A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1972-04-28 / 17. szám

TAU ÜR ÉS CLAUDIA. A csehszlovák színesfilmet Jindŕich Polák rendezte. A film a kis Clau­dia varázslatosan szép és kalandok­kal teli szabadságát meséli el. A fő­szerepeket Otto Simánek, Jan We­­rich nemzeti művész és Veronika Renčová játsszák. A jó humorral gazdagított kedves filmalkotást első­sorban fiataljainknak ajánljuk. rJ58£-» i TORA,TORA,TORA! Folytatásos képes filmregény a második világháború legnagyobb légi és tengeri csatájáról V. FOLYTATÁS A TOKIÓI HADITENGERÉSZETI AKADÉMIA hatalmas palotájá­ban a hagyomány szerint minden 6v vígén modellhajíkkal és modellrepUIfigépekkel nagyszabású hadijátékokat rendeztek. A játékokon a vezérkar és az akadémia tisztjel és növendékei vettek részt. A tapasztalt tisztek a játékokon figyelték meg a tisztjelöltek képességeit, a játékokon választották ki azokat a tehetséges fiatalokat, akiknek már előre fontos beosztásokat szemeltek ki. A háborúra való felkészülés miatt ezúttal a szo­kástél eltérően nem az év végén, hanem már szeptember köze pén rendezték meg. És a hadijáték témája ezúttal a Pearl Harbonr elleni támadás volt. A hadijáték tervét Genda kapitány dolgozta ki. Három táma­dást irányt dolgozott kt. Délről, középről és északi lránybél. A legrövidebb és ogyben a legveszélytelenebb az északi volt. Ennek ellenére ragaszkodott a déli irányból indáié támadáshoz. — Ilyenkor, szeptember vége falé az északi részen rossz idő­járás tombol. Zuhog az eső és sokszor orkánszerö vihar tom­bol. Ezért nem választom a legkönnyebbnek látszó megoldást. — Ha önnek ez a véleménye — jegyezte meg Nagumo admi­rális — biztosra veheti, hogy az amerikai tábornokoknak is ez a véleménye. Ezért azt javaslom, a támadást mégis az északi Irányból vezessökl És megkezdődtek a játékok, a nagy támadás főpróbái... A VILÁGON MINDEN LEHETSÉGES A Josef Kadlec regénye alapján ké­szült filmet Karel Steklý rendezte. A film meséje a gazdasági válság éveiben, a spanyol polgárháború ide­jében játszódik, amikor Henleinszu­­détanémet „vezér“ csatlósai az ország nyugati részén lakó polgárokat ter­rorizálták. A film hőse, a kis Vojto, aki önkéntesen a spanyol nép sza­badságharcában vesz részt. ÉLVE ELTEMETTÉK... Amerikai rémhistória, melyet Roger Corman, E. A. Poe regénye alapján rendezett. A film hőse egy gazdag amerikai, aki abban a hitben él, hogy apját élve temették el és állan­dóan az a gondolat üldözi, hogy ő is hasonló sorsra jut. A film-horror ötletes megoldásain jól szórakozhat a néző. (k) AZ AMERIKAI HADVEZETŰSÉG tétlenül figyelte a fejleménye­ket. Csak a radar-állomások felállításával törődtek. Azt hitték, hogy az újtfpusú radarok Időben jelzik majd az esetleges ve­szélyt. Murphy és Powel ezredesek azonban már ellenőrző kőr­útjuk során megállapíthatták, hogy a radarok nem működnek úgy, ahogyan azt egyesek várták. — A radarokra nem építhetünk — jelentették. Tökéletesíteni kell őket és nagyobb gondot kell fordítani a műszaki sze­mélyzet kiképzésérel Ha ezt elmulasztjuk, ellenőrző-szolgála­tunk az adott esetben csődöt mond! Murphy ezredes egyik további jelentéséből Idézőnk: „Ismételten ellenőrző körúton voltunk. — Ha valami gyanúsat észlelnek a képernyőn — utasítottam a radart kezelő személyzetet —, azt azonnal jelentsék! — Hogyan jelentsem? — kérdezte tőlem az egyik hadnagy. Hiszen még telefonunk sincsen! A legközelebbi telefon a Jóné hány mérföldnyire levő benzinkútnál van. Amíg odaérek, az esetleg berepült ellenséges gépek már régen a célpontot bőm bízzák . ..“ Konoja japán miniszterelnök fontos megbeszélésre hivatta magához Jamamoto tengernagyot. — Valamennyien tudjuk, hogy a császár a háború ellen van — kezdte a miniszterelnök. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ő akarata teljesül. De mielőtt háborúba lépnénk, az ön véle­ményét szeretném hallani: Mllyon kilátásaink vannak? Megnyer­hetjük a háborút? jamamoto néhány másodpercig gondolkodott, majd válaszolt: — Ismételten kijelentem: egy évig sikerrel álljuk a harcot. De, hogy azután ml következik, azért felelősséget nem válla­lok ... Azt tanácsolom, folytassuk a diplomáciai tárgyalásokat. Ezen a téren nagyobbak az esélyeink, mert a diplomáciában sohasem mondják ki az utolsó szét, a további tárgyalásokra mindig lehetőségek vannak . .. A HAWAIIBAN MÜKÜDÖ JAPAN KÉMEK parancsot kaptak arra, hogy minden amerikai hadihajúréi, csapatmozdulatről azonnal küldjenek Jelentést. A kémeknek nem volt nehéz dolguk. Csak nyitott szemmel kellett járniok, mindent megfigyelhettek. A ja­pán titkos szolgálat központja a honolului japán főkonzulátus volt. Erről azonban még maga a főkonzul sem tudott. A titkos szolgálat vezetője joslkava fiatal tengerészhadnagy volt, aki Morlmura fedőnéven, mint tisztviselő dolgozott a főkonzulátu­son. joslkava 1941 márciusában érkezett Honoluluba. Kita főkon­zulnál jelentkezett. A fiatal, szimpatikus és szorgalmas fiatal­ember rövid idő alatt elnyerte főnöke bizalmát. A titkos ügynök azonnal munkához látott. Mind a diplomáciai körökben, mind pedig a lakosság körében értékes ismeretségeket kötött, háló­zatát ügyesen fejlesztette. Hogyan lett Joslkavából titkos ügynök? Hogyan lett a fiatal japán tengerésztiszt a második világháború egyik legjobb kéme, ahogyan a japánok elnevezték: mesterkém? joslkava egyszorfi családból származott. Apja rendőr volt. A tengerészeti akadémia elvégzése után egy évig a hadltenge részetnél szolgált, elérte a hadnagyi rangot. Egészségi állapota miatt azonban elbocsátották. Több hónapig állás nélkül volt, nem tudott sehol sem elhelyezkedni. Egy napon beidézték a haditengerészetre. — Tudjuk, hogy egészségi állapota nincsen teljesen rendben, mégis visszavesszük a tengerészeihez — mondotta a beszélgetés során neki az egyik tiszt. Különleges beosztást kap. Titkos ügynök lesz. Természetesen, ha vállalja . .. joslkava gondolkodás nélkül igent mondott. És rövid kiképzés után munkához látott. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents