A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1972-02-25 / 8. szám

FEBRUAR EREDM ÉNYEI Huszonnégy esztendő telt el azóta, hogy el­hangzott Gottwald elvtárs ma már történelmi jelentőségű februári beszéde a prágai Vencel té­ren. Győzött dolgozó népünk — szándéka, aka­rata szerint. Útjára indult egy új társadalmi rendszer. Építeni kezdtük a szocializmust ha­zánkban. A második, borzalmas világháború ná­lunk is itt hagyta nyomait. Erősen megrongáló­dott az ipar általában, iparilag fejletlen Szlová­kia és aránylag fejletlen, szétzilált mezőgazda­ság állt rendelkezésünkre. Volt mit tenni, de ennél sokkal nagyobb volt az étvágy, a tenniakarás. Volt probléma is bő­ven! Ügy érzem, hogy a Jubileumok a legalkal­masabbak arra, hogy számot vessünk az elmúlt időszakról, eredményeiről, de ugyanakkor arról is. hogyan tovább? Az eredményeket, Igaz mindenki láthatja és érezheti, de azt hiszem, többet kell róluk be­szélni, tudatosítani az emberek gondolkodásá­ban. Sokat utazom, járom az országot. Falvaink te­le szebbnél szebb emeletes házzal, felnőttek az iskolák, bölcsődék, óvodák és kultúrházak szá­mai. Városaink telnek az építészet csodáival, már alig találkozunk a külvárosok szegényebb há­zaival s alig ismerünk rá régebben látott tele­püléseinkre, mert annyira megváltoztak. (Élet­színvonalunk lényegesen emelkedett.) Nem igen találkozunk már hazánkban rossz úttal. Por­mentesek, jó rajtuk utazni, s hovatovább mindig jobbak lesznek. A mezőgazdasági termelés néhányszorosára emelkedett a 24 év alatt. Mezőgazdasági dolgo­zóink elértek egy olyan szintet, amelyről talán soha nem is álmodtak. De nagyon jó, hogy így van! Fiatalságunk előtt teljesen nyitva állnak a tanulás, művelődés kapui. A múlthoz viszo­nyítva felmérhetetlenek a lehetőségek, sokszor nincsenek is, sajnos, kihasználva. Társadalmunk biztosítani tudja 4 millió fiatal, még nem ter­melő gyerek, diák nevelését, eltartását, iskolázá­sát. Gondoskodni tudunk több mint 3 millió nyugdijasunkról, akik megérdemelt pihenőjükön biztonságot élvezhetnek. Sorolhatnám tovább, még ml minden bizo­nyítja azt, hogy Februárban Jó útra lép­tünk s kisebb kilengéssel azóta is jó úton já­runk. Erőnket bizonyltja az is, hogy az 1968-as év kilengését, hibáit és bűneit aránylag rövid időn belül helyre tudtuk hozni. Igaz, ezt nem egyedül tettük, ebben hathatóan segítettek bará­taink, a Szovjetunióval az élen. Persze ezek az eredmények nem jelentik azt, hogy már min­dent megoldottunk. Még sok házra, lakásra, óvo­dára és iskolára van szükségünk. Még sok nyug­díjat és fizetést kell emelni, hogy minden tár­sadalmi réteg arányosan részesüljön az anyagi javakból. Tehát van még mit tenni! Az elért eredmé­nyek kötelezzenek! Amikor pontosan dolgozunk, termelünk, alkotunk, magunknak tesszük, a ma­gunk javára, a saját jólétünk emelésére. De va­jon így tesszük mindig? Betartjuk a munka­időt? A hét eleje és vége hétfőn reggel és pén­teken este kezdődik, illetve ér véget? A gyakor­latban nem hosszabb a hétvégi víkend, mint a munkahét? Nem szeretnék senkit sem bántani, de úgy látom, tapasztalom és érzem, hogy sok még a tartalék, a munka produktivitása még Igen emel­hető társadalmunk minden szakaszán, a terme­lőmunkában és hivatalokban egyaránt. Kulturális munkánkban is így látom a helyze­tet. Tudtunk mi aktívabbak, odaadóbbak lenni. Még nem elég, amit tettünk. A fejlődés óriási tempója, a tudományos-műszaki forradalom min­dig nagyobb és nagyobb igényeket támaszt az ember műveltségi és kulturális szintjével szem­ben. Nem lehet ezen az úton sem megállni, mert aki nem fejlődik, az törvényszerűen lemarad. Az anyagi jólét emelkedése ne vonja maga után a kényelmet, a passzív elégedettséget a köz­ügyek irányában. Dolgozzunk, ténykedjünk Február szelle­mében, s minden pillanatban, munkahelyünkön és mindenütt tudatosítsuk, hogy amit teszünk, egymásért, társadalmunkért tesszük! Ennek kapcsán kell elérnünk azt is, hogy ja­vítsuk, ápoljuk az emberi kapcsolatokat, becsül­jük meg jobban egymást. Mivel amit teszünk, azt magunknak tesszük, nem lehet számunkra közömbös egymás problémája, sorsa, ügye sem, mert a szocializmus nagy családját képezzük. VARGA BELA, a Csemadok KB főtitkára Huszonnégy éve Csaknem negyed százada, hogy Csehszlovákia dolgozó népe a párt vezetésével 1948 februárjá­ban sorsdöntő győzelmet aratott a reakció fe­lett. A kommunista párt köré tömörülve egysé­gesen visszaverte az 1945-ben hatalmi poziciótól megfosztott burzsoázia reakciós puccskísérletét. A prágai Óvárosi téren Klement Gottwald be­jelentette a reakciós miniszterek lemondását, és vezetésével új kormány alakult, mely hazánkat a szocializmus építésének győzelmes útján el­indította. Emlékezzünk Gottwald elvtárs örök­becsű szavaira: ......maradjatok hívek a népi de­mokrácia és szocialista utunk elveihez, álljatok készen mindenkor vívmányaink és eszméink vé­delmére .. A több mint két évtizedes fejlődés, az államo­sítás betetőzése a párt politikájának helyessé­gét igazolta. A februári győzelem megszilárdí­totta hazánkban a népi demokrácia uralmát, a proletár internacionalizmus elvei alapján bizto­sította a nemzetiségek egyenjogúságát, gazdasá­gilag pedig eddig soha nem tapasztalt távlatot nyitott szocializmust épitő népünk előtt. Az 1968—69-es években a jobboldali erők Igye­keztek lekicsinyelni a februári események s a népi mllicia szerepét. Ellenforradalmi tervük azonban meghiúsult. Ma már tudjuk, hogy Feb­ruár vívmányai nélkül nem léphettünk volna előre a szocializmus útján. Február nemcsak az országépités jövőbeni irányát szabta meg, hanem ünnepélyesen megerősítette a fasizmus elleni há­borúban közösen ontott vérrel megpecsételt hagyományos csehszlovák—szovjet barátságot, amely bel- és külpolitikánk alapköve. A párt, a munkásosztály vezetésével, a Szovjetunió és a baráti szocialista országok testvéri segítségé­vel együtt haladunk előre február örökének és eszméinek valóra váltásáért. Február vívmányai tovább élnek, és további öntudatos, felelősség­­teljes munkára köteleznek. (OZSVALD) Elhunyt Krilov marsall Szerdán, február 9-én Moszkvában hosszú és súlyos betegség után, B9 éves korában elhunyt Nyikola) Krilov, a Szov jetunié marsallja. a stratégiai rakéta­­csapatok főparancsnoka. Krilov marsall 1903. április 29-én szü­letett. 1919-ben, 16 évesen már a Vörös Hadsereg önkéntese, és ettől kezdve életét teljesen összekapcsolta a szovjet fegyveres erőkkel. 1927-ben belépett a kommunista pártba. A második világító ború alatt Ogyessza és Szevasztopol vé delmének egyik szervezője volt. A 62. hadsereg törzsparancsnokaként részt vett a sztálingrádi csatában. A háború után különböző katonai körzetek pa rancsnoka volt, I960—63-ban a moszkvai katonai körzet parancsnoka. 1963-tői a stratégiai rakétacsapatok főparancsnoké nak és a honvédelmi miniszter helyette­sének tisztségét töltötte be. A Szovjet unió (kétszeres) Hőse. Szolidaritás Indokína népeivel Hetvenöt ország békeharcos mozgal­mai, szervezetei világtalálkozót tartot­tak február 11—13-án Párizsban az Indo­kínai népek békéjének és függetlensé­gének támogatására. Ezzel egyldőben látott napvilágot a világpolitikai élet alakulása szempontjából meghatározó fontosságú szovjet kormánynyilatkozat, s a szocialista államok békeharcos moz­galmainak, szervezeteinek képviselői ez­zel párhuzamosan fejtették ki a Ver­sailles-! Indokínai világtalálkozón szen­vedélyes hangú, de mégis a realizmus szellemétől áthatott felszólalásaikban — a hetvenöt ország ezer küldöttének tár­saságában és általános helyeslésétől kí­sérve — a rendezést elősegíteni hivatott álláspontjukat. Az amerikai agresszorok háborús ka­landjának meghiúsításában nagy szere pe van a nemzetközi közvélemény egyre erőteljesebb tiltakozásának, ezért Irá­nyult a figyelem Versailles-ra, a 75 or­szág több mint ezer delegátusa által megfogalmazott igen fontos határozatra. A nyugati lapok Is nagy figyelemben részesítették a világtalálkozó plenáris ülésén elhangzottakat és a határozatot, s nem felejtették el megjegyezni, hogy a találkozóról csak két delegáció hiány­zott: a Kfnal Népköztársaság és Albánia küldöttsége, amelyek a meghívás elle­nére sem mentek el Párizsba, ugyanak­kor a legnépesebb az amerikai békehar­cosok küldöttsége volt. A képen: jane Fonda amerikai fllm­­szlnésznő (középen) a világtalálkozó Idején egy sajtóértekezleten; mellette balról Leila Alvarez, az amerikai kül­döttség tagja és Paul Mayer páter. (CSTK felv.) f hőt- 3

Next

/
Thumbnails
Contents