A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1972-04-14 / 15. szám

Kairó — Opera tér Luxor — az Amon templom előcsarnoka II. Ramszesz szobraival Közeledünk az afrikai kontinens legnagyobb vá­rosához, Kairóhoz. Kairó helyén On városa terült el az i. e. 3. évezredben. Ennek hanyatlása után 640- ben az arabok megalapítják Foszfátot, s végül 969-ben Gohar hadvezér rakja le a mai Kairó alapkövét. Három évvel ezelőtt ünnepelték egész Egyiptomban Kairó alapításának ezredik évfor­dulóját. A Mokkatam hegyen álló Alabástrom vagy Mohamed Ali mecset Kairó egyik fő ne­vezetessége. Az isztambuli Hagia Szófia mintá­jára épült a 19. század első felében. Két 86 m magas minaret fogja közre a mecset kupoláját. A bejáratnál mohamedán szokás szerint papu­csot kell húzni, s csak így szabad rálépni a me­cset egész padlóját fedő vörös szőnyegre. Körök­be rendezett 480 lámpa világítja meg belülről. Keleti irányban, Mekka felé van az úgynevezett mihrab, szentély a falmélyedésben. Ebben az irányban borulnak a mozlimok naponta ötször arcra, Allahot dicsőítve. Az igazhitűeknek a me­csetbe való belépés előtt egy, erre a célra szánt helyiségben kell elvégezniük a rituális mosdást, hogy tiszta testtel és lélekkel járuljanak Allah színe elé. A mecset mögötti citadelláról pompás kilátás nyílik az óvárosra, messze a távolban látni a piramisokat is. Nem messze a mecsettől van a híres Khan-el-Khalili bazár és ennek szé­lén a 10. században épült Al Azhar mecset, mely egyúttal egyetem is. A bazárban minden turista csoportot a Tourist Police két-két rendőrje veszi közre. Ez az óvintézkedés egyrészt a nagyszámú zsebtolvajok miatt hasznos, másrészt a hajszálra egyforma sötét zugokban nagyon könnyű elté­vedni. A szakban, ahogy a bazárt itt nevezik, mintha megállt volna az idő. A kíváncsi idegen szemei előtt munkálják meg ügyes kézművesek a rézlemezeket kecses findzsákká, tányérokká. A szukban minden kapható, ruházati cikkek, ke­leti csipkék, bőrdíszmű-áru, illatszerek agyag­edények, tranzisztoros rádiók, játékáru, hús és hal, gyümölcs, szőnyegek, ezernyi csecsebecse. Nehéz ellentállni ennyi kísértésnek, mindenki megrakodva, boldogan száll az autóbuszba. Még két eltévedt anyókára várunk, most hozza őket a turistarendőrség. Keskeny utcákon keresztül az Egyiptomi Múzeumhoz hajtunk. Kertjében kis tó, papirusszal benőve. Valaha Alsó-Egyiptom szimbóluma, a papirusz teljesen eltűnt Egyiptom területéről. Thor Heyerdahl Ra II. nevű hajójá­nak építéséhez Etiópiából kellett hozni a papi­rusznádat. A kairói múzeumban található a világ leggazdagabb egyiptológiai gyűjteménye. A tár­gyak időrendi sorrendben vannak elrendezve Tut-Ankh-Amon (Tutenkámen) sírkamrájának értéktárgyai az első emeleten láthatók. Itt van a híres aranykoporsó, az arany halotti maszk, itt vannak a sirban talált bútorok, edények. Kü­lön teremben helyezték el 22 múmia üvegládáit. A látogató az i. e. 14. század arcaiba mered. U. Ramszesz zsugorodott arcán furcsa mosollyal tűri a turisták kíváncsi tekintetét. A 187 méter magas kilátótoronyból belátni egész Kairót, a piramisoktól a Nílus deltájának gátjáig. A