A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-03-03 / 9. szám
származó események igen gondos analízise szükséges. A mi munkacsoportunk jelenleg egy ilyen kísérletsorozat ellenőrzését végzi. Nyilvánvaló, hogy az ilyen igényes tudományos kutatómunka megfelelő bázis nélkül elképzelhetetlen. A nagy részecske-gyórsítók megépítése műszakilag annyira bonyolult feladat, s olyan beruházásokat követel meg, hogy a Szovjetunión kívül egyetlen szocialista ország sem képes azokat megvalósítani. A Dubnái Egyesített Atomkutató Intézet nélkül a szocialista államokban nem fejlődhetett volna ki az elemi részecskék fizikája. A dubnai intézet segítségével és támogatásával azonban létrejöttek az intézettel szorosan együttműködő, az elemi részecskék fizikájával foglalkozó csoportok, amelyeket általában nemzeti laboratóriumoknak is neveznek. A nemzeti laboratóriumok elsősorban a szovjetunióbeli gyorsítókkal végzett kísérletek eredményeinek ki- \ értékelésével foglalkoznak. A kiértékelés és analízis igen bonyolult ] matematikai és logikai folyamat, amelyet csak elég nagy memóriájú s elég gyors számítógépek segítségével lehet elvégezni. A kiértékeléshez szükséges nagy programok rendszerének kidolgozása egy-egy nemzeti laboratórium programozóinak igen sokáig tartana. Ezért vált szükségessé a jelenlegi együttműködés, természetesen ismét a dubnai intézet szakembereinek a támogatásával. — Elégedett-e az együttműködés eddigi eredményeivel? — kérdeztem Vlagyilen Ivanovo! — Elégedettek vagyunk az elért eredményekkel. S azt is hozzá kell tennem, hogy a košicei (kassai) programrendszer az elmúlt évben sokat fejlődött, s ennek különösen örülök. — Mi kellene ahhoz, hogy a kutatómunka még hatékonyabbá váljon? — Szerintem az eddig bevált gyakorlati együttműködést még jobban ki kellene szélesíteni. — mondja Noviczky Béla. — Az is nagy segítség lenne, ha a nemzeti laboratóriumok közösen igyekeznének elégséges gépidőt biztosítani egy megfelelő, nagy teljesítményű számítógépen. Ez elsősorban azért volna fontos, mert az eddigi számítógépeken kapott gépidő elégtelensége akadályozta a kísérletek gyors kiértékelését. Mindaz, ajnit ez ideig elmondtam, g csupán egy töredéke a komplex tu- I dományos együttműködésnek, amely * a KGST keretein belül az elkövetke- 9 ző 10—15 évben megvalósul majd. g Mindenesetre ez a mostani együttműködés az elsők közé tartozik, s így jelentősége figyelemre méltó. A Komplex program tudományosműszaki része 18 fohtos, kiemelt kutatási területet jelöl meg. Ezek közé tartozik egyebek között a biofizikai kutatás, a termelési folyamatok gépesítése és automatizálása, a vegyi, a fizikai, élettani és egyéb folyamatok tanulmányozása az óceánok legfontosabb körzeteiben, új félvezetők és nagy tisztaságú fémek előállítása, az atomenergia ipari méretű alkalmazása stb. A felsorolt problémákat minden vonatkozásukban komplex módon oldják meg a KGST-n belül. S hogy miért, arra nagyon egyszerű a válasz. Az imént elmondott kísérletet például egyetlen olyan állam sem volna képes önállóan elvégezni, mint Csehszlovákia vagy Magyarország, mivel egy-egy ilyen kísérlet óriási anyagi befektetéseket kíván. A KGST-n belül a tudományos-műszaki integráció és kooperáció azonban lehetőséget nyújt a hatásos együttműködésre, s ennek lényege az, hogy H a tudományos dolgozók összehangolt I tevékenysége hatékonyabbá válik, ami természetesen lényegesen meggyorsítja a tudományos-műszaki fejlődés ütemét is. — gs — P. Haško felvételei Óriás dömper Az amerikai Lectra-Haul M-200 a világ legnagyobb sín nélküli, földi járműve. A dömper — a felszíni bányászatban használják — rakodó kapacitása 200 tonna (maximálisan 200 m3 rak-térfogattal). Hossza meghaladja a 13 m-t, magassága 6 és negyed méter. Négy 3 m átmérőjű — keréken gördül. Meghajtása dieselelektromos úton történik: egy 8 hengeres, 1650 LE-s — hajókban