A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-04-28 / 17. szám
A vér magas dombtetőről tekint A a városra. Fennmaradt történelmi okmányok igazolják, hogy a város a régi feudális Magyarországon fö bányaváros, majd századokon át fö pónzverőhely is volt. A kilenc hegyoldaltól védett városba sok kereskedőt és ugyanakkor sok kalandort vonzott az arany. A macskaköves ódon utcákat járva képzeletűnkben a régi idők elevenednek föl... Kremnlcában (Körmöcbányán) már a középkorban euröpal hírű pénzverde volt; a sziklahegyek mélyéből kibányászott aranyból verték Itt a körmöd aranyat — a mindenható aranypénzt. A város sorsa és élete abban az Időben attől függött, hogy a bányászok mennyi aranyat tudtak kihozni a föld mélyéből. A főijegyzések szerint, voltak olyan időszakok, amikor gazdagon, bőkezűen ontotta rejtett kincsét a hegy, de bőven akadtak olyan évek Is, amikor megsértődött az arany istene és mélyen a sziklák alá rejtette kincsét, csak elvétve találtak egy-egy értékesebb aranyérre az akkor még nagyon primitív eszközökkel dolgozó bányászok a szikla szivében. A VAROS ALAPÍTÁSÁRÓL nagyon sok legenda ézól. Pontosan nem lehet megállapítani, hogy mikor és milyen körülmények között találták itt az első aranyrögöt. ARANYÉRT — SZABADSÁG ... Annyi bizonyos — és ezt dokumentumok igazolják —, hogy Károly Róbert magyar király emelte városi rangra, az akkori „Chremnychbanáť* 1328. november 17-1 keltezésű királyi okmánnyal. Hogy miért...? Erre a kérdésre nagyon egyszerű a válasz. A város környékén már abban az Időben bányásztak aranyat, ezüstöt, amit a közeli pataknk mentén dolgoztak föl. És a királynak aranypénzre volt szüksége. Hol talált volna erre alkalmasabb helyet, mint az akkori Chremnychbanán? A városnak privilégiumot adott a király, s előbb az ezüst —, majd az aranypénz verését kezdték itt meg. A város Irattárában őrzött dokumentumok arról is beszámolnak, hogy „Kuttunbanából“ (Kutná Hora), a cseh királyságból és Olaszországból Is érkeztek Ide szakemberek, akik részt vettek az arany- és ezűstpénzek verésében. A király az aranyért, pénzért szabadságot adott a városnak, de egy rendeletet sem adtak ki arra, hogy az aranyat bányászók munkáját és életét javítsák. Az 1500-as években Fuggerék is megjelentek az aranyimádók között. A Fuggerek, Vöröskő várának ural, zsákmányolták ki a környező városkák, falvak lakóit. És ahol ők megjelentek, ott a mnnkásság élete nemhogy javult, hanem még roszszabbodott. Fuggerék — akiket a munkások nevűk után fukaroknak neveztek — néhány év alatt több mint fél millió aranypénzt vágtak zsebre. A BÁNYÁSZOK FELLÁZADTAK, mert az ő keresetűk viszont mindig kisebb és kisebb lett. A bányászlázadás olyan mé-Az európai hírű pénzverdében készült legismertebb aranypénzek rajzai. Az aranydukátok városa A kremnicai városkapu reteket öltött, hogy II. Lajos királynak kellett közbelépnie és 1519. június 14-én külön királyi rendeletben blvta fel a városi tanácsot, hogy vessen vége! a bányászok lázadásának. Ez az Intézkedés azonban csak átmenetileg oldotta meg a helyzetet, mert néhány év múlva újabb bányászlázadás bénította meg a pénzverést. A bányászok és a város dolgozói az elkövetkező években sok megpróbáltatásnak voltak kitéve. Sokat szenvedett ezekben az években a szabad királyi város dolgozó polgársága. A sok szenvedés annyira elkeserítette őket, hogy ismét fallázadtak. Lajos király 1526. augusztus 18-án — annak ellenére, hogy az országot a törökök ostromolták — katonaságot vezényelt a bányászlázadás leverésére. A király azonban a mohácsi csatában elesett. Ez kihatott a körmöd arany gyártásának fejlődésére Is. AZ ELKÖVETKEZŐ ÉVSZÁZADOK sem hoztak javulást a bányászok életében. Sokat szenvedtek, embertelen viszonyok közt éltek és laktak az uraknak jólétet nyújtó aranybányászok. Az állam és különböző részvénytársaságok kasszáiba folyt az arany. És ezek a kasszák feneketlenek voltak. A legnagyobb csapás a második világégés utolsó hónapjaiban érte a bányát, amikor ■ visszavonuló fasiszta hordák hatalmas károkat okoztak. Felrobbantották a bánya villanytelepét; az értékes gépeket és felszereléseket pedig elhurcolták. A felszabadulás után a helyreállítási munkálatoknál nagy nehézségekkel kellett a bányászoknak és a mérnököknek megküzdeniük. Verejtékez munkába került, mig az arany bányászatát Ismét megkezdhették. Ma a legkorszerűbb gé pl berendezések állanak a bányászok rendelkezésére és nemcsak aranyat, de más értékes fémeket Is bányásznak. A VÁROS ÉS A VIDÉK DOLGOZŰI a huszadik század elején kegdték meg végső harcukat az emberi szabadságért, az embert méltóságért és az emberi jogokért. 1904-ben az egyik bőrgyár dolgozói lázadtak föl a szörnyű elnyomás ellen, 1908-ban pedig a bányászok léptek sztrájkba, űk Is emberi jogokat és nagyobb bért követeltek. Az első köztársaság Idején először 1920-ban, majd 1922- ben lépett sztrájkba itt a munkásság. A harmincas évek gazdasági válsága Kremnica dolgozóit sem kímélte. A munkanélkülivé vált lakosság tíz százaléka vándorolt ki akkor már országokba kenyér után. AZ ÖRÖKRE LETŰNT IDŐKBEN napirenden voltak a végrehajtások, az árverések. A vidék sokat sanyargatott és szenvedett lakosai végűi mégiscsak elérték legbőbb vágyukat: a szabad életet. Az első köztársaság idején Klement Gottwald elvtárs is ebben a kerületben dolgozott. 0 is a dolgozók jogaiért, szqbb és boldogabb életéért küzdött itt. Azért jött Ide, mert tudta, hogy itt kell legjobban a segítség: azért választotta ezt a vidéket politikai harcterflletéfll. Hazánk első munkáselnöke itt Is a nyomor, az éhség és az emberi megaláztatás ellen harcolt. És szinte törvényszerűségként következett az is, hogy éppen ebben a kerületben, annak székhelyén, Banská Bystricában tört ki 1944. augusztus 29-én a Szlovák Nemzeti Felkelés. EZEK A GONDOLATOK és eszmék — a szabad élet, a felszabadító szovjet hadsereg győzelme révén váltak valóra. A hős szovjet katonák hozták el ide is a szabadságot, mely nélkül még ma is nyomorban sínylődnének a város dolgozói. A régi patinás házak mellett, melyek sokat tudnának beszélni az elmúlt évszázadok harcairól, új korszerű lakóházak épültek és épülnek Kremnlcában is. A bányászok nyomortanyái eltűntek, és ma a város bányászai, dolgozói emberi méltóságukhoz máltón élnek. FEDERMAYER ISTVÁN A kremnicai pénzverők.