torony tíz évvel ezelőtt épült, a haj­dani Felső-Egyiptom szent virágának, a lótusz­nak szimbólumaképpen. A 14. emeleten körbe­­forgó vendéglő várja a vendégeket, a 15.'emele­ten bár és kilátóterasz van. Az épületet borító mozaikot nyolcmillió színes csempedarabkából rakták össze. Ismét a földön járva, végigme­gyünk Kairó főterén, a Midan-el-tahtiron. Az utcákon mindenütt homokzsákok halmokban, fő­leg a hivatalok bejárata előtt. Az 1967-es hábo­rú óta előírás így védeni a házakat, melyek előtt gyakran 3—4 m magas falakat is húztak, hason­ló okokból. Azóta van az elsötétítés is, ami tom­pítja a főváros éjjeli fénypompáját. Elhagyjuk El Qahírát, a győzedelmes várost, vagy ahogy az arabok mondják, umm-ad-dunját, a világ any­ját. Utunk most délnek tart, Luxor és Asszuán felé. Este nyolckor indul a légkondicionált, hálóko­csis (mellesleg magyar gyártmányú) szerelvény. Bő vacsora az étkezőkocsiban. Hatkor keltenek reggelihez. Tündöklő hajnal, cirógató sugárözönben úszik a thébai hegység. Nyolckor futunk be Luxorba. Negyvenhat fokos meleg fogad, no meg a Misr Travel (az egyin tömi utazási iroda) képviselője, aki busz híján tizenkét konflissal várja a társaságot. Tízperces rázós út a hotelig, csak az első konflis nem nyer porfelhőket. Luxor ma negyvenezer lelket szám­láló városka, tele piszokkal, porral. A pálmakertes Savoy hotelben szálltunk meg. Saját medencével is rendelkezik. (A Nílusban fertőzés veszélye miatt tilos a fürdés.) Egy-egy fárasztó városnézés után üde változást jelent a lubickolás. A szállónak van egy szokatlan külön­legessége: minden szobában szaladgál egy gyík­család 6—8 tagja. Nesztelenül mozognak. A trópusi napfényt különösen nehéz elviselni a két templomrom megtekintésénél. A karnaki templomot három kilométer hosszúságban kettős szfinxsor kötötte össze a luxori templommal. Ez volt az Amon-Ra főisten tiszteletére rendezett újévi díszmenet útvonala. Érdekesek a kosfejű, oroszlántestű szfinxek. A fáraónak olyan erős­nek kellett lennie, mint az oroszlán és olyan okosnak, mint a bárány (akkoriban ez nem volt gúny). Bámulatosak a monumentális oszlopsorok. Az oszlopfejek pálmalevél, papirusz vagy lótusz alakúak. A nagy oszlopcsarnok területe ötezer négyzetméter, 16 sorban 134 oszlop helyezkedik el itt. Ezek a huszonegy méter magas oszlopok három és fél ezer évvel ezelőtt színes reliefek­kel . voltak díszítve. Ma a festék nyomait látni csupán. A reliefek azonban majdnem sértetlenül hirdetik az ókori mesterek művészetét. A leg­több dombormű az Újbirodalom isteni „szent­­háromságának“ szimbólumait ábrázolja. Amon- Ra napisten, felesége, Mut istennő, s fiúk Chinsz holdisten áldásukat osztják a trónralépő fáraók­nak. A luxori templom bejáratát U. Ramszeszt áb­rázoló két hatalmas 15 méter magas szobor őrzi. Mellettük eredetileg két obeliszk állt. Az egyik 1830 óta a párizsi Place de la Concorde-on van. Ez a templom a XVIII—XX. dinasztia szobrász­művészetének a bemutatója. Ügy tűnik, mintha egy óriási szoborkiállításon lennénk. Másnap egy dohogó gőzös szállít át a nyugati oldalra, oda, ahol a nekropolisz, a holtak városa terült el. Legizgatottabban mindenki a Királyok völgyét várja. 