A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-04-07 / 14. szám
közgyűlése j egyéken 0 Az országos közgyűlés előtt... Rövid idő választ el bennünket szervezetünk országos közgyűlésétől. Ilyenkor mindig értékelni szoktuk munkánk eredményeit. A IX. közgyűlés óta eltelt s most lezáruló Időszak azt hiszem, különbözött a többitől. Bonyolult éveket éltünk át. A CSKP XIV. kongresszusa, annak határozatai, a múlt évi választások lefolyása és eredményei, kétségtelenül bizonyítják pártunk, társadalmunk győzelmét, a jobboldali opportunisták fölött. Megteremtettük a rendet és ezzel az alapfeltételét annak, hogy következzék a tervszerű, céltudatos mindennapi munka. Szervezetünkben is a közelgő közgyűléssel lezárunk egy Időszakot, betetőzzük konszolidáltságát. A levont tanulság, a leszűrt tapasztalatok lesznek az elkövetkező időszak eredményes munkájának zálogai, és egyben a tévedések és hibák elkövetésének megakadályozó!. Ez az egyik fő célja közgyűlésünknek. Szervezetünk keretein belül egy olyan őszinte, aktiv, tenni akaró hangulatnak a kialakításáért széliünk sikra, mely a legpozitívabb értelemben elő fogja segíteni szocialista kultúránk alakulását, fejlődését. Ügy érzem, ez a hangulat az egyik alapfeltétele az eredményes munkának. Az őszinte, elvtársi-emberi kapcsolatok legyenek szervezetünkben a munka legnemesebb befolyásolói. Ilyen szellemben dolgozzuk fel, applikáljuk szervezetünkre a XIV. pártkongresszus határozatait, s mindazokat a feladatokat, amelyek a Csemadok küldetését tartalommal töltik meg. Figyelmünket összpontosítsuk a rendszeres, tartalmas munkára. Pótoljuk azokat a múltban elhanyagolt munkaformákat, melyek aktívabban hatnak tagságunk Ideológiai nevelésére, politikai öntudatának elmélyítésére. Tagságunk s polgáraink az elmúlt húsz év alatt minden tekintetben derekasan helyt álltak. Sokat fejlődtek, okosodtak, növekedett kulturális igényük. Ebből ered egy másik, igen fontos feladatunk: kielégíteni a megnövekedett kulturális igényeket, tagságunknak szervezeteinkben azt nyújtani, ami érdekli és ugyanakkor neveli, oktatja, szórakoztatja. Cgy érzem, ez alapvető kötelessége minden önkéntes, kulturális tömegszervezetnek. További tennivalónk a rendszeres tervszerű szervezeti élet kialakítása. A sokszor kényszerű, tartalmatlan gyűléseket az okos, tartalmas szórakoztató beszélgetéseknek kell felváltaniok. Nem akarom ezen a helyen felsorolni a jövőben elképzelt munkaformákat. Inkább ezért vetem fel az alapvető gondolatokat, hogy az országos közgyűlés küldöttei mondják el véleményüket. Ismerve szervezetünk feladatait, a gyakorlat szemszögéből mondják el, hogyan csináljuk jobban, ésszerűbben, hogy a jövőben eredményesebb legyen munkánk. Véleményünk szerint nem arról kell beszélni, miért nem vagyunk a Nemzeti Front tagja, mert ezen a beszéd nem segít. Tudatosítanunk kell, hogy a Csemadokot mindig a munkája tette oda, ahol volt, mindig az általa végzett munka szabta meg értékét és helyét a társadalomban! Biztos vagyok benne, hogy ez a jövőben is így lesz. Csak a jól végzett munka lehet az, amely a jövőben is biztosítani fogja a Csemadok rangját és helyét társadalmunkban. Tehát tőlünk, 64 000 Csemadoktagtól függ szervezetünk. Dolgozzunk lelkesen, tervszerűen, ápoljuk kulturális hagyományainkat, fejlesszük és tegyük hatékonyabbá munkamódszereinket, ismerkedjünk a cseh és a szlovák nép haladó kultúrájával. Tegyük mindezt a csehszlovák hazaflság és szocialista internacionalizmus szellemében, így segítünk társadalmunk céljainak realizálásában. VARGA BELA, a Csemadok KB vezető titkára Számvetés Az évzáró taggyűléseknek mindig nagy Jelentősége volt a Csemadok helyi szervezeteinek életében, amikor a vezetőség jó gazda módjára számbaveszi, mit végeztek el és még mit kellett volna tenniök a Csemadok tagsága és a község vagy a város magyar dolgozóinak nevelése érdekében. Az idei évzárók jelentős politikai eseményekről adnak számot. Jelentőségüket emeli az a tény is, hogy azok a Csemadok XI. országos közgyűlése előkészületei jegyében zajlanak le. A Nové Zámky-i (érsekújvári) járásban eddig 34 helyi szervezet tartotta meg évzáró taggyűlését. Ezek közül szeretnék néhányat kiemelni: Kamenínben (Kéménden) valóban ünnepélyesen zajlott le az