A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-03-31 / 13. szám
A Csemadok XI. országos Az ifjú Barátság A Csemadok Orechová Potôň-i (dióspa tonyi) szervezetének vezetősége a minden igényt kielégíts kis üléstérén kényelmes karosszékeiben ülve számba vette a lehetőségeket, mit, mikor, hogyan Is fognak megvalósítani a jövőben. 1971. január 6-án vetettük fel a kérdést, jó lenne, ha sikerülne énekkart alakítani. Kalmár elvtárs, az efsz elnöke meg is jegyezte, hogy ez tulajdonképpen folytatása lehetne annak az énekkarnak, amely a Csemadok megalakulásával egy Időben (1919-ben) alakult Patonyban és olyan sikerrel működött, hogy még Prágába Is eljutott. Az alakuló ülésre kihoztuk Ág Tibor karnagyot, valamint Molnár jánosnét, akit felkértünk, hogy vezesse az énekkart. Nem kérette magát sem Ág Tibor, sem Molnárné, hiszen mindkettőjük szívügye a' kórusmozgalom. Az első próba tehát január 13-án meg is volt. Ág Tibor, majd Molnárné szívből jövő szavai után a mintegy 50 körustag azonnal énekelt Is. A legközelebbi próbán pedig már 53-an énekeltek, s azóta is pontosan megjelennek minden próbán. A vegyeskórus jelenleg 58 főből áll. A legidősebb tagok Gálffy Vince 62 éves, Brunszvik józsef 67 éves, Tarr Gyula 76 éves. A legfiatalabb tag Molnár Erzsiké, 14 éves, aki édesanyját minden hétfőn este örömmel kíséri Patonyba, és énekel a kórusban. Az énekkar elnöke Pörge Béla a kultúrház igazgatója, titkára Ambrus Klára, és Danajka Margit, pénztáros Lelkes Vince, szólamfelelősök Pörge Béláné, és Pónya Béla. Vannak olyan családok, ahonnan hárman-négyen is tagjai a kórusnak, pl. a Gálffy, Katona, Lőrlncz családok. Három lelkes tag a szomszéd faluból, Mihályiéról (3 km) jár át rendszeresen énekelni. Népdalok tanulásával kezdték munkájukat, majd kánonokat és kétszólamú női és férfi karra osztott népdalfejdolgozásokat tanultak. Az énekkar 1971. április 17-én mutatkozott be, amikor a Csemadok Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járási bizottsága a patonyi kultúrházban rendezte meg a járási népdalestet. A második fellépés május 15-én ugyancsak Dlóspatonyban volt, a járási elnökség rendezte járási énekkari fesztiválon. Harmadlzben két nappal később május 17-én léptek fel, ugyancsak a helyi kultürbázban, a CSKP 50. évfordulójának tiszteletére rendezett helyi ünnepségen. jelenleg Bárdos és Fasang Árpád műveiből énekelnek. Az egész falu nagyon büszke az énekkarra. Nagyon sokat köszönhet az énekkar a helybeli egységes földművesszövetkezetnek, amely jelentős anyagi támogatást nyójt. Ruhára például 7000 koronát kaptak tőle. Az énekkar vezetője Molnár jánosné, a dunaszerdahelyi Lenin utcai általános iskola zeneszakos tanítónője, a CSMTKÉ tagja. Húsz éve foglalkozik gyermekénekkarokkal. Tizenegy éve tanít Dunaszerdahelyen, és 65 tagú gyermekkórusa most ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját. Kecskeméten, Kodály szülővárosában járt Iskolába. Amikor 1947. december 16-án Kodály Zoltán születésnapját ünnepelte a város, három diáklány köszöntötte a Mestert, ezek egyike Erzsiké, ma Molnárné volt, aki azóta is féltve őrzi erről az estről a fényképet, hiszen „Kodály tanár úrtól“ autogramot is kapott. Már itt tagja volt a gyermekkórusnak és később a tanítóképző énekkarának, tehát a kórus szeretetét már Kecskemétről hozta magával. 