1816-ban tárták fel az első sírt, 1922-ben az utolsót, Tutenkámenét. A karnaki templomban megtalálták az itt eltemetett kirá­lyok névsorát, s ebből kiderül, hogy még hat sír vár felfedezésre. II. Ramszesz atyjának, I. Szet­­hinek sírjába 82 lépcső vezet le. A homályban még sokáig kell botorkálni, míg a rablók félre­vezetésére szánt álsírkamrán keresztül a valódi­hoz érünk. Tutenkámen sírkamrája ehhez képest miniatűr nagyságú. Megfoghatatlan, hogyan fért el ide az az összes tárgy, mely most a kairói múzeum fél emeletét foglalja el. Az Újbirodalom három dinasztiája különböző módon díszítette a sír falait. A XVIII. dinasztia uralkodásé ide­jén a falfestmények voltak elterjedve. A XIX. dinasztia a domborműveket kedvelte, de mivel ezeket gyakran tönkretették, a XX. dinasztia már a homorú reliefeket használta. A még mindig forró egyiptomi estét (tízkor még mindig har­minckilenc fokot mutat a hőmérő) egy vitorlá­son, fellukán tett kirándulás teszi kellemessé. Egy más alkalommal Luxorban ért utói a vég­zet, vagyis a ramadán. A mohamedán böjt hó­napja. Aki nem élte át a nyüzsgő embersokaság fülsüketítő lármáját, a kibírhatatlan zsivajt, do­bolást, éneklést, kiabálást, féktelen ujjongást, ne­hezen hiszi el, mit jelent ez a szó. A ramadán voltaképpen a mohamedán naptár kilencedik hó­napja, melynek kezdetét a 10. században léte­sült kairói Al-Azhar egyetem csillagászai álla­pítják meg percnyi pontossággal. Allah a rama­dán hónapjában sugalmazta Mohamednek, az isz­lám prófétájának, a Koránt. Az igazhitű muzul­mánnak ramadán idején napkeltétől napnyugtáig tilos enni, inni, és más földi javakat élvezni. Nap­nyugtától napkeltéig aztán mindent pótolni le­het. A böjt kezdetét reggel és végét délután vá­rosokban ágyúlövések, vidéken tamtam-dobok jelzik. A leírt okokból érthető tehát az a tarka zenebona, mely délután elemi erővel kitör. Ér­dekes, különleges látványosság ez, de megvan­nak az árnyoldalai is. A böjtölő arabok napköz­ben álmosak, fáradtak. Menekülve a ramadán elől, Asszuán utunk utolsó célja. A fáraók idejében az itteni gránit­bányákból szállították a követ a templomok és sírok szobrai és szarkofágjai számára. Egyiptom jövője Asszuánban kezdődött. 1898-tól 1902-ig épült az első gát a Níluson. A szovjet segítség­gel létrehozott hatalmas új gát 12 turbinája évi húszmilliárd kilowattóra villamos energiát ter­mel. A gátfal 3600 m hosszú, 111 m magas, s a tetején negyven méter széles autóút vezet. A Nasszer-tó 10—20 km széles és 600 km hosszú lesz, ebből 350 km egyiptomi, 250 szudáni terü­letre esik, 157 billió köbméter víz tárolására lesz alkalmas, s a hatalmas vízmennyiségnek a fel­­használásával egyharmadával lehet növelni a termőterületeket Egyiptomban. És így ismét virágzó kert, földi paradicsom lesz a Nílus völgye, akárcsak tízezer évvel ez­előtt. A tehetséges s céltudatos arabok és kop­tok még nagyobb örömmel és büszkeséggel fog­ják majd mutogatni ritka szépségű országukat, MIRS-al-CHALIDÁT, az örök Egyiptomot. Théba — Tutenkámen sírja a Királyok völgyében

Next

/
Thumbnails
Contents