évzáró. Beszámoltak a nagysikerű helyi dal- és táncünnepélyről, amelyeket a Garam-szigeten rendeztek és nemcsak a község, hanem a szomszédos falvak lakosainak látogatását is megszervezték. Tehát szervezésből jelesre vizsgáztak.'Hiba azonban, hogy ezeken a rendezvényeken csak az úgynevezett „import“ kultúra szerepelt; hiányzott a gyönyörű kéméndi népviselet, hiányoztak a hagyományos táncok, amelyet talán a látogatók is szívesebben fogadtak volna. Február végén tartotta közgyűlését a milanovcei (nagykéri) helyi szervezet. Szabó Dénesnek, a helyi szervezet elnökének üdvözlő szavai után Valaška Benedek, a helyi szervezet titkára terjesztette a beszámolót a tagság elé. Aktívan működött a tánccsoport, az énekés zenekar; ezek több járási és helyi rendezvényen szerepeltek. Színjátszó és esztrádcsoportjuk is tevékeny munkát fejtett ki, sikeres a kulturális tevékenység Szibilla Lászlóné tanítónő a helyi szervezet kultúrfelelősének az érdeme. Az országos közgyűlés tiszteletére a helyi csoport 20 új tag beszervezését és társadalmi munkák elvégzését vállalta. Március 5-én tartotta meg évzáróját a tvrfi0 w ^■r.. 0 0-«-1 M Ifi Él k BRJLÄKi.-SK’ffll s" došovcei (tardoskeddi) helyi szervezet. Tóth Vendel a helyi szervezet elnöke derűlátóan beszélt terveikről. Színjátszócsoportjuk a Cigány című népszínmű bemutatására készül. Tánccsoportjuk a népi hagyományok feldolgozását tűzte ki célul. Foglalkoztak a jelenlegi alacsony taglétszám okával és határozatot hoztak a tagtoborzás megszervezésére. Jóleső érzéssel tapasztaljuk, hogy helyi szervezeteink az országos közgyűlés előkészületei jegyében nagyobb aktivitással végzik munkájukat. Ezt bizonyítja az országos közgyűlés tiszteletére tett számos kötelezettségvállalás, a taglétszám emelésére, tagdíjak rendezésére, a Hét terjesztésére, és a falu-városszépítési akció keretében társadalmi munkák végzésére. Őszi Irma Jól sikerült szavalóverseny A CSEMADOK Járási bizottsága RožAaván (Rozsnyón) és a Járási Népművelési Intézet közösen rendezte meg március elején Gemerská Horkán (Gömörhorkán) a járási szavalóversenyt, valamint a prózai előadók vetélkedőjét. A gömörhorkai művelődési otthonban mintegy száz fiatal jött össze ebből az alkalomból, hogy a CSEMADOK KB irányelvei alapján a megadott kategóriák szerint számot adjon munkájáról, felkészültségéről. A szavalóverseny és a prózai előadók vetélkedője a Jókai napok jegyében zajlott. A szavalók és prózai előadók e nagy feladathoz méltóan készültek fel a járási vetélkedőre. A különböző fokú iskolákban mindenhol megtartották a szavalóversenyeket, s a járási vetélkedőre mindenhonnan a legjobbak kerültek. Az alsóbb kategóriák előadásait sajnos nem hallgathattam végig, mivel a harmadik, a középiskolások és felnőttek versenye volt fontosabb a számomra, de a bírálóbizottságok tagjai arról számoltak be, hogy az alsóbb kategóriákban is színvonalas, változatos volt a versenyzők felkészültsége. Ez vonatkozik egyaránt a versek kiválasztására és a versenyzők előadásmódjára is. Azt hiszem, a harmadik kategóriában versenyző fiatalok, lányok, fiúk versenye volt a legszínvonalasabb, örömmel tapasztaltam, hogy nagy gondot fordítottak a versek kiválasztására. Többek között hallhattuk Ovidius, Kassák, Forbáth, Váczi Mihály, József Attila és mások verseit. Talán a hazai magyar irodalomból valamivel többet is meghallgattunk volna, hiszen az ilyen járási versenyek egyik feladatának kellene hogy legyen a hazai magyar irodalom terjesztése is. Amíg a szavalóknál a sokrétűségről beszélünk, addig a prózamondóknál ennek az ellenkezőjét tapasztaltuk. Ugyanis az öt előadó közül hárman Móricz-novellával szerepeltek. Az első kategória győztesei Fabó Tibor (vers) és Csunyócska Ágnes (próza). A második kategóriában Orbán Erzsébet (próza) és Bacskó Erika (vers) került az első helyre. A második B kategória legjobbjai Hajdú Ágnes (vers) és Horváth Zsuzsa (próza) voltak. A harmadik kategóriában Bárkái Mária (próza) és Tóth Miklós (vers) szerezte meg az első helyet. Az utóbbi két előadó ezzel az eredménnyel kivívta a Jókai napokon való részvétel jogát. Végezetül még el kell mondani, hogy a szavalóverseny szervezői jó munkát végeztek, s méltó feltételeket biztosítottak e nemes vetélkedőhöz. Gál Sándor Köti 11
