A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-12-31 / 52. szám

Drezda — Zwinger Amikor az Ifjú Szívek 100 tagú együttese felszállt a bratislavai vasút­állomáson a D-51-es jelzésű vonatra, senki sem gondolt a tagok közül arra, hogy fergeteges sikerük lesz a berlini Népszínházban, hogy 207 méter ma­gasságból is megnézhetik az NDK fő­városát, hogy az ünnepi vacsorán ma­gyar csárdást ropnak, hogy a lányok­nak csizmát kell vásárolniok, mert igazi tél fogadja őket, hogy... De hagyjuk a száraz felsorolást. Vendéglátóink, a Szabad Német Szak­szervezetek együttesének tagjai és ve­zetői, akik nemrégen jártak Csehszlo­vákiában, az Ifjú Szívek vendégeként, virágcsokrokkal kedveskedtek érkezé­sünkkor. Itt vagyunk, Berlin. Üjra öt év után. Akkor is osztatlan sikert aratott együt­tesünk. Mit tud a mai fiatalság Ber­linről? Az Idősebb korosztály még em­lékszik arra, hogy ez a város a német nép történetének legsötétebb korszakát ls őrzi. Két világháborút készítettek elő e város falai között, mely csaknem 50 millió halálos áldozatot követelt. És mi maradt e városból 26 évvel ez­előtt? Rom! És a romokból nőtt újjá, szebbé Berlin. A háború után 7 millió vagont kitevő romhalmazt kellett el­takarítani. Ebből a törmelékből emel­tek hegyet Berlin egyik negyedében. Ma e hegyet fák fedik be. Tudják-e azok a fiatal turisták, akik leülnek megpihenni a fák árnyékában, vagy kézen fogva sétálnak, hogy az öreg Berlin romjai fölött járnak. Talán jó is, hogy nem tudják, mert a közel­múlt nem más, mint a szomorú való­ság. Berlin — az Uránia oszlop, a világ­órával Együttesünk tagjai az új, szocialista Berlinbe érkeztek, melyet a német nép két évtized alatt emelt naggyá, széppé. így a városnézés különös él­ményt jelentett minden tagunk szá­mára. Autóbuszunk először a külvárosba hajtott, hogy megnézzük a modem la­kónegyedeket, melyeket üzletsorok vé­denek az utcák zajától. Elidőztünk Treptowban, mely egykor a leghevesebb harcok színhelye volt. Itt avatták fel 1949-ben azoknak a szovjet harcosoknak emlékművét, akik Berlin ostroméban estekel. Megállunk a Brandenburgi kapunál, mely a há­ború alatt súlyosan megsérült, és a né­pi hatalom 1956— 1958-ban újra helyre állította. A kaputól jobbra áll a Reich­stag, melynek ormára 1945. április 30-án két hős szovjet katona: Michail Je­gorov és Milton Kantarlja kitűzték a vörös zászlót, mint a szovjet hadsereg­nek a fasizmus feletti győzelmének szimbólumát. Elmentünk a berlini fal mellett, melyet mint tudjuk, azért kellett emel­ni a demokratikus Berlin és Nyugat-Berlin között, hogy megerősítse az NDK és fővárosa helyzetét. 1961-ig nyitva volt a határ. Ezt az NDK és az egész szocialista tábor ellenségei felhasználták tömeges kémkedés, poli­tikai és gazdasági diverzió, provoká­ciók céljaira. Az utóbbi hónapok so­rán a politikai légkör kedvezőbbre for­dult, és a berliniek bíznak abban, hogy ebben az évben újra megnyitják az átkelő helyeket, és találkozhatnak ré­gi Ismerőseikkel, barátaikkal. Az NDK fővárosában sok érdekes műemlék látható. Az építészeti emlé­kek közül kiemelkedik az 1870-ben el­készült városháza. Itt 30 kőlapon meg­örökítették a város történetét. Az épület, mint sok más műemlék, a há­ború alatt összeomlott, de az eredeti­hez híven újjáépítették. Nagy hírnek örvendenek a város múzeumai is. A Nemzeti Galéria a klasszicizmus korától napjainkig alko­tott értékes képeket és szobrokat őriz. A Pergamon Múzeumnak az ókori Ke­lettel foglalkozó, valamint antik mű­tárgyakból álló gyűjteményei is híre­sek, de a kisázsiai kultúrát bemutató kiállítása egyenesen a British Múzeu­méval és a Louvre-ral vetekszik. Birto­kában van többek között az ógörög építészet egyik leghíresebb remeke, az ún. milethoszi kapu és az ismert per­gamoni oltár, a hellenisztikus kor épí­tőművészetének alkotása, mely több, mint kétezer éves. Megemlíthetnénk még a Természettudományi Múzeumot, a Német Történeti Múzeumot ls vagy a nemzeti könyvtárat, mely 2 millió kötetet őriz. Berlin madártávlatból Vendéglátóink jóvoltából feljuthat­tunk a tévétorony kilátó kávéházába. Amíg italunkat fogyasztottuk, a kör­alakú kávéház csigalassúsággal forgott körbe-körbe, egy óra alatt ülve végig­nézhettük egész Berlin panorámáját. Mindezt 207 méter magasságból. Épí-

Next

/
Thumbnails
Contents