fejét, az árnyék Mary képét. Ugyanakkor a tűkOr kerete rltmlzál Marx falon függő képének keretével, s Ilyen múdon kiemeli azt." Ezek a vizuális elemek együtt a művészi sűrítés mintapéldái. Hasonlóan szerkeszti meg a „Végzés", „A szegény ember ablaka" s a „Viharban" című képek terét ti. Kimondottan expresszionista alkotásai köxUl a tárlat anyagából a „Kenyérért" című képet említeném meg. KompozlclOs szempontból rokon az elflzfikkel. Azonban a téma szinte koncentrációja mindannak, amit egész életében el akart és el Is tudott mondani. ArrOl Is beszél ez a kép, hogy életének utolsO szakaszában művészetében dflntfl szerephez jutott a szín. Nemcsak a halott munkás gflrcslisBn torz arca, a rendflrcslzma és a puskatus egy fragmentje, hanem a hideg-meleg színek kontraszthatása Is a mondanivaló felerősítését szolgálja, Némely képén ehhez az ellentéthez még az ezüst- és aranypor használata is társul: a régi oltárképek mintájára építi fel Derkovlts a képeket, amelyeken az artisták, hajflmunkások, proletár anyák madonnákká, szentekké magasztosulnak. Itt említeném még meg 1833-ban festett „ünarckép“-et fis az „Anyát", valamint a korábbi „Halas csendélet“-et, amely szintén az arany- és ezüstpor használatát demonstrálja. Derkovlts nemcsak kiválfi festő, hanem grafikus is. Késfii korszakának rendkívül finom, vonalas hatásokra türekvfi rajzai fejlett rajzkészségét bizonyítják. Legjelentősebb grafikai alkotásai azonban a lenyűgöző erejű fametszetek, rézkarcok. Az 1814-es parasztlázadásra emlékezik a Dézsa-sorozat, mely egyben az előrelátó fasiszta veszély elleni tiltakozás művészi kifejezése Is. A tárlat meggyfizO választ ad arra, hogy miért emelkedett munkásságával Derkovlts Gyula a modern magyar festészet nagyjai közé. TALIGA ISTVÁN *
