A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-03-03 / 9. szám
jussi tSIIISÍ KSSSIlllí i Gy. J. bajcsi olvasónk levelére válaszoljuk. Levelében azt írja, hogy 1970. augusztus 29-én férjhez ment és 1970. december 18-án kislánya született. 1970-ben elvégezte a gimnázium 1. osztályát. Nem írja meg azonban, hogy hány éves és azt sem, hogy volt-e a múltban egyáltalán alkalmazásban. A fizetett anyasági szabadságra ugyanis csak annak a nőnek van igénye, aki a szülést megelőző két naptári évben legalább 270 napig volt betegség esetére biztosítva. Ebbe a törvényesen megkövetelt időbe — mint pótidőt beszámítjuk azt az időt is, amely alatt a nő a köteles iskolalátogatás befejezése után, középiskolai, felsőbb iskolai vagy főiskolai tanulmányokat folytatott. Minthogy ön bizonyára nem teljesíti azt a törvényes alapfeltételt, hogy a szülést megelőző naptári évben legalább 270 napig volt betegség esetére biztosítva, illetve középiskolai tanulmányt folytatott, szerintünk nincs igénye fizetett anyasági szabadságra. Dr. B. G. • • • • Kérjük kedves olvasóinkat, hogy kérdéseiket pontosan fogalmazzák meg és lehetőleg pontos adatokat közöljenek (születési adatok, alkalmazási idő stb.), ha nyugdíj, szabadság vagy szüléssel kapcsolatos igények ügyében kérnek tanácsot. ast nrviis f» II SÍI! 8 III J Izombetegségek Az' izmok önálló megbetegedése viszonylag ritka. Az izombénulás legtöbbször nem önálló izombetegség, hanem az agy, a gerincvelő vagy a perifériás idegek megbetegedésének, sérülésének vagy bénulásának következménye. Egyes családokban előfordul az ún. örökletes izomsorvadás is. Ha bármely okból észlelnénk izomgyengeséget, izom-térfogatcsökkenést, feltétlenül körzeti orvosi vagy ideggyógyász-szakorvosi vizsgálatra van szükség, hogy a bénulás okát megállapítsák. A mindennapos életben leggyakrabban előforduló izomelváltozás, amikor az izomzat körülírt területén fájdalmas csomó támad, amely masszírozásra rendszerint eltűnik és vele együtt a fájdalom is megszűnik. Leggyakrabban körülírt hideghatás (pl. verejtékező testfelületet ért huzat) okozza. Ennek következtében az izmot borító kötőszövet megrövidül, összehúzódik, szorítja az izomban lévő fájdalomérző végkészüléket, csökkenti a vérkeringést, oxigénhiányt kelt, ami fájdalomérzést vált ki. Fájdalomcsillapítók, masszázs, melegkezelés, fokozott véráramlást keltő kenőcsök igen gyakran megszüntetik. Dr. Sz. A. Még egy válasz a 21 éves boldogtalan fiatalasszonynak Helyzetük miatt, amelyet csak nagy általánosságban vázolt a Hét múlt évi 48. számában, nagyon megsajnáltam. Leveléből nem olvastam ki, de feltételezem, hogy az anyós viselkedése összefügg azzal a körülménnyel, hogy az anyóssal egy közös fedél alatt élnek. Mivel a Hét múlt évi 44. számában már foglalkoztam az anyós problémával, amit nagyon ajánlok megszívlelni, azért most más oldaláról szeretnék a problémához hozzászólni. Neheztel a férjére, mert férje és anyósa legtöbbször egy húron pendül. Higyje el, a férjének sem könnyű a helyzete. Figyelembe kell vennie, hogy férjét az anyjához vérségi kötelék fűzi, és azonkívül sok érzelmi momentum játszik közre. Az édesanya annak idején elnézte fiának a ballépéseit, a feleség azonban ezt nem nézheti szó nélkül. Így a férjben ösztönösen kialakul egy olyan érzés, hogy az édesanya jó, a feleség meg rossz. Ha a fiatalok rossz útra térnek, Az élet kiszámíthatatlan Kedves 21 éves boldogtalan fiatalasszony! Amikor elolvastam levelét, fájdalmasan összeszorult a szívem, mert kisebb kiegészítés híján az én életem rajzolódott ki benne, és rögtön arra gondoltam, úgy látszik, létezik több olyan anyós és olyan férj, mint az enyém volt. így éltem én is közel négy éven át közös háztartásban az anyósommal. Majd elköltöztem a férjemmel egy tanítói lakásba, amit én kaptam, de ugyanabban a faluban. T. i. én tanítónő vagyok, a férjem gépkocsivezető az efsz-ben. Az elköltözés után rövid ideig voltam vele boldog, nyugodt, mert az anyósom továbbra is minden igyekezetét arra irányította, hogy a férjemet ellenem fordítsa. Persze az emberek előtt igyekezett szép maradni. Engem is ütött, vert, kék foltokat kellett viselnem, szégyellve őket kollégáim, gyermekeim előtt. A gyerekek előtt csúfított, becsületem nem volt előtte. A gyermeknevelésben nem segített, sőt az ő brutális magatartása maradt meg gyermekeim lelkivilágában is emlékként. Aztán