A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-03-10 / 10. szám
Tessék megvenni! Már kész a lap. A nyomdagépek leállnak. A csomagokra címeket ragasztanak az ügyes kezű lányok, és elindul a Hét az olvasó felé. Igen, pontosan így, az olvasó felé. Mert van még egy közbeeső láncszem, éspedig a Posta Hírlapszolgálata. Nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy az itt dolgozó emberektől függ. mennyi Hét fogy el hétről hétre. Szerkesztőink járják az országot. Útjaikon nemcsak anyagot gyűjtenek, hanem megállnak az újságárusok előtt, a postahivatalokban, és megkérdezik, milyen az érdeklődés a lapunk iránt. Az utóbbi időben azt tapasztaltuk, hogy egyre közkedveltebbé válik a Hét, a Csemadok KB lapja. Régi szokás, hogy az árut kínálni kell. Végeredményben az újság is áru, mely a piacra kerül. Mi, szerkesztők, örülünk annak, hogy lapunk olyanok kezébe kerül, akiknek szívügye, hogy eljusson az olvasóhoz. Nem rikkancs módjára kínálják a lapot, hanem csak úgy egyszerűen mondják: Tessék megvenni, mert érdekes! Az, hogy érdekes legyen, tőlünk függ, az, hogy elkeljen, azoktól, akik ott állnak a pult mögött a sok-sok újság között, vagy azoktól, akiknek nagy táska lóg a vállán, és széthordják a lapokat falvainkban és városainkban. Bekopognak a házak ajtaján és megszólalnak: — Hetem Is van! Így szaporodhat hétről hétre a Hét olvasóinak száma. örülünk neki, hogy így van. —cs— — Nálunk szeretik a Hetet — mondja Cvečková Gizella, a äamn ríni (somorjal) 1. számú elárusítóhely alkalmazottja. — 330 darabot adok el hetente, de azér* kerekíl síik ki 400-ra. A jövő héten ezt Is eladom. — 140 darab Hét fogy el a 5a muríni (somorjal) autóbuszmegálló nól. Emelhetjük még 40-nel. — Ez a véleménye Lukács Rozália elárusltónőnek. — Rólam ne csináljon felvételt, én nem vagyok lapterjesztő — mondja Csetényi Mária. — Igaz. hogy kezdettől fogva a Hét olvasó ja vagyok. Nagyon szeretem a lapot. — üzletvezető vagyok Itt Horný Báron, (Felbáron). Azonkívül Jnb-képvlselő és három gyermek anyja. — Igaz. hogy Gabéíkovőn (Bősön) nem szeretik a Hetet? — Szeretik, de Ilyen nagy községben több Is elfogyhatna, mint 98 darab. — Ez a véleménye a helyi posta alkalmazottjának. Swarz Valériának. — Küldjenek 40-nel többet, azt Is eladom — jelentette ki Tóth Erzsé bet, a gabčíkovól (bőst) elárusítóhely vezetője. ■ Levelek ■ hírek ■ tudósítások Ady Endrére emlékeztek Ady Endre halálának 53. évfordulójáról emlékezett meg a Dunajská Streda-1 (dunaszerdahelyl) magyar gimnázium. A városi nemzeti bizottság nagytermében mintegy 240 diák hallgatta meg az Adyról szóló öszszeállltást, melyet Hölgye István, Blrltskal Ernő és Kovács Miklós tanárok állítottak össze. A dlékok közül sokan szavalták Adynak egy-egy versét. Hölgye Istvón és Blrltskal tanárok rendszeresen rendeznek Író-olvasó találkozókat, és költői délutánokat, sőt Hölgye István tanár még egy-egy faluba Is szívesen elviszi diákjait, ahol önállóan nem tudnak rendezni Irodalmi esteket. A közelmúltban Kisfaludon és Budafán látogatták meg a Csemadok tagságét, s Móricz Zsigmond élete és munkássága elmen tartottak Irodalmi estet. A jövőben Radnótl-emlékműsorral lépnek fel. Vetélkedő Nem mindennapi kulturális esemény zajlott le Nagydaróc községben (losonci Járás). A Csemadok helyi szervezete járási méretben Is egyedülálló műsorral szórakoztatta a falu lakosságét. Nagyszabású vetélkedőt rendezett a helyi tömegszervezetek között. Nyolc tömegszervezet 3—3 versenyzővel képviseltette magét. A vetélkedő szép számú közönség előtt • a helyi iskola csarnokában folyt le. Az értékelést az öttagú zsűri végezte, melynek elnöke Kiss Ferenc, az általános iskola Igazgatója volt. A műsor 15 versenyszámból tevődött össze. A versenyben szerepelt: verses próza, vers-idézet, Irodalmi totó, sportkérdések, földrajzi és történelmi kérdések, népdal- és táncdal éneklés, lemezhallgatás, barkochba és sok-sok játék: székfoglaló, dalos felelgető, hármas szójáték, cérnafűzés stb. Rendkívül Izgalmas 3 és fél órát éltek át a versenyzők. A csapatok tagjai magas tudásról, széleskörű Ismeretekről adtak tanúbizonyságot. A vetélkedő győztese a Csemadok szervezete lett, Gál Gyuláné, Jacsmenylk Frlgyesné és Szalal Béla összetételben, akik 148 pontot szereztek. Második helyen a SZISZ fiataljai végeztek 138 ponttal, harmadik pedig a Vöröskereszt csapata lett 130 ponttal. Princ Sándor, Vefké Dravce Barték-est A Csemadok luőenecl (losonci) helyi szervezete gondos előkészítő munka után február 6-án a városháza dísztermében Bartók-emlékestet rendezett a világhírű magyar népdalgyűjtő és zeneszerző születésének 90. évfordulója alkalmából. Az emlékestet Bednár József, a helyi szervezet elnöke nyitotta meg, köszöntötte budapesti vendégünket, dr. Volly István zenetudóst, aki lebilincselő, a közönség érdeklődését mindvégig ébren tartó előadásban Ismertette Bartók Béla sokszor göröngyös, de töretlenül az önmaga elé tűzött cél felé haladó életútját. Az előadás keretében mutatkoztak be az énekkarok: a losonci magyar oktatásnyelvű általános Iskola gyermekkórusa és a Csemadok Serly Lajos vegyeskara. Az előbbit Setény Lajosné tanító, a Csemadok énekkarát Hegedűs Miklós karnagy vezényelte. Simon János általános Iskolai tanuló Bartók: „Este a székelyeknél" című müvét zongorázta. Megkülönböztető szeretettel és elismeréssel fogadta a közönség a Csemadok újonnan alakult énekkarát. Sólyom László 8 Ma már hagyomány, hogy március 8-án a szeretetnek és tiszteletnek fokozott jelével találkoznak a nők. A nőnapi hagyomány a nők Ünneplése, az évek múlásával tartalmában egyre inkább mélyül, és nemcsak formális pillanattá, de bensőséges szimbólummá vált; a nők kulturális, gazdasági és politikai téren végzett jó munkájáért járó megbecsülés ünnepnapjává. Valljuk be, hogy nagyon megérdemelten, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy korunk nője nemcsak dolgozó, de elsősorban anya. E téren senki sem helyettesítheti. E kettős megterhelést vállalták, és egyre sikeresebben teljesítik a nők. Hiszen hazánkban a foglalkoztatott nők száma közel van az ötven százalékhoz. Társadalmunk tehát egyre nehezebben nélkülözné munkájukat. Tény viszont az is, hogy az utolsó negyed században a nők sokkal nagyobb mértékben érvényesülhettek, hasznosíthatták képességeiket. Mindez természetesen annak köszönhető, hogy az évek folyamán társadalmunk egész sor intézkedést foganatosított a nőkről, az anyákról való gondoskodás terén. Növelte az anyasági segélyt, a sokgyermekes családok segélyét, óvodákat, napköziket, bölcsődéket létesített. Az elmúlt 1971-es esztendőben különösen sokat foglalkoztak a nők problémáival, mert tökéletesen bebizonyosodott, hogy a nőkkel mindenütt számolni kell. Egyre több nő kerül vezető tisztségbe; minden téren bebizonyították, hogy munkájuk nélkülözhetetlen. Sorolhatnánk még tovább is a nőket érintő pozitívumokat, a megbecsülés jeleit. Nem szabad elhallgatnunk azonban azt sem, hogy számos problémával meg kellett és meg kell még küzdeniök. Vannak még esetek, amikor nagyon nehéz a nőnek kettős hivatását becsülettel betölteni, mert nincs még annyi gyermekgondozó intézményünk, amennyire szükség volna. Nem tökéletesek azok a szolgáltatások sem, melyek levennék válláról a házimunka terheinek nagy részét. Számos esetben a családtagok is keveset segítenek otthon. Előfordul az is, hogy a munkaadó megszegi például a béregyenlőség elvét, amikor egyenlő, sőt több munkáért kevesebb fizetést kap a nő, csak azért, mert nő. Mindezekért természetesen a nők is felelősek, mert nem emelik fel eléggé szavukat. Jólehet az évezredes kiszolgáltatottságukból eredő alacsonyabbrendűségi érzés béklyói alól nehezen szabadulnak, különösen akkor, ha a legszűkebb környezetben a munkahelyen és a családi körben is minduntalan akadályokba ütköznek. Amikor csak formális dogmának tartják egyenjogúságuk elvét. S valljuk be, hogy vannak még ilyen esetek, de szerencsére ez a kevesebb. Mindezek ellenére szocialista társadalmunkban ha megvizsgáljuk a nő szerepét és helyzetét, nyugodt lelkiismerettel megállapíthatjuk, hogy jó úton haladunk. A CSKP XIV. kongresszusának határozatai is hangsúlyozzák: „Olyan feltételeket kell biztosítani, amelyek elősegítik a nők fokozott részvételét az államigazgatásban, közéleti tisztségek betöltésében, társadalmunk kulturális és gazdasági irányításában.“ S ez az irányelv egyre inkább megvalósul. S ez így van rendjén. Ezt tudatosítják nemcsak Európában, de a világ mindé földrészén a haladó gondolkodású emberek. Guineában például a szociális ügyek minisztere nő. Sekou Touré elnöknek „Az afrikai nő éneke“ című költeményéből idézett néhány sor, bár laza fordításban, de igazolja ezt, amikor az afrikai nő így szól az afrikai férfihoz: „Életed én adtam, Nyugalmad tőlem való. Es nem lehetsz szabad, Míg én rabod vagyok. Nagykorú leszel, Míg én gyermek vagyok. Ha engem tisztelsz, önmagad becsülöd .. Március 8-án átnyújtott virággal tehát nemcsak az élet hordozóit s a dolgozó nőt tiszteljük, hanem önmagunkat is és mindazokat, akik tovább viszik a nők egyenjogúságának eszméjét az egész világon.