használatos — Diesel-motor elektromos generátort hajt, s ennek 600 V-os árama két, a kerékagyban elhelyezett elektromotort táplál. A jármű kenéséhez 1 tonna kenőolaj szükséges. Az óriás dömper kezelése rendkívül egyszerű: sebességváltója és tengelykapcsolója nincsen, szervókormányának a kezelése nem kíván több erőt, mint egy kisebb személyautó kormányzása. Maximális sebessége 47 km/óra. Ennek túllépését automatikusan működésbe lépő elektromos fék akadályozza meg. A kerekekbe szerelt elektromotorok — generátorként kapcsolva — segítik a fékezést is. Az indítás — mint a hajómotoroké általában — sűrített levegővel történik. A segéd légfékberendezés légtartálya 55 kg Icťcgót tartalmaz. Ablaktisztítás mágnessel A magas épületek külső ablakainak a tisztítása nehéz feladat, és néha légtornászi ügyességet kíván. Egy amerikai cég találmánya segíteni próbál a problémán. Két speciális tisztítókendőt — az egyiket az ablaküveg belső oldalán, a másikat a külsőn — a bennük elhelyezett erős állandó mágnes az üveg felületéhez szorít. A belső kendő mozgatása a külsőt is magával viszi, arról még nincsen hír, hogy a gyökei latban mennyire vált be. Tudomány T echnika Münnyaghegesztö készülék a háztartásban Sokféle célra alkalmazható és könnyen kezelhető háztartási műanyagfólia-hegesztő készüléket gyártott a nyugatnémet Bosch gyár. A készülékkel otthon zárhatók műanyagfóliába szilárd vagy folyékony élelmiszerek, illő anyagok. De sok egyéb házimunkára is alkalmas: táska, zuhanyozó, függöny, üléshuzat, ruhák védelmére molyzsák készíthető vele. A készülék hálózati árammal működtethető. Használható 0,5 mm vastag 300 mm széles poliamid, polietilén, PVC stb. műanyag fóliák hegesztésére. Ara 50 márka. Hordozható elektrokardioszkóp A Midecor Művek mutatta be azt a mindössze 1,7 kilogrammos, telepes kivitelű miniatűr elektrokardioszkópot, amellyel közvetlenül a mellkasról lehet az EKG-jeleket felvenni, anélkül, hogy a vizsgált személyre bármiféle szerelést (elektródokat és kábeleket) erősítenének. Ezt az új vizsgáló eszközt ebben az évben kezdik gyártani, és nem nehéz megjósolni, hogy éppúgy rutinműszerré válik majd, mint például a vérnyomásmérő. Különösen a mentőorvosoknak és a falusi betegellátásban nyújt majd fontos segítséget. Koala-óvoda Lone Pine-ban, Ausztrália híres koala-állatkertjében 1970-ben 22 kis koala (erszényes medve) született. Az újszülött állatkák csupán másfél centiméter hosszúak, s öt-hat hónapos korukig ki sem mernek mozdulni anyjuk erszényéből. A koalák nem nőnek nagyra, a felnőtt hím kb. 8, a felnőtt nőstény 6 kilogramm lehet. Vizet alig isznak, vízszükségletüket az elfogyasztott eukaliptuszlevelek fedezik. Lone Pine-ben jelenleg 150 koala él. Christian Huygens Huygens ingaórája Huyg uns hajszálrúgós órája Gépeink ősei Az óra A mechanikus órák története az 1300-as évektől számítódik. Ez ideig nap-, víz-, homok- stb. órák jelezték az idő múlását. Bár 1400-ban már készült rugómeghajtású óra, sőt 1510-ben Henlein nürnbergi lakatos hordozható órát is készített: a mai órák őse Christian Huygens holland fizikus nevéhez fűződik. Huygens 1629. április 14-én született Hágában. Jogot tanult, de érdeklődése korán a természettudományok felé terelte. A londoni Loyal Society hamarosan tagjai sorába választja és tagja lesz a párizsi akadémiának. 1666-ban Párizsba költözik, és onnan csak 1681-ben, betegsége miatt tér vissza Hollandiába. Korszakalkotó jelentőségű munkája az ingaóra feltalálása (1656). Párizsban 1673-ban jelenik meg a Horologium oscillatorium, amelyben pontos technikai leírását adja az ingaórának, részletes rajzokkal együtt, s amellett a fizika számára is újat alkot: meghatározza az inga lengésközéppontját. 1974-ben tovább folytatja az óraművek tökéletesítésére irányuló tevékenységét és kidolgozta a hajszálrugós órát. Huygens 1695. június 8-án halt meg.
