A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-12-24 / 51. szám

Prandl Sándor felvétele A hagyományokra kell építeni A Hét 40. számában megjelent Szóljunk hozzá című vitaindító cikk kapcsán szeretnék hozzászólni népitánc-mozgalmunk problémáihoz. Röviden szeretném Jellemezni népitánc-mozgalmunk jelenlegi helyzetét. Határozottan haladás észlelhető a népitánc-mozgalom fejlődésében. Véleményem szerint ez elsősorban a Népművelési Intézet és a Csemadok Központi Bizottsága által rendezett hároméves központi iskolázásnak köszönhető. Az Iskolázást elvégzett hallgatók ma már minőségileg magasabb szinten képesek táncképeket alkotni. A fejlődés lehetne persze gyorsabb is, de a csoportok munkáját erősen gátolja az anyagiak hiánya. Ez főleg a zenekarok és a kellékek (népviselet) körüli bonyodalmakban mutatkozik meg. Az iskolázások minőségének megjavítását viszont a szakképzett előadók hiánya gátolja. Van azonban egy jelenség, amely a mozgalom alapvető hibája. A tánccsoportok túlnyomó többsége nem az adott hagyományokra építi munkáját. hanem a vezető fantáziájában születnek meg a táncok — műdolgokat produkálnak. Ennek okát abban látom, hogy nincs megszervezve a rendszeres gyűjtés. Csak ez tudná megadni a csoportoknak a. megfelelő „nyersanyagot". A Csemadok helyi szervezeteinek tánccsoportjai gyakran ellentmondásba kerülnek a vezetőséggel. A tánccsoport működése ugyanis nem jár anyagi haszonnal, sőt éppen ellenkezőleg. Ezért a helyi szervezet „nem táncos" tagjai gyakran fékezik a munkát, azzal az Indokkal, hogy erre a részlegre csak rá lehet fizetni. Jó volna, ha a vezetők e tevékenység erkölcsi oldalát is figyelembe vennék! A további fejlődés érdekében szükségesnek tartom — magyarországi példa szerint — a csoportok kategorizálását. Ez különösen azért szükséges, mert tapasztalatból tudom (több ízben részt vettem a iellezovcei (zselizl) országos fesztivál válogató bizottságának munkájában), hogy tánccsoportjaink nagy általánosságban nem dolgoznak rendszeresen, s csak akkor kezdenek aktív munkát végezni, amikor már ég a talaj a lábuk alatt. Gondolok itt az országos bemutatókra való felkészülésre. Természetes, hogv ez megmutatkozik az együttesek színvonalbeli különbségében. Néhány gondolat a szakképzésről Magam is azok közé tartozom, akik elvégezték az első hároméves központi iskolázást. Erről a tanfolyamról 15-en kerültünk ki. Ha belegondolok, hogy ezek közül csupán négyen-öten dolgozunk rendszeresen (akikről tudomásom van), akkor nagyon elszomorító a helyzet. Felmerül a kérdés: vajon érdemes volt-e, kedves kollégák, elvégezni a tanfolyamot? Ugyancsak hasonló a helyzet a járási szintű iskolázásokkal is. Ezekre sajnos a legtöbben olyanok jelentkeznek, akik a tanfolyam elvégzése után egyáltalán nem foglalkoznak népitáncoktatással. Véleményem szerint az Ilyen iskolázásokra csak olyanokat kell felvenni, akiknél megvan a feltétel arra, hogy táncmozgalmunkat előbbre viszik. Nagyon segítene, ha lehetőséget kapnánk szorosabb kapcsolatot teremteni a magyarországi táncmozgalommal, amely sokkal fejlettebb és magasabb szinten van, mint a miénk. Sokat tudnánk tőlük tanulni, sok tapasztalatot szerezhetnénk. Hiányosságok mutatkoznak az utánpótlás nevelése körül ls. Sokszor értesülünk arról, hogy csoportok szűnnek meg, éppen azért, mert a régi tagok kiesnek (férjhez mennek, katonai szolgálatra vonulnak be stb.) s újak nem jelentkeznek. Szerintem e kérdés megoldásában leginkább az iskolák tudnának segíteni. Megállapíthatjuk, hogy az utóbbi évek során az iskolák nem fordítanak kellő figyelmet a népművészet megszerettetésére, pedig az alapokat már az iskolában kellene lerakni. Amikor én iskolába jártam, nálunk az iskolának volt tánccsoportja; ez rendszeresen dolgozott és részt vett alkotóversenyeken, sőt országos viszonylatban is ismertté tette a nevét. A fiatalok az iskola befejezése után is együtt maradtak s tovább folytatták a munkát mint a helyi Csemadok-szervezet tánccsoportja. Ebből láthatjuk, hogy már az iskolában megszerettették velünk a népi táncot; ez ösztönzött engem is, hogy megszerezzem a koreoeráfusl szakképesítést s a mai napig is