A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1972-02-25 / 8. szám

Épülő erőmű az Angara folyón Ha visszafelé folynának a folyók.. Az utóbbi években több terv szü­letett Észak-Amerika és a Szovjet­unió északi nagy folyórendszereinek „visszafordítására", mert jobb lenne, ha inkább a sűrűn lakott és víz­hiánnyal küszködő déli vidéket lát­nák el vízzel, ahelyett, hogy lakatlan területeken át haladjanak észak felé A hidrológusok véleménye szerint azonban e tervek valóra váltása az­zal a veszéllyel járhat, hogy lelassul a Föld forgása, és megnőnek tenge­lyének kilengései is. A figyelmeztetés Párizsban hangzott el az UNESCO által megrendezett nemzetközi kon­ferencián, amely az 1964-ben kezdő­dött Nemzetközi Hidrológiai Évtized első öt évének eredményeit értékelte. Dr. Raymond L. Nace amerikai hidrológus beszámolt azokról az erő­feszítésekről, amelyeket az elmúlt időszak alatt tettek világszerte a Föld vízháztartási egyensúlyának megte­remtésére. Nace szerint a víztömegek súlyának északról az egyenlítő felé való áthelyezése éppúgy lefékezheti a Föld forgását, mint a balett-tán­cos piruettjét, ha kinyújtja karjait; bolygónk tengelyének ingadozásait illetően pedig elvileg ugyanolyan ha­tásról van szó, mintha egy kocsike­rék kerületén egy kis súlyt vezetné­nek végig: ez a kis súly elég ahhoz, hogy kimozdítsa a kereket egyensú­lyából. Az amerikai hidrológus egy másik hatásra is felhívja a figyelmet: az érintett területek hőegyensúlyának megbontására. Jelenleg ezek a fo­lyók meleget szállítanak felfelé, az északi hideg vidékekre. Ha folyás­irányukat megfordítanák, hideget szállítanának lefelé, és lehűtenék a déli meleg vidékeket. Ez megváltoz­tatná a párolgási viszonyokat is, az utóbbi pedig a talaj nedvességtartal­mát, ami végül ugyancsak a Föld tengelyének kilengéseiben idézne elő változást. „Amíg mindenről jóval többet nem tudunk — mondotta Nace —, 5öl­esebb dolog, ha nem nagyon bolygat­juk meg a természetes rendszerek egyensúlyát. Amíg nem tudunk töb­bet arról, mi megy végbe a termé­szetben, addig azt sem tudhatjuk elő­re megmondani, milyen követkéz* ményei lehetnek az ember beavat­kozásának.“ Gépeink ősei A porlasztó A virágpermetező működési elvét nyilván mindenki ismeri. A szájfú­vós permetező apró szemekre por­lasztja a vizet, és így nedvesíti a virágot. Azt azonban kevesen tud­ják, hogy ez a virágpermetező adta az ötletet a motortechnika forradal­masító újításához, a motor porlasz­tójának (karburátorának) megalko­tásához. A motortechnika fejlődését gátol­ta, hogy a benzinmotornál a gázok egyenetlen keveredése nehéz gyújtást eredményezett. A levegő és a benzin keverékéből álló üzemanyagot a gá­­zosító szolgáltatta: ez előbb elpáro­logtatta a benzint, és gőzét a leve­gőhöz keverte. E berendezés azon­ban nem biztosította a pontos keve­redési arányt. Bánki Donát és Csónak János ma­gyar feltalálók egy alkalommal a Műegyetemről hazafelé tartva egy virágárus leányt pillantottak meg. aki szájfúvós permetezővel öntözte virágait. Bánkinak ennek láttán fo­gant az a zseniális ötlete, hogy a motor táplálásához szükséges üzem­anyagot, hasonlóan a virágpermete­zőhöz, apró szemekre porlasztva, egyszersmind az egészhez szükséges levegővel helyes arányban keverve adagolja. így született meg 1893 feb­ruárjában a porlasztó szabadalmi bejelentése, amelyben a feltalálók így fogalmazták meg találmányukat: „ ... Gépünknél a táplálás pet­róleumszivattyú nélkül történik, amennyiben az egy-egy hengertöl­téshez való petróleummennyiséget a gépbe szívott levegő magával ragad­ja ...“ Mind ez ideig nem történt lénye­ges változás a Bánki—Csonka-féle porlasztón, csupán a kompenzáló (szabályozó) és üresjárati berende­zéssel egészült ki. A világszerte mű­ködő sok millió autó, motorcsónak, motorkerékpár, repülőgép a Bánki— Csonka-féle porlasztó elvén létesített szerkezettel van ellátva. ZEBRA ES VADSZAMÁR A Szovjetunióban nemrég második al­kalommal született utód a zebra és a vadszamér (kulén) keresztezéséből. A le­­ningrádl állatkertben szülei nevének összevonásával Bartnak nevezték el a kis zebrakot. A zebrák étrendje azonos a zebráéval: füvet, káposztát, zabot eszik. Súlyban szemlátomást gyarapodik és fej­lődésben már túlszárnyalta a vele egy korú kis kulánt. 1BÜ MÉTER ÁTMÉRŐJŰ CSARNOK T udomány T echnika torrsöveket, számítógépeket és telefonál­lomásokhoz való félvezető műszereket és Integrált áramköröket gyárt. ÁTFÚRTÁK AZ ÉSZAKI-SARKOT A „Dreadnought" nevű brit tengeralatt­járó tudományos kutatómunkát végzett az Északi-sark jege alatt. Hét nap alatt 2400 km távolságot tett meg, és ötször merült fel, míg végül elérte és parancs­noki tornyával átfúrta a Föld földrajzi Északi-sarkát. A Jégkéreg ezen a helyen 40 cm vastag volt. A tengeralattjáró vlzpróbákat hozott magával, amelyeket jelenleg a brit adml­­ralitás kutatólaboratóriumában vizsgál­nak. BÚBORÉKZSÁK ÚJSZÜLÖTTEKNEK Amerikai kutatók úgynevezett buborék­­zsákot kísérleteztek ki újszülöttek szá­mára abból a célból, hogy megóvják őket a károssá válható hőmérsékletváltozások­tól. A buborékzsák műanyag hártyákból áll, a hártyákban levegőbuborékokkal. Ezt az anyagot már eddig Is használták üvegkészltmények csomagolására. A cse­csemők zsákja csuklyában végződik, s a kísérletek azt bizonyítják, hogy céljának kiválóan megfelel. LÉPEGETŐ ÖRIÁSKOTRÖ A szovjet kutatók újabb gépóriást, egy 25 tonnás markolóval felszerelt, 100 mé­teres karú, lépegető exkavátort építettek. Markolójában — amint az a képen Is lát­ható — elfér egy Moszkvics gépkocsi. Kísérleti autóbuszgarázst építenek Kl­­jevben. Középső részét egy fedett, 160 méter átmérőjű, köralakú csarnok alkot­ja majd. Az épület tetejét a falakon és a középső oszlopon nyugvó rácsszerke­zetre függesztik. Az oszlop egyúttal szel­­lözőberendezésül Is szolgál majd. A négy­száz gépkocsira tervezett garázst még ebben az évben átadják. 80 ÚJ MŰSZER A lenlngrádl Szvetlána Vállalat 1971'és 1975 között 80 új műszer gyártását vezeti be. Közülük tíz világviszonylatban Is új­donság. A Szvetlána Vállalat többek kö zött reléállomásokhoz szükséges generá

Next

/
Thumbnails
Contents