A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-03-10 / 10. szám
A Csemodok XI. országos közgyűlése jegyében w Tanácskoztak a népművelők Mottó : Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen úgy érdemes. JÓZSEF ATTILA A Csemadok Központi Bizottsága és a Népművelési Intézet nemzetiségi osztálya 1972. február 11—12-én kétnapos szemináriumot rendezeti Dunajská Stredában (Dunaszerdahelyen) a magyar vonalon működe népművelők részére. A szemináriumon tizenöt járás közel hatvan hivatásos és önkéntes népművelője vett részt, Lőrincz Gyula nemzetgyűlési képviselő, az Üj Szó főszerkesztője, „A CSKP XIV. kongresszusa és a szocialista kultúra,“ Krocsány Dezső az SZSZK népjóléti minisztere: „A Csehszlovák nemzetgazdaság fejlődése és távlatai a XIV. pártkongresszus határozatainak értelmében,“ Balázs Béla, az Űj Szó szerkesztője; „Az ideológiai és állampolgári nevelés formái, módszerei,“ Varga Béla a Csemadok KB vezető titkára, „A Csemadok és az állami nép-A szeminárium egyik előadását Lő rincz Gyula, az Üj Szó főszerkesztője tartotta. művelési intézmények előtt álló közös feladatok“ címmel tartottak tartalmas előadást. A rendező szervek helyesen választották meg az előadások témáit. Ma ugyanis — még erőteljesebben, mint az elmúlt években kell foglalkoznunk a népművelés tennivalóival, feladataival. A különböző napi- és hetilapokban, folyóiratokban léptennyomon találkozunk a népművelés problémáit feszegető, vitató, új utakat kereső, javasló cikkekkel, hozzászólásokkal, tanulmányokkal. Ez érthető, hisz a CSKP XIV. és az SZLKP múlt évi kongresszusának határozatai mindenekelőtt az ideológiai és a népgazdasági feladatok maradéknélküli teljesítését tűzték ki minden párttag és pártonkívüli elé, és ennek végrehajtása terén nem kis feladatok hárulnak az állami szervek és tömegszervezetek hivatásos és önkéntes népművelőire. Az említett népművelési tanácskozáson fontos kérdések merültek fel: mi a népművelés, hol van helye a társadalmunk életében, miért szükséges és hogyan kell összhangba hozni az egységes népművelési munkában a nemzeti bizottsági szervek kulturális intézményei és a Csemadok valamint a többi kulturális és tömegszervezetek között. Az elhangzott előadásokban többek között állandóan visszatérő téma volt a termelés mennyiségi és minőségi fejlesztése, mely kulcskérdés társadalmunk fejlődésében. Ehhez a jó munkának életszükségletté kell válnia. Hogy ezt elérjük, rendszeresen és következetes népművelésre van szükség, ennek viszont előfeltétele a magas fokú politikai és szakmai műveltség. E munkába mind szélesebb körben kell bevonni az értelmiséget, s különösen fontos volna az ifjúság rendszeres, széleskörű bekapcsolása, ami döntő hatást gyakorolna magának az ifjúságnak a fejlődésére is. Fontos kérdés az is, hogyan lehetne az ipari és mezőgazdasági üzemek és más intézmények vezetőit, nagy képzettségű szakembereket, technikusokat megnyerni a népművelési munka számára, hogyan lehetne nekik a legegyszerűbben bizonyítani, hogy a népművelés gazdaságos befektetés az ő számukra is. A két nap alatt elhangzott értékes előadások még további problémákat is felvetettek, s ezekről még sokat lehetne írni, úgyhogy ezekhez a témákhoz majd visszatérünk. A résztvevő népművelőktől, a Csemadok járási bizottságaitól, a népművelési intézmények vezetőitől viszont azt várjuk, hogy a hallottakat, a szerzett tapasztalatokat gyümölcsöztessék a gyakorlatban. Ez természetesen a nehezebbik része a népművelésnek. De keresztülvihető és megéri a fáradságot. Ma már nem lehet új módon élni és régi módon gondolkodni. Be kell vonni az iskolán kívüli neveléssel foglalkozó minden intézményt, szervezetet és egyént. Ez korparancs! Ez a szocialista népművelés alfája és ómegája. Erre hívta fel a figyelmünket a CSKP XIV. kongresszusának a kultúrával foglalkozó határozata, ezt tette kötelezővé minden hivatásos és önkéntes népművelő számára és ezt követeli meg tőlünk dolgozó népünk. BODNÁR BÉLA Sikeres évzárók Közös munka, jó eredmény Már az új év első napjaiban össze-összedugták a Csemadok bélyl helyi szervezetének vezetőségi tagjai a fejüket és tervezgették az évzáró előkészítését. Salamon Márta elnök vezetésével, aki Időközben a helyi SZISZ szervezet elnöke is lett, összeült a vezetőség, és pontosan elosztották a feladatokat. Elérkezett az évzáró napja és 1972. január 31-én este 18.00 órára több mint negyvenen gyűltek össze, a kultúráért rajongó és tenni Is akaró fiatalok és Idősebbek egyaránt. Az évzárót Dargó Mária és Egri Magdolna két szép szavalata nyitotta meg. Az elnöki beszámolót tartalmas vita követte. A vitában Szathmáry József, Battyánl jánosné, Perduk Sándor, Hoilk jánosné, Horváth Ferenc, Perhács Páiné arról beszéltek, hogy érdemes dolgozni nemzeti és szocialista kultúránk fejlesztése, ápolása érdekében, s a jelenlevők Ígéretet tettek, hogy az 1972-es esztendőben több és sikeresebb kulturális rendezvényt szerveznek. Bár az 1971-es esztendőben Is kezdeményező és szinte túl merész volt a vezetőség, hiszen meghívta a koSlcei (kassal) Thállát és a Szőttest, továbbá héromfelvonásos színdarabot és esztrádmüsort szervezett stb. Az erkölcsi siker mellett azonban a várt anyagi siker sajnos elmaradt. A szervezet anyagilag kissé meggyengült, mert gyér volt a rendezvények Iránti érdeklődés. Ezért a vezetőség nagy örömmel fogadta Hoilk Jánosné ötletét, aki többek között azt javasolta, hogy olyan színdarabot kell betanulni, melyben a fiatalok és Idősebbek is egyszerre kaphatnának szerepet, hogy nocsak passzív szemlélői, de aktív szereplői legyenek a darabnak. Horváth Ferenc szerint Is olyan műsorokat kell tervezni, amelyek mindenki számára vonzóak, sokan szerepelhetnek benne és aránylag kevés próbával megvalósíthatók. Továbbá a fiatalok és Idősebbek ún. vetélkedő műsorát javasolta, hogy a község tehetségesei bemutathatnák tudásukat. Perduk Sándor vezetőségi tag, a hnb elnöke közös összefogásra szólította fel a Csemadok tagokat. Szerinte nagyobb rendezvényeket csak úgy lehet egy községben megvalósítani, ha nem elszigetelődve, hanem együttesen más szervekkel karöltve készítik elő. Nagyszabású esztrádműsor megrendezését javasolta a község parkjában, s Itt vidámság, szórakozás, művelődés és sport egyaránt helyet kapna. Ily nagyszabású kulturális seregszemle megvalósítása azonban meghaladja egyetlen szervezet erejét, azért elsősorban az Ifjúsággal való összefogás, együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Természetesen a hnb teljes támogatásáról Is biztosította a jelenlévőket. Az elfogadott határozat lényegében az Itt felsorolt feladatok, célkitűzések megvalósítását tartalmazza. A szervezet új elnöke Pásztor János lett, aki zárszavában kijelentette: „A kulturális rendezvények szervezésében hosszú éveken át közreműködtem, több pár cipőt elkoptattam az emberek utáni járásban. A cipőimet ezek után sem fogom sajnálni, hogy a kitűzött célokat teljes mértékben megvalósíthassuk." MAG GYULA Várnak az új kultúrház átadására A Csemadok Horné Mýto-1 (vámosfalusi) helyi szervezete 1972. január 12-én tartotta évzáró taggyűlését. Héger Károly, a Csemadok KB dolgozója szerint Is beszámolójuk mintaszerű volt. Az évzáró sikeres lebonyolítása nagyban köszönhető e ténynek, ezért a megszokott értékelés helyett néhány sorát idézzük a jól sikerült hat oldalas beszámolónak: „Helyi szervezetünk munkáját értékelve meg kell állapítanunk, hogy szervezetünk munkáját pártunk megalakulása 50. évfordulója, a XIV. pártkongresszus és a választások jegyében Irányítottuk. A Csemadok-szervezet vezetősége megállapította, hogy érdemes feláldozni a szabad időt, mert ha munkánkat jól végezzük, megvannak a megfelelő eredmények Is. Csemadok szervezetünk rendezvényei szempontjából az 1971-es év 1. fele volt akciókban gazdag. Ebben az Időben rendeztünk Író-olvasó találkozót Mécs József Íróval az Adósságtörlesztés c. könyve alapján. Ez az est nagyon elősegítette az ott levő Csemadok tagok Irodalomlsmeretelnek fejlesztését. A legutóbbi évzáró óta 3 vidám hangulatú vetélkedőt rendeztünk. Ezeken a vetélkedőkön versenyzőinket megtáncoltattuk, megénekeltettük, anekdotákat mondattunk velük, Irodalmi, politikai valamint zenei tudásukat tettük próbára. 1971 decemberében rendeztük meg az év legsikeresebb klubestjét Szervusztok régi barátok címmel. Ezen az estén a Csemadok klub úgymondván törzsvendégei, Illetve barátai találkoztak, akik megválasztották a klubban a legközkedveltebb fiút és legközkedveltebb leányt, valamint a leglllemtudóbb klublátogatót. A klub legközkedveltebb fiúja Horváth Mihály lett, aki rendezvényeink állandó segítőtársa, szószórakozó estéink folytonos látogatója. A legközkedveltebb leány elmet Bugár Irén és Gányovlcs Irén nyerte. Bugár Irén szervezetünk elnöknője, Gányovlcs Irén pedig szervezetünk titkárnője. Az 1971-es év leglllemtudóbb klublátogatója a szavazatok alapján Varga Karolina lett... összegezve 1971-es évi munkánk eredményes volt. Még annak ellenére is, hogy nincs kultúrházunk és u téli hónapokban a helyiség egészségtelen mivolta miatt nem bővelkedtünk kultúrakclókban hagyományainknak megfelelően. Mivel a jelenlegi klubhelyiség nem alkalmas nagyszabású kultúrműsorok vagy művelődési akciók megrendezésére, várnunk kell az űj kultúrház átadására. Ezúttal fejezzük ki köszönetünket az efsz-nek, amely látva ambícióinkat, megfelelő pénzösszeget biztosított 200 szók megvásárlásához a készülő kultúrházba. Köszönetét mondunk a Sósszigeti Állami Gazdaságnak, amely 50 asztal megvásárlását tette lehetővé. Hálánkat fejezzük ki a jnb művelődésügyi szakosztályának, amiért 10 000 koronát biztosit a színpad berendezésére. Nem utolsósorban köszönet Illeti a helyi nemzeti bizottságot, hogy minél előbb rendelkezésünkre bocsátja a vadonatúj, szép, modern kultúrházat." KÄt; 11