koreográfusként működjem. Fordítsunk több gondot a népi kultúra, a néni hagyományok ápolására. Czingel László Díjnyertes színdarabok A bratislavai Népművelési Intézet Nemzetiségi Osztálya a CSKP megalakulásának 50. évfordulója alkalmából pályázatot hirdetett magyar nyelvű színdarabok megírására. A pályázatra a kitűzött határidőig, 1971. szeptember U'-ig 12 mű érkezett be: 5 színdarab, 3 dráma, 2 vígjáték, 1 komédia és 1 paródia. A beküldött pályaműveket a pályázati feltételeknek megfelelően az öttagú bíráló bizottság értékelte, s a díjakat a következőknek ítélte oda: I. díjjal, 5000 koronával jutalmazta Dávid Teréz (Bratislava) Időzített boldogság című paródiáját. II. díjra a bíráló bizottság egyik pályaművet sem találta alkalmasnak, így ezt a díjat nem osztotta kl. III. díjjal, 2000 koronával jutalmazta Siposs Jenő (Komárno) Tülekedők című vígjátékát. A bíráló bizottság javaslata alapján Klimlts Lajos (Bratislava) Szúnyogpuszta című drámája 1000 korona és Vajányi Béla (KoSice) Üt a Golgotára című drámája 500 korona különjutalomban részesült. A pályázatra beérkezett (díjazott és jutalmazott) művek öntevékeny színjátszó csoportjaink repertoárját gazdagítják, így a darabok szerzői hozzájárultak szocialista kultúránk fejlesztéséhez. Megtalálták a hivatásukat Nővé Zámkyban (Érsekújvárott) már négy éve működik a Kassák Lajos Ifjúsági Klub. Ez alatt az idő alatt több változáson ment keresztül, de most négy év után talán megtalálta a hivatását. Az ifjúsági klub a Csemadok helyi szervezetének keretében működik. Aktivan kiveszi a részét a helyi szervezet munkájából. Például a Napsugár népi táncegyüttes a klub tagjaiból tevődik össze. A tánccsoport egyike a legjobban működő együtteseknek, ezt bizonyítják a különböző fesztiválokon és versenyeken elért sikerek, helyezések. De nemcsak a tánccsoportot támogatja a klub. Tagjai tevékenyen kiveszik a részüket különböző irodalmi és szórakoztató műsorok szervezéséből is (Szeretve mind a vérpadig, Operettrevű, Szabad szél, Nagymama stb.). Minden pénteken klubnapot tartunk, ahol mégvitatjuk a Csemadok helyi szervezetét és a klubot érintő prgilémákat. Decembertől kezdve megindítjuk a népszerű teadélutánokat. A klubnapokon különböző témájú előadásokat, műsoros esteket rendezünk. Az őszi műsorból kiemelkedett Fábry István elvtársnak, a Csemadok országos elnökének látogatása, aki mesélt régi kommunista élményeiről, megbeszéltük az ifjúságot, a Cse'madokot érintő problémákat. Ezenkívül dr. Saskó Kázmér előadást tartott a város történetéről, Pék néni a régi újvári szokásokról, Hofer Lajos a társadalmi illemszabályokról és a választásokról, Borhy Károly labdarúgó edző' kuwaiti élményeiről. Gyakran a klub tagjai tartanak előadást, például bulgáriai élményeiről számolt be Pliczta Péter és Molnár Ferenc, a komoly zenéről tartott előadást Vank Kati. De nemcsak együtt hallgatjuk az előadásokat, hanem együtt is szórakozunk. Célunk, hogy egyesítsük városunk magyar fiataljait és tartalmas műsorokkal szórakoztassuk őket. TAKÄCS EVA Jöjjetek közénk, fiatalok! Zengjen a dal lelkesülten. De kik énekeljenek? Erre voltam kíváncsi, és elmentem megnézni, kik és hányan jelentkeztek Levicén (Léván) a tanítók énekkarába. A fölvételi napon összesen három személy, két férfi és egy nő jelentkezett. Egy férfi közülük nem felelt meg a követelményeknek. Kíváncsi voltam, kl fog hát ezután énekelni a kórusban, azt mondták, új tagként felveszik a múlt évben végzett óvónőket. Tehát azok fognak tovább énekelni a kórusban, akikkel már iskolás korukban megkedveltették az éneklést. Valamikor mindenki énekelt, a legnehezebb munka elvégzését is dalolással tették könnyebbé az emberek, a mezőn s a műhelyekben. Az iparoslegény ha nem nótázott, nem fütyült, nem dúdolt, a mester azt mondta, hol járhat az esze a Jánosnak, biztosan nem a munkáján. Ma a munka menete gyorsabb, a gépek mellett nem Igen lehet dalolni. Nagyobb szükség lenne a közös éneklésre, hogy örömet szerezzünk magunknak és másoknak is. A mi kis énekkarunk is szívesen fogadna jelentkezőket. Minden hétfőn délután 6-tól este óráig gyakorolunk. Györgyi Pál Korniss Péter felvétele h-k^e 9