1970 augusztusában az 1. Kodály Sze mináriumon is részt vett, ami a szakmai továbbképzés szempontjából nagyon értékes volt számára. Molnárné két gyermek édesanyja, és bokros teendői mellett is szlvvel-Iélek kel vezeti a dióspatonyl énekkart. BEKÖ MARIA As énekkar Molnár Janosné, körvezető MMel vizet íb$it■■■ A chotíni (hetényi) menyecske kórus A čaloveci (megyercsi) férfi éneklő csoport (Horváth J. felvételei) Nagy örömmel fogadtuk a hirt, hogy a „Tavaszi szél vizet araszt" népdalverseny lelkes szervezői a komárnói (komáromi) járásban február első felében már három elődöntőt valósítottak meg. Ezen a három sikeres rendezvényen — mely Imelyen, Ziatná na Ostrove-ban (Csallóközaranyoson) és Chotinban (Hetényben) volt — 40 énekes, 10 éneklő csoport (6 női és 4 férfi csoport), 4 citeraegyüttes és egy citeraszóló szerepelt. Ez szerényen számítva közel 200 ember. A három sikeres elődöntő után, február 19-én került sor Nesvadyban (Naszvadon) a járási döntőre. Naszvadon 12 énekes, 9 éneklő csoport, egy citeraszóló és 3 citeraegyüttes lépett közönség elé. Nem vagyok különösebb barátja a számoknak a statisztikai kimutatásoknak, de az itt felsorolt adatok arról tanúskodnak, hogy az elődöntőkön az éneklő csoportok vitték el a babérokat. Egy járásban tíz éneklő csoport létezése nagyon biztató jelenség, ha figyelembe vesszük, hogy két év előtt a 12 járási döntőn alig 20 éneklő csoport szerepelt. (A népdalok közös éneklése ma már ritkaság számba megy. Nemcsak azért, mert azok az alkalmak, melyeken megszólalt a közös ének, ma már tűbbé-kevésbé nem léteznek, de főleg a gépi zene, a passzív zenehallgatás miatt. Magyarországi népdalgyűjtőktől tudom, hogy Kodály Zoltán mindig nagy örömmel fogadta, ha a népzenekutató csoport munkatársainak ilyen közös éneklést sikerült magnetofon szalagon rögzíteniük. Ürvendetes jelenség továbbá az is, hogy az éneklő csoportok számbeli növekedésével a műsorunk is megfelelő volt. Legtöbb esetben saját falujuk népdalait választották, melyeket természetes egyszerűséggel adtak elő. Ugyanez vonatkozik a szólóénekesekre is. Ez évben már csak elvétve hallottunk hallgatókat, magyar nótákat. Ez egy további pozitívuma a komáromi járási elődöntőnek. A bíráló bizottság elég nehéz feladat előtt állt, amikor 9 jól felkészült éneklő csoport közül kettőt kellett kiválasztania. A legtöbb pontot méltán a hetényi férfi éneklő csoport kapta. Kissé kimért, méltóságteljes fellépésük mellett éneklésükkel, szép szövegkiejtésükkel, kiegyensúlyozott, tömör, egyöntetű szép hangzást értek lel. Utánuk egyenlő pontszámot a marcelovai (marcelházl) és a martovcei (martost) női éneklő csoport kapott. A Caloveci (megyercsi) férfi éneklő csoport is nagyon szépen énekelt, kár, hogy műsorukban nem hazai, illetve szőkébb környezetük népdalait hozták. A farkaspusztai női éneklő csoport is kitünően szerepelt. Csodálatos, hogy ilyen kis település ilyen aktív munkát, kulturális tevékenységet képes kifejteni. Éneklő csoportjuk bemutatkozásán kívül kát szólóénekesük és citeraegyüttesük is részt vett az elődöntőn. Mázán István farkaspusztai énekes a járási döntőbe is bekerült. Elismerést és dicséretet érdemel a többi csoport is, a naszvadi menyecskekórus, a hetényi női éneklő csoport, a szentpétei'i női és férfi éneklő csoport. A szólóének kategóriában Sevcslk Beáta Zemianska Olóa-i (nemesficsai) énekes kapta a legtöbb pontszámot. Sajnos a népdalverseny irányelvei szerint nem jutott tovább, mert még nem töltötte be a 16. életévét. Utána. Belokosztolszki Júlia és Rosztcska Andrásné énekes jutott az országos elődöntőbe. Összegezve a komáromi járás Naszvadon megrendezett népdalversenyének döntőjén szerzett élményeket, elmondhatjuk, hogy egy jól előkészített, színvonalas, nívós műsort és nemes vetélkedőt láthattunk. Külön ki kell emelni a Csemadok járási bizottsága dolgozóinak, név szerint Molnár Józsefnek, Szabados Péternek, és Magyarics Rudolfnénak, valamint a Járási Népművelési Ház igazgatójának, Riegier Jánosnak és zenei szakelőadójának, Tornyost Lászlónak kitűnő szervező és irányító munkáját. Az ő munkájukat dicséri, hogy ennyi szereplőt tudtak megmozgatni, köztük számos fiatalt — valamint azt, hogy a naszvadi hatalmas kultúrház lelkes közönséggel telt meg. ÁG TIBOR Kevés a Hét A Csemadok žellezovcei (zsellzl) helyi szervezete r lévai járás legnagyobb szervezete, 650 taggal. A tavalyi évzáró taggyűlésen 160-an jelentek meg, az idén ez a szám csökkent. Az idei taggyűlés főleg arra a kérdésre keresett választ, hogy mi lehet, ennek az oka. Hiszen a zsellzieknek valamikor országos hírnevű színjátszó együttesük volt. Elő is adtak egy-egy színdarabot, de aztán lezárult minden. Pedig a volt szereplőgárda tagjai egytől-egyig Csemadok tagok ma is. Valamikor az évzáró taggyűlésen összejött 200—300 ember, holott akkor még a tagság létszáma jóval alacsonyabb volt . . . Ez volt valamikor. A taggyűlésen akadtak egyéb problémák is. Az egyik felszólaló például megjegyezte, hogy Zsellzen valamennyi újságárusnál kevés a Hét, s bizony néha megtörténik, hogy ha az olvasó a megjelenés napján nem biztosítja be kedvenc lapját, másnap már hiába keresi. Bizony az Illetékesek elgondolkozhatnának ezen a tényen. E'től eltekintve a vita színes és érdekes volt. Azonban sajnálattal állapítjuk meg, hogy a központi, de még a járási szervek sem tanúsítottak kellő érdeklődést a lévai járás legnagyobb szervezetének évzáró közgyűlése iránt. A Központi Bizottság ugyan ígéretet tett, hogy képviselteti magát, de sajnos a tagság hiába várta a küldött megérkezését. A dolgokat betetőzte, hogy a járási képviselők sem jelentek meg. Őszintén szólva a legtöbb felszólaló ezzel a problémával foglalkozott, véleményünk szerint a felettes szervek dolgozói akkor élvezik a tagság bizalmát, ha képviseltetik magukat megfelelő szinten és módon. S az évzáró taggyűlésen Is. hiszen lett volna mire válaszóiniok. Távolmaradásuk a jelenlevő tagság nagy részét teljesen lehangolta. Ennek ellenére a munka nem áll meg, a helyi szervezet ebben az évben betanul egy kabaré műsort és egy nótaestet szervez. A fiatalok tánccsoportja a közeljövőben bemutatja a palotás című táncot. A zselizlek 1972 évi terve megérdemli, hogy a jövőben a hivatásos szervek is felfigyeljenek rájuk. Mert ez így van rendjén! Ábel Gábor hét 11
