A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-02-25 / 8. szám
Medvesalján • Megkezdődött o „Tavaszi szél vizet áraszt" országos népdalverseny 9 Az első körzeti selejtező • Négy kis faluból kilencven énekes Amikor megkaptam Tamás Lászlónak, a Csemadok Rimavská Sobota-i (rimaszombati) járási instruktorának meghívó levelét, örültem is, meg meg is lepődtem, örültem, hogy a „Tavaszi szél vizet áraszt“ idei első rendezvényére a kedves rimaszombati járásban kerül sor, aggasztott viszont a körzeti vetélkedő sikere. Hiszen Vecseklőről annyit tudtam csupán, hogy néhány tucat kilométernyire fekszik Gömörország fővárosától, egyike a Medves-hegy lábánál fekvő négy apró községnek, s ha egy kalap alá venném Nová Baštát (Üjbástot), Tachtyt (Tajtit), Studenát (Hidegkútot) és Večelkovot (Vecseklőt) — lakosságuk akkor sem töltene meg egy kisebbfajta mezővárost. Hogyan képzelik tehát a rendezők, hogy a 496 lelket számoló Vecseklő méltóan reprezentáljon egy nagy népdalversenyt? Nos hogyan képzelték? Ügy, ahogyan történt! A négy kicsiny medvesaljai faluból több mint kilencven tehetséges dalos nevezett be a körzeti versenybe. S a vecseklői kultúrházban több száz lelkes falusi tapsolta végig a kórusok és szólisták által előadott szép magyar népdalokat. Mégpedig olyan dalokat, amelyek egy része a későbbi vetélkedőkön is kiugró sikert arathat majd. Medvesalja Persze, nem véletlen a vecseklői siker. Medvesalját ugyanis barátságos, felvilágosult és kultúrszomjas nép lakja. S emellett folklór-hagyományait is megőrzi. Bizonyíték arra a sok eredeti népdalon kívül az a kedves monda, amelyet az újbásti pártelnök. Jakab József mesélt el. — Medvesalját azért nevezik így, mert a közeli hegységben sok medve csatangolt néhány száz évvel ezelőtt — mesélte Jakab elvtárs. — Ezért aztán nemcsak a nagyurak, de a pokol egyik ördöge is ide járt „medvézni“. Sok volt hát a vadász, s amiatt egyszer annyira feldühödött az ördög, hogy zivatart támasztva mérgében kővé vált. Ma is ott látható a hegyen az ördögformájú kőbálvány, s ma ennek az „ördögembernek“ számlájára írják, ha Tajton, Üjbástony, Hidegkúton vagy Vecseklőn vihar dúl. Amikor ugyanis rászálltak a hegyre a fekete fellegek, rendszerint Medvesalján is kitör a zivatar. No persze, a mai valóságért sem kell Medvesaljától messzire menni. Erről viszont Vecsklő idén megválasztott hnb elnökétől, Deák Lajostól halottam szépeket. Elmondotta például, hogy nem is olyan régen a tervezett 18 koronái munkaegységet is alig tudták a négy község földművesszövetkezetei kifizetni. Amióta azonban — 1971-ben — összevonták a négy szövetkezetét, nemcsak 20 korona a munkaegységenként! kereset, de hat százalékos „szabadság-pénz“ is üti a markát a tagoknak. Sőt ami még ennél is jellemzőbb, a beadott termelőeszközök értékének húsz százaléka visszafizetését is megkezdte a földművesszövetkezet. S hogy milyen Medvesalja fiatalsága, új nemzedéke? Ezt is jól jellemezte néhány tőmondatban a vecseklői hnb-elnök. Űjbáston például egy 22 éves cigányleány a növénytermelő brigád vezetője. S annyira megállja a helyét, hogy október óta felvették a pártba tagjelöltnek. S egy másik adat a maroknyi falvak fiatalságának sporttevékenységéről: A vecseklői labdarúgó csapat a járási bajnokság III. osztályában a második helyen végzett legutóbb. Medvesalján nem halt ki a nóta . A vecseklői körzeti népdalverseny iránt Medvesalja-szerte igen nagy volt az érdeklődés. A tágas kultúrház teljesen megtelt, be sem fért mindenki. És a színpad függönye mögött olyan ragyogó szemmel, olyan magabiztosan várakozott fellépésére a sok népi ruhás leány, menyecske és legény, mintha