A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-12-17 / 50. szám

sehszlovákia számára 1943. dec. 12. jelentős Cdátum, mely hosszú időre meghatározza helyünket Európában. Ezen a napon írták alá Moszkvában Csehszlovákia és a Szovjetunió legmagasabb állami képviselői a i!% csehszlovák-szovjet barátsági kölcsönös segélynyújtási és háború utáni együttműködés szerződését. E szerződés Csehszlovákia Kommunista Pártja több éves igyekezetének betetőzése volt. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a kizsákmányolás megszüntetésért folytatott harc, egy igazságos társadalmi rendszer megvalósításáért folytatott küzdelem nagy hatással volt munkásosztályunkra. Dolgozóink már 1919 tavaszán kivonultak az utcára, hogy a Szovjetunióval való béke aláírását követeljék a kormánytól. Ennek a mozgalomnak állt az élére 1921-től, megalakulásától Csehszlovákia Kommunista Pártja, mely elsajátította a marxizmus forradalmi elméletét és az orosz bolsevikok forradalmi gyakorlatát. Kezdettől fogva elszánt harcot folytatott a burzsoá uralkodó pártok szovjetellenes politikájával szemben. A Szovjetunió felé való tájékozódás a harmincas évek második felében hatalmas impulzust kap. Hitler hatalomra jutása potenciális veszélyt jelent Csehszlovákia függetlensége számára. Ennek a veszélynek az árnyékában kénytelen a köztársaság burzsoá kormánya