kijelentette, hogy az anyjához költözik, elhagy, semmi szüksége rám. Most már válófélben vagyunk. A gyerekek jelentik számomra a boldogságot, és az életem árán is harcolni fogok értük, hogy én nevelhessem fel őket. Azt tanácsolom önnek, hogy költözzenek elég messzire üiiilmri az anyóstól, ha a férje ezt vállalja önért és a kislányukért, de minél előbb, mert a feszült, ideges légkör örökre megmérgezheti az életüket. (Az én férjem ezt az ajánlatot elutasította.) Mindent fontoljon meg és gondoljon át! Tegyen fel kérdéseket önmagának, és őszintén válaszoljon rájuk. Rögtön rájön arra, hogy a megértés, a bizalom, az őszinteség, a hűség hiányában kihal a szeretet, és gyűlölet születik. Még fiatal, magáé a jövő, Gondolkodjon el komolyan, hogy „el ne késsen“, mint én. Esetleg válassza azt a megértő fiatalembert, barátot, aki önként ajánlja fel hűségét, megértését, őszinte bizalmát, szeretetét egy életre. Mindenkinek joga van a tiszta, becsületes, boldog életre. Bár én is elhagytam volna időben, amikor csak egy gyerekem volt. Habár nem volt barátom akkor sem és most sincs. De akkor még úgy gondoltam, hogy ha még egy gyerekünk lesz, szorosabbá válik a kapcsolat közöttünk. De minden másképp alakult és most itt állok tizenegy év után egyedül, megtörtén. Sajnos az élet kiszámíthatatlan. Tisztelettel: „Ismeretlen sorstársnője“ »urunk akkor a velük együtt élő anyósnak kötelessége erre a házasfeleket figyelmeztetni. Ilyenkor az anyósból nem mindig a rosszindulat beszél, hanem a tapasztalat. Mielőtt Ítélkezne az anyós szavai fölött, előbb bírálja el azt, hogy az anyós szavai mennyiben helyénvalók. Ha igazat mond, akkor nem szabad megharagudni. örülnünk kell, ha valaki jóindulatúan figyelmeztet emberi valóságunkra és hiányosságainkra, ha igyekszik helyes útra téríteni a tapasztalatlan fiatalokat. Az anyósnak ez a tette még nem sértés. Mit tennék én a fiatalasszony helyében? Ha nyugodt mérlegelés után arra jönnék rá, hogy az anyós túlságosan beleavatkozik a fiatalok ügyeibe, akkor elkülöníteném a kis családomat az anyós jelenlététől, és ha eddig egy fedél alatt laktam vele, akkor minden áldozat árán saját fészket igyekeznék rakni a családomnak. Ha igaz az, hogy a férje a házasságban annyira megváltozott, hogy legtöbbször az anyós pártján áll, akkor a saját fészekben a férje ismét megváltozhat és maga felé fordulhat. Gáfrik Gyula, Lučenec Boldog házasság twr Ne követeljünk szerelmet! A szerelem íjándék. És éppen ajándék-lényegébSl következik, hogy nem lehet követelni. Balga asszony, aki férjhez megy anélkül, hogy tudná, ml a házasság, és szerencsétlen, ha férje néhány hónap múlva „nem úgy szereti“, mint a mézeshetek alatt. És ekkor követi el a második butaságot: szemrehányást tesz neki: „Pedig azt Ígérted, örökké fogsz szeretni.“ Mintha el lehetne várni, hogy egy szemrehányástól valaki újból szeressen minket. Ezzel legfeljebb az ellenkezőjét érheti el. A férfi nem szívesen emlékszik vissza arra az idóre, amikor a számára most már nevetséges trubadúr szerepét játszotta. Ű, a meglett férfi, aki autót ad-vesz, egykor holdfényben ült a pádon és örök szerelemről suttogott. Jaj, de kellemetlen! Ne emlékeztesse őt az aszszony erre. Ha azt veszi észre, hogy férje már nem olyan figyelmes, mint hat hónappal ezelőtt, ezt a házasságra felkészült asszony mint természetes folyamatot fogja fel. Tudja, hogy a szerelem változik. Az ifjú szerelem tavaszára a házasság nyara következik, ahogy a holdas éjszakát a reggel követi, amint az égbolt csillagai elhalványodnak a láthatáron. Ekkor kel fel a házasélet napja, és az enyelgés órái helyett komoly feladatok következnek, és öröm a közösen megvalósított célok, együtt elért eredmények fölött. Kerti fák alatt elmondott szerelmi eskü helyett a közös napi munka és az elválaszthatatlanul együtt élt élet. Két emberből, akik összeházasodtak, lesz a pár, akik az élet azonos szokásaiban, közös örömben és bánatban úgy összeforrtak, hogy el se tudják képzelni az életet a másik nélkül. A házasság értelme beteljesedett: eggyé váltak. Nem követelni, csak lenni. Csendben elvégezni, ami az embernek rendeltetett, és szolgálni a másiknak, hogy nélkülözhetetlenek legyünk számára, és 0 hálás legyen nekünk és szeressen, szeretnie kelljen! Ha még akkor se szeret minket, minden fáradság hiábavalé. Akkor a párválasztásunk volt helytelen. Folytatjuk hét^ 20
