A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1972-03-03 / 9. szám

•• •• I •• // Gyümölcsöző együttműködés L. Dorzs A. Lukjancev A KGST XXV. ülésszakán jóváha­gyott Komplex program tulajdon­képpen azokat a gyakorlati gazdasá­gi és társadalmi törvényszerűségeket rögzíti, amelyek a szocialista társa­dalmak gazdasági, tudományos-mű­szaki fejlődését hivatottak hosszabb távon koordinálni egy integrációs program keretén belül. A szocialista országok együttműködésének ilyen jellegű elmélyítése és tökéletesítése elősegíti a szocialista világrendszer gazdasági erejének növekedését. A Komplex program megállapítja: „A KGST-tagállamok abból indulnak ki, hogy — a termelőerők általuk el­ért magas fejlettségi színvonala, a termelés és a fogyasztás szférájában bekövetkezett nagy szerkezeti vál­tozások, a tudományos-technikai for­radalom feladatainak, a műszaki ha­ladás minden eszközzel történő meg­gyorsításának, a társadalmi termelés hatékonysága növelésének és a nép jó­lét emelésének időszerűsége, vala­mint a szocialista termelési viszo­nyok jellege és az imperializmussal vívott osztályharc követelményei miatt — létfontosságú a KGST-tag­államok gazdasági és tudományos­műszaki együttműködésének állandó mélyítése és tökéletesítése, valamint „a szocialista integráció fejlesztése, a 'többi szocialista országokkal megva­lósult gazdasági és tudományos-mű­szaki kapcsolataik fejlesztése.“ Ha csak futólag lapozzuk át a Komplex programot, akkor is az el­ső pillanatban meggyőződhetünk ar­ról, hogy a benne foglalt intézkedé­sek között az egyik legfontosabb he­lyet a tudományos-műszaki együtt­működés foglalja el. Ezt egyrészt a tudomány egyre növekvő jelentősé­ge, másrészt a mai tudományos ku­tatómunka hatalmas mérete és átfo­gó jellege teszi szükségessé. Az elmúlt év végén módomban volt meggyőződni arról is, hogy' ez már nem csupán program, hanem gyakorlati valóság. Az a szeptemberi délelőtt újra csak arról győzött meg, hogy legne­hezebb az első mondatot megfogal­mazni, ha az ember nem akar köz­helyeket mondani. S ez méginkább így van, ha a riporterrel szemben, az asztal túlsó oldalán egy matema­tikus ül. A jelen esetben története­sen Noviczky Béla. A téma pedig nem más, mint a szocialista közös­ség országainak tudományos-műsza­ki együttműködése és gazdasági in­tegrációja, amelynek megvalósításá­ból Noviczky Béla is tevékenyen ki­veszi részét. — E folyamat — mondja — tör­ténelmi és társadalmi jelentőségű. Feltétlen híve vagyok a gyakorlati megvalósításának. Az integráció nemcsak az iparilag korábban elma­radt országok fejlődését gyorsítja meg, de a szocialista nemzetek egy­ségének további erősödését, s a pol­gári múltból visszamaradt naciona­lista előítéletek végleges leküzdését is elősegíti. Ehhez még csak azt tenném hoz­zá, hogy Noviczky Béla a saját mun­katerületén fáradhatatlanul azon dolgozik, hogy a szociálisa országok közötti együttműködés tovább széle­sedjen. Mikor először találkoztunk, éppen Dubnába készült, az Egyesített Atom­kutató Intézetbe. Később Bratlslavá­­ban folytattuk a megkezdett beszél­getést, ahol már egy nagyobb mun­kacsoport dolgozott egy hatalmas programrendszer beindításáň, vagy ahogy egyszerűbben ők nevezték, „összebütykölésén“. E munkacsoport tagjai Vlagyilen Ivanov és Alekszej Lukjancev a Szovjetunióból, Holba Ágnes Budapestről, Lodongin Dorzs a Mongol Népköztársaságból, vala­mint Futó Endre .és Noviczky Béla Košicérôl (Kassáról). A szóban forgó tudományos együtt­működésnek szervezeti alapja az Egyesített Atomkutató Intézet a Moszkva melletti Dubnában. Ez az intézet volt a szocialista államok el­ső ilyen jellegű közös létesítménye; a tudományos kutatásban oly szük­séges összefogás és erőegyesítés első eredménye. Ma már ez az intézmény Európa legjelentősebb és legered­ményesebb kutatóintézetei közé tar­tozik. — Hat laboratóriumban folynak a kutatások — mondta Vlagyilén Iva­nov. — Ezek az elméleti fizika, a nagyenergiák, a magreakciók, a ne­utronfizika valamint a számítás­­technika és automatizáció kérdései­vel foglalkoztak. Ezen kívül van egy, a gyorsítás új módszereivel fog­lalkozó főosztálya is az intézmény­nek. Az intézet munkaprogramját és a kitűzött feladatok teljesítését nem­zetközi tudományos tanácsok és bi­zottságok tervezik és ellenőrzik. Az intézetben végzett kutatómunkát a tagállamok kormányainak megbí­zottjai irányítják. Lényegében és dióhéjban össze­foglalva ez, ennyi a Dubnái Egyesí­tett Atomkutató Intézet szervezeti felépítése. De mi az, amivel ez a mun­kacsoport foglalkozik, amely itt Bra­­tislavában jött össze? Noviczky Béla így foglalta össze a munka lényegét: — A természet kutatói az anyag vizsgálatában egyre mélyebbre ha­toltak. Kezdetben kidolgozták az égi mechanikát, megértették az ágyúgo­lyó röppályáját, az inga lengését és az ezekhez hasonló közvetlenül ész­lelhető mechanikai folyamatokat. Azután kutatni kezdték a molekulák és atomok világát, mindig kisebb egységek felé haladva, egész a milli­méter milliomodrészéig, s így jutot­tak el az elektromágnesesség biro­dalmába. Ezután láttak hozzá az atommagokat összetartó óriási erők vizsgálatához. Az atommagokat le­fojtva tartó szinte elképzelhetetlen erős kölcsönhatások legnagyobb tá­volsága alig nagyobb egybilliomod milliméternél. A kutatók jelenleg egyekeznek feltárni az egybilliomod milliméteres szint alatti elemi ré­szecskék ismeretlen titkait. Ehhez pedig hatalmas gyorsítóberendezé­sek, sok kísérlet, s a kísérletekből Ho/ba Agnes Futó Endre A oi'iczky Béla

Next

/
Thumbnails
Contents