A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-07-30 / 30. szám

A helyes kultúrpolitikától függ.. A kulturális forradalom megvívása a proletár-diktatúra azon feladatai közé tartozik, amelyek nélkül nem képzelhető el a szocialista rendszer felépítése. A marxizmus klasszikusai a kapitalizmusból a kommunizmusba való átmenet történelmi periódusáról, a társadalom kulturális átalakulásáról azt mondták, hogy a tömegeknek el kell sajátítaniok mindazt a szellemi gazdagságot, amit az emberiség történelme folyamán felhalmozott, létrehozott és mindezt minden ember belső gazdaságává kell tenni. Az ember tudatáért vívott küzdelem olyan régi talán, amilyen idős maga az emberiség. Minden társadalmi formáció a rabszolgatartó rendszertől kezdve a kapitalizmusig bezárólag, állandó harcot folytatott, hogy a társadalom tagjait megnyerje saját célkitűzésének. Erről maga a szocialista társadalom sem mondhat le. Az ember tudatáért vívott küzdelem a szocialista társadalmi rendszer építése folyamán annál is fontosabb feladat, mivel a letűnt társadalmi rendszer évszázadokon keresztül saját ízlésének megfelelően gyúrta és alakította az ember gondolkodását, és ennek a maradványnak az eltüntetése nem megy máról holnapra. Hogy ez mennyire így van, erről leginkább az elmúlt évek eseményei tanúskodnak. Pár hete annak, hogy befejezte tanácskozását Csehszlovákia Kommunista Pártjának történelmi jelentőségű XIV. kongresszusa. A kongresszus demokratikus légkörben értékelte a múltat, lezárta a XIII. kongresszus óta eltelt bonyolult időszakot és megszabta a jövő fejlődésének irányvonalát. A CSKP XIV. kongresszusa a legnagyobb figyelmet az ideoló-1971 . VIII. 1. Augusztus V 1 Péter H 2 Lehel K 3 Hermin Sz 4 Domonkos Cs 5 Krisztina P 6 Berta Sz 7 Ibolya giai nevelés kérdésének szentelte. Nem mintha a népgazdaság fejlesztésének kérdése és más kérdés nem lett volna fontos és nem követelt volna kellő figyelmet a kongresszustól, de az elmúlt évek fejlődése a legtöbb kívánni valót az emberek gondolkodásában hagyta hátra. Addig, míg a nemzetgazdaság területén elkövetett torzítások rövid idő elteltével kiküszöbölhetők, az ideológiai nevelésben elkövetett komoly fogyatékosságok és zűrzavar kiküszöbölése hosszú időt vesz igénybe. Ha végigpillantunk pártunk 50 éves történelmén,, láthatjuk, hogy hányszor kellett a pártnak komoly erőfeszítéseket tennie az ideológiai felfegyverzés területén. A párt ideológiai befolyásának egyik nagyon jelentős területe a kultúra. Megalakulásától kezdve nagy figyelmet szentel a párt e kérdésnek, mert a helyes kultúrpolitikától függ a párt befolyásának hatékonysága, az alkotó értelmiség és a széles tömegek közötti kapcsolat, a haladó hagyományok felhasználása, a szocialista szellemben való tömegnevelés megvalósítása. Az 1968 januárját megelőző években a társadalmi élet fokozatosan megbénult minden egyes szakaszon, a népgazdaságtól egészen az ideológiáig. Ennek megvoltak a saját okai, de ennek boncolgatása több helyet igényelne. Azt azonban mint tanulságot e helyen is le kell vonni, hogy olyan ideológiai vákuum keletkezett, melyet fokozatosan tőlünk idegen szocialista ellenes ideológia töltött ki. Az 1968 januári változásnak lett volna a feladata, hogy eltávolítsa a felgyülemlett hiányosságokat és teljes mértékben biztosítsa társadalmunk sokoldalú szocialista fejlesztését. Sajnos ennek az ellenkezője történt, ami lehetővé tette a jobboldal számára, hogy az értelmiségiek közt, így a kultúra művelői területén is teljes támadásba mehessen át azon szocialista alapelvek ellen, amelyeken társadalmi rendszerünk felépül. Az történt, ami az adott körülmények között a legveszedelmesebb volt: politikai területen nem a pártvezetés befolyása és irányítása alatt volt a kultúra, hanem fordítva a pártvezetés került a célkitűzéseit szocialista frázisokkal leplezni igyekező jobboldali értelmiségiek uszályába. Szocialista kultúránk elszakadt a legszélesebb tömegektől, öncélúvá lett, sőt akadtak bőven olyanok is, akik a kultúrában nem láttak mást, csak üzletet. Az ilyen és hasonló céloknak rendelték alá az egész kulturális frontot, nem törődve a kulturális forradalom célkitűzéseivel és feladataival. Husák elvtárs a CSKP XIV. kongresszusán a központi bizottság beszámolójában elemezte a kultúrának a múltban betöltött szerepét, de egyben arról is beszélt, hogy milyen feladat vár a kultúrára az elkövetkezendő időszakban. Nem lesz hiábavaló, ha pár mondattal felidézzük az itt elhangzott szavakat: „Nagyon jelentős, de egyben bonyolult feladat áll a művészetek és általában az egész kultúra előtt. A múltban — bár nem születtek rossz határozatok a művészetek eszmeiségéről, pártosságáról és a párt ideológiai harcában betöltött jelentőségéről, lebecsültük a jobboldali erők fellépésének reális lehetőségét és idealizáltuk a helyzetet a kultúra szakaszán." A továbbiakban Husák elvtárs kitért arra, hogy a kispolgári és nem szocialista irányzatok előretörése maga alá gyúrta a kultúrát, és 1968-ban a jobboldali opportunista erők saját hatalmi politikai célkitűzéseik érdekében felhasználták a kulturális frontot, szembe állítva azt a nép érdekeivel. Nem egy esetben hangsúlyoztuk már a kultúra feladatát. Nem egy határozat és nyilatkozat mondta ki, hogy a nép érdekeit elősegítő magasztos feladat betöltése nagyfokú igényességet és eszmei tisztánlátást követel meg a művészeti fronttól. Ennek ellenére zűrzavar keletkezett, a művészek egyes csoportjai politikai célokat tűztek maguk elé, úgy vélve, hogy joguk van beleszólni. Ezzel kapcsolatban mondta az SZLKP kongresszusán Válek elvtárs: „1968 augusztusában az alkotó szövetségek úgynevezett koordinációs bizottsága a szövetségek számára kiadott körlevelében a megváltozott politikai feltételek közepette a következő tézist hangoztatja: „Jogunknak és kötelességünknek tartjuk aktívan kivenni a részünket a politika alakításából. Emellett azonban nem járhatunk el mint hivatásos politikusok. Megvan a saját felelősségünk, eljárásunk és módszereink." 1969 márciusában egy másik szerző a „Remények stratégiája' című újságcikkében ezt írja „Megtörténik - főként a forradalomban —, hogy rövidzárlal keletkezik a kultúra és a politikai mozgalom között. A kultúre és a politikai mozgalom céljai azonban nem azonosak. Habár a szocialista forradalom kezdetér kétségtelenül humanista célkitűzés áll, e humanizmus jövőbe irányuló vetülete absztrakt humanizmus, míg a kultúra humanizmusa mindig gyakorlati és jelenvaló." A párt és a társadalom konszolidációs folyamatában a becsületes alkotó értelmiség segítségével sikerült szétverni a jobboldal központjait, és a kultúra szakaszán megerősödött a párt befolyása és megújult a szocialista állam irányitó funkciója. Ezekre az elért eredményekre építi fel a kommunista párt a XIV. kongresszuson megfogalmazott határozatokat. A nép nevelése érdekében kifejtett munka nagy türelmei igényel. Nem szabad türelmetleneknek lenni akkor, amikor látjuk, hogy nem minden sikerű úgy, ahogy mi szeretnénk. E; vonatkozik a mi nemzeti kultúránk ápolására is. A tánc- és dalkutatásra több figyelmet kell szentelni. Fel kell kutatni mindazt ami szép és ji népé. Több figyelmet kell fordítani a felnőtteknek a kultúrába való bevonására. Nem egy rendezvény azt példázza, hogy az ötvenes évek tömegbázisa fokozatosan eltűnt. A; iskolás korosztályon kívül nagyon kevesen vesznek részt í kultúra, így a magyar kultúra ápolásában. Eltűntek pódiumainkról a középkorúak képviselői Nemzeti kultúránk ápolása mellett további feladat, hogy hazánk magyar nemzetiségű lakosságát megismertessük a szlovák és a cseh nép kultúrájával. Nem mindegy a számunkra, hogy a felnövekvő generáció miként fogja értékelni más nemzetek kultúráját. A proletár nemzetköziség szelleme akkor érvényesül a kultúra ápolásának területén, ha ismerni fogjuk és becsülni tudjuk a Csehszlovákia szocializmust építő haladó népeinek hagyományait, kultúráját és ezer keresztül nagyobb szeretettel éí odaadással fogjuk szolgálni sajál nemzetünk kultúráját. \ PÉK VENDEL, az SzLKP KB ideológia osztályának dolgozója hot. A Csehszlovákiái Magyarok Társadalmi és Kulturális Szövetségének hetilapja. - Főszerkesztő Major Ágoston. - Szerkesztőség: Bratislava. Obchodná u. 7. - Postafiók C 398. - Telefon: főszerkesztő 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesztőség: 328-65. - Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. - Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS - Üstredná expedícia tlaée. Bratislava, Gottwaldovo nám. 48 VII. - Nyomja a Vychodoslovenské tlaéiarne. n. p., Kosice. - Előfizetési díj negyed évre 39,- Kcs, fél évre 78.-' Kés, egész évre 156,- Kés, - Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Címlapunkon Prandl Sándor felvétele