A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-03-10 / 10. szám
Marika, a menyasszony, illetve most már ifjú asszony helyett országba vagy Olaszországba világot, tengert látni. Egyszer talán ez az álma is megvalósul, hiszen amit nagyon akar és kíván az ember, előbb-utóbb beteljesedik. És itt áll előttem a főművezető, a komoly és igen megfontolt — Somogyiová Melánia. Együtt nőtt, együtt fejlődött az üzemmel, 6 is kapott már kitüntetést... A gyerekeiért él, a szép két lányáért, akik jók, kedvesek, megértők és kitűnő tanulók. Somogyin! szeret olvasni, szereti a jó filmeket is meg a színházat, csakhát... kevés a szabadideje. Párttag, alelnőke a szakszervezeti üzemi bizottságnak, gyakran jár iskolázásra, különböző gyűlésekre, azonkívül pedig ellátja a családot. Kinyílnak, kitárulkoznak előttem az emberi sorsok kesernyés ízeivel és markáns színeivel, mint a tavaszi virágok. Lehangolnak és felvidítnak, egyszerre vergődöm, de szárnyalok is, mert azért ha a felszín alatt háborog is a mély, ha vannak is az üzemben gondokkal küzdő, elesett sorsú emberek, egészét tekintve biztató és megnyugtató a helyzet: épül már az új üzem, jövő év tavaszán megindul benne a termelő munka Somogyiová Melánia megbeszéli a problémákat Greiszingerová Annával előbb hatszáz dolgozóval, később pedig nyolcszázzal. Van az üzemnek négy szocialista munkabrigádja. Négy közül az egyik ifjúsági. Sok a fiatal, erős a SZISZ- szervezet. Jó és eredményes munkát végeztek, nagy segítséget nyújtanak az üzem vezetőségének, s nem csekély a részük abban, hogy az üzem az előirányzott termelési tervet maradéktalanul teljesíti. A SZISZ elnöke a 22 éves Richtariková, akit az óvárosi kerületi nemzeti bizottságba jelöltek és meg is választottak képviselőnek. Kijevben is járt egy küldöttséggel. Jutalmul. Oazdag tapasztalatokkal tért haza. Mondjuk és írjuk, hogy szocialista társadalmunkban legfőbb érték az ember. így igaz, a társadalom gondoskodása elkíséri az embert a bölcsőtől a koporsóig. Számtalan példával tudnám bizonyítani, de feleslegesnek tartom, hiszen mindannyian ismerjük a tényeket. A dolgozó nők problémáit azonban — úgy vélem — még hosszú ideig nem tudjuk gyökeresen megváltoztatni és teljesen megoldani. Még akkor sem, ha egyre színvonalasabbá és kiterjedtebbé válik a szolgáltatások hálózata, ha egyre nő a bölcsődék, óvodák, napközik száma, ha egyre javul a konzervek és félkészételek minősége, választéka... a második, illetve a harmadik műszak nem marad el. Mégis mi hozhatna gyökeres változást? Ha a többségükben nőket alkalmazó üzemekben bevezetnék az egyműszakos munkaidőt, ha az üzemeket a legkorszerűbb munkagépekkel látnák el, ami a minimálisra csökkentené a nők fizikai erejének az igénybevételét ... Írásomban a dolgozó nők, anyák problémáiról és értük szóltam. Értük. Őszintén és igazan. Tettem ezt a nemzetközi nőnap alkalmából — ünnepi csokor helyett... LOVICSEK BÉLA P. Haiko felvételei 1 Az elmúlt hetekben tartották egységes földművesszövetkezeteink évzáró gyűléseiket, ahol értékelték az 1971-es évet, és megtárgyalták a rájuk váró feladatokat. Amint az már lenni szokott, a jól végzett munka után illő csapra ütni a hordókat. Riporterünk a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) Dunaj szállodában kapta lencsevégre a Horný Bár-i (felbári) szövetkezet tagjait, akik az évzáró gyűlés után itt szórakoztak. Felhasználjuk az alkalmat, hogy a nemzetközi nőnap alkalmából ezúton köszöntsük a szövetkezetekben dolgozó asszonyainkat. Jól végzett munka után... Dobó István szülőfaluja Ki ne emlékein« dlákko re egyik legszebb olvasmányára, ei Egri csillagokra 7 Ki na emlékexne a vár hfia kapitányinak, Dobó litvánnak a nevére? Gárdonyi lóvoltából, a most már a regényből kéaililt filmből la Oisierakhatluk magunknak annak ai embernek ai alakját, aki maroknyi aaraggel megvédte Eger várét a fényasséges nullán óriási seregével szemben. Mindezt tudjuk, ismerjük a regényből z a történelemből Is. De azt már kevezabben tudják, hogy hol ízületeit Dobó litván, s hogy hol van eltemetve. A trebilovl (tőketereba■1} járás legkeletibb csücskében van agy kis falu, Ruska (Dobórusxka). Nos ebben a kis faluban látta meg a napvilágot Dobó István, s Itt Is van eltemetve. Az Idén májusban less pontosan négyszáz éve, hogy Dobó Istvánt eltemették ebben a kis faluban. A sírját ma Is akárki megnézheti a dobórusskal templomban. Ott fekszik e főoltár alatt. Itt állt valamikor a falu keleti szélén a Dobókúria Is, z ahogy Kovács Lajos, az Iskola igazgatója tájékoztatott, az elmúlt század nyolovanas éveiben bontották le. Most a helyén szántóföld terül el, de szántáskor az eke még kifordítja az épület maradványait. Az épületek lebontása után a felhasználható anyagból a faluban malmot épftettek. Mindazt azért mondom el, mert a Járási Népművelési Intézet, a Czemedok Járási Bizottsága, z a helyi szervek május 2B-án és 28- én kétnapos ünnepséget rendeznek Dobó István halálának négyszézadtk évfordulója tiszteletére. A tervek szerint kiadnak egy füzetet, amelyben feldolgozzák mindazokat a dokumentumokat, amelyek Dobó Istvánra vonatkoznak, a felavatják a Dobó litván emlékére készült emléktéblét Is. — gs— Itt állt a Dobó-kúria, mondja Kovács Lajos, az iskola igazgatója. A Dobó-kúria maradványaiból épült malom. A templom főoltára, amely alatt Dobó István nyugszik.