világéletükben a „festett deszkákon“ folyt volna életük. Kórusok, kettősök, szólisták adták elő ki tudja hányszor elpróbált dalaikat, s legtermészetesebbnek vették, hogy zúgó taps fogadta még a kissé halványabb produkciókat is. Nézzük azonban elfogulatlanul, mi volt az érték és mi nem az országos népdalverseny idei első körzeti vetélkedőjén. Nos, elsősorban is a résztvevők nagy számát dicsérhetjük meg. Az éneklő csoportok tagjaival együtt több mint 90-en vettek részt a seregszemlén. S ami külön figyelmet érdemel, férfi éneklő csoport is benevezett erre a vetélkedőre. A győztesek Az utolsó dallamok elhangzása után következett a legnehezebb munka. A háromtagú zsűrinek értékelnie kellett a versenyzőket. Több mint egy órás tanácskozás után végül így alakult ki a sorrend. Az éneklő csoportok kategóriájában az újbásti asszonyok kerültek az első helyre, második helyen a vecseklői menyecskék végeztek, harmadik lett az újbásti férfiak éneklő csoportja. A szólisták versenyében első Tóth Ilona (Hidegkút), második Básti Erzsébet és Nagy Erzsébet (Tájt), harmadik a Vincze Zsuzsa—Szabó Mária kettős (Üjbást), negyedik Molnár Mária és Kluka Izolda, ötödik Gyuricska Amália (Hidegkút), hatodik Mag Miklós (Hidegkút). Mi a magunk részéről melegen gratulálunk valamennyi helyezettnek és kívánjuk, hogy a március 25-én Rimaszombatban sorra kerülő járási vetélkedőn is sikert arassanak! NEUMANN JÁNOS Költészet és dal Tartalmas és színvonalas műsort láthatott Január 24-én a komáméi (komáromi) Szakszervezetek Házában a kultúrát szerété, lelkes közönség. A Csehszlovák-Szovjet Barátsági Szövetség Járási bizottsága, a Csemadok helyi szervezete és a magyar gimnázium kö zösen rendezte meg a új szovjet költészet és az orosz népdal estjét. Költészet és dal ősidők úta rokonmflfaj. A kettőnek művészi harménláját varázsolták elénk ezen az estén a komáromiak. A szovjet szocialista költészet gazdag tárházából Gáspár Tibor tanár kellő hozzáértéssel válogatta ki a verseket. Paszternák, Vlnoku rov, Jevtusenko, VoznyeszenszklJ és a többiek müvein keresztül közelebb kerültünk a szovjet ember életéhez, a szovjet valúsághoz. megkapott bennünket a csodálatos orosz táj téli varázsa, a háborút és az elnyomást elítélő, a békét úhajtú ember pátoszmentes állásfoglalása. „Föld népe, a háborút átkozd meg örökre!“ — talán VoznyeszenszklJ: Két rekviem című verséből vett ez a sokat kifejező ldé zet lehetett volna az est mottója. Kár, hogy nem ezzel a verssel zárták a műsort, mely Így Is kerek egészet alkotott. A szavalúk szigorú zárt rendje, kerülve minden mester kéltséget, a versek lényegének tolmácsolására törekedett. És éppen az előadásmód egyszerűségével, a szó erejével ért el feszültséget. A kedvelt és részben Ismert népszerű orosz dalok — Dobi Géza feldolgozásában, Peller Istvánná, Magyarlcs Rudolf né, Németh Albertné valamint Dráfl Mátyás előadásában — ügyesen Illeszkedtek a versek közé, fokozták a műsor ritmikáját, dinamikáját. Az énekesek és a szavalók mindegyike megfelel a várakozásnak. Külön ki kell emelni a gimnázium Irodalmi színpadát, mely megfelelő tapasztalatok, több nyllvá nos szereplés után méltó versenytársa lehet a legjobbaknak. Ez ünnepi műsorral Komárom városa mint már annyiszor az elmúlt negyedszázad alatt, ismét példát mutatott, bebizonyította, hogy a szocialista kultúra művészi módon való tolmácsolásával előreviszl a népek őszinte barátságának ügyét ős a lelkes közönségnek Is maradandó élményt nyújt. (OZSVALD) A szavalók egy csoportja (balról Jobbra Paullsz Júlia, Németh Matlld, Mogyorósi Mária és Szabó Gizella. Pi er Istvánná (Németh I. felvételei! hot 7 I
