A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-03-03 / 9. szám
•• •• I •• // Gyümölcsöző együttműködés L. Dorzs A. Lukjancev A KGST XXV. ülésszakán jóváhagyott Komplex program tulajdonképpen azokat a gyakorlati gazdasági és társadalmi törvényszerűségeket rögzíti, amelyek a szocialista társadalmak gazdasági, tudományos-műszaki fejlődését hivatottak hosszabb távon koordinálni egy integrációs program keretén belül. A szocialista országok együttműködésének ilyen jellegű elmélyítése és tökéletesítése elősegíti a szocialista világrendszer gazdasági erejének növekedését. A Komplex program megállapítja: „A KGST-tagállamok abból indulnak ki, hogy — a termelőerők általuk elért magas fejlettségi színvonala, a termelés és a fogyasztás szférájában bekövetkezett nagy szerkezeti változások, a tudományos-technikai forradalom feladatainak, a műszaki haladás minden eszközzel történő meggyorsításának, a társadalmi termelés hatékonysága növelésének és a nép jólét emelésének időszerűsége, valamint a szocialista termelési viszonyok jellege és az imperializmussal vívott osztályharc követelményei miatt — létfontosságú a KGST-tagállamok gazdasági és tudományosműszaki együttműködésének állandó mélyítése és tökéletesítése, valamint „a szocialista integráció fejlesztése, a 'többi szocialista országokkal megvalósult gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolataik fejlesztése.“ Ha csak futólag lapozzuk át a Komplex programot, akkor is az első pillanatban meggyőződhetünk arról, hogy a benne foglalt intézkedések között az egyik legfontosabb helyet a tudományos-műszaki együttműködés foglalja el. Ezt egyrészt a tudomány egyre növekvő jelentősége, másrészt a mai tudományos kutatómunka hatalmas mérete és átfogó jellege teszi szükségessé. Az elmúlt év végén módomban volt meggyőződni arról is, hogy' ez már nem csupán program, hanem gyakorlati valóság. Az a szeptemberi délelőtt újra csak arról győzött meg, hogy legnehezebb az első mondatot megfogalmazni, ha az ember nem akar közhelyeket mondani. S ez méginkább így van, ha a riporterrel szemben, az asztal túlsó oldalán egy matematikus ül. A jelen esetben történetesen Noviczky Béla. A téma pedig nem más, mint a szocialista közösség országainak tudományos-műszaki együttműködése és gazdasági integrációja, amelynek megvalósításából Noviczky Béla is tevékenyen kiveszi részét. — E folyamat — mondja — történelmi és társadalmi jelentőségű. Feltétlen híve vagyok a gyakorlati megvalósításának. Az integráció nemcsak az iparilag korábban elmaradt országok fejlődését gyorsítja meg, de a szocialista nemzetek egységének további erősödését, s a polgári múltból visszamaradt nacionalista előítéletek végleges leküzdését is elősegíti. Ehhez még csak azt tenném hozzá, hogy Noviczky Béla a saját munkaterületén fáradhatatlanul azon dolgozik, hogy a szociálisa országok közötti együttműködés tovább szélesedjen. Mikor először találkoztunk, éppen Dubnába készült, az Egyesített Atomkutató Intézetbe. Később Bratlslavában folytattuk a megkezdett beszélgetést, ahol már egy nagyobb munkacsoport dolgozott egy hatalmas programrendszer beindításáň, vagy ahogy egyszerűbben ők nevezték, „összebütykölésén“. E munkacsoport tagjai Vlagyilen Ivanov és Alekszej Lukjancev a Szovjetunióból, Holba Ágnes Budapestről, Lodongin Dorzs a Mongol Népköztársaságból, valamint Futó Endre .és Noviczky Béla Košicérôl (Kassáról). A szóban forgó tudományos együttműködésnek szervezeti alapja az Egyesített Atomkutató Intézet a Moszkva melletti Dubnában. Ez az intézet volt a szocialista államok első ilyen jellegű közös létesítménye; a tudományos kutatásban oly szükséges összefogás és erőegyesítés első eredménye. Ma már ez az intézmény Európa legjelentősebb és legeredményesebb kutatóintézetei közé tartozik. — Hat laboratóriumban folynak a kutatások — mondta Vlagyilén Ivanov. — Ezek az elméleti fizika, a nagyenergiák, a magreakciók, a neutronfizika valamint a számítástechnika és automatizáció kérdéseivel foglalkoztak. Ezen kívül van egy, a gyorsítás új módszereivel foglalkozó főosztálya is az intézménynek. Az intézet munkaprogramját és a kitűzött feladatok teljesítését nemzetközi tudományos tanácsok és bizottságok tervezik és ellenőrzik. Az intézetben végzett kutatómunkát a tagállamok kormányainak megbízottjai irányítják. Lényegében és dióhéjban összefoglalva ez, ennyi a Dubnái Egyesített Atomkutató Intézet szervezeti felépítése. De mi az, amivel ez a munkacsoport foglalkozik, amely itt Bratislavában jött össze? Noviczky Béla így foglalta össze a munka lényegét: — A természet kutatói az anyag vizsgálatában egyre mélyebbre hatoltak. Kezdetben kidolgozták az égi mechanikát, megértették az ágyúgolyó röppályáját, az inga lengését és az ezekhez hasonló közvetlenül észlelhető mechanikai folyamatokat. Azután kutatni kezdték a molekulák és atomok világát, mindig kisebb egységek felé haladva, egész a milliméter milliomodrészéig, s így jutottak el az elektromágnesesség birodalmába. Ezután láttak hozzá az atommagokat összetartó óriási erők vizsgálatához. Az atommagokat lefojtva tartó szinte elképzelhetetlen erős kölcsönhatások legnagyobb távolsága alig nagyobb egybilliomod milliméternél. A kutatók jelenleg egyekeznek feltárni az egybilliomod milliméteres szint alatti elemi részecskék ismeretlen titkait. Ehhez pedig hatalmas gyorsítóberendezések, sok kísérlet, s a kísérletekből Ho/ba Agnes Futó Endre A oi'iczky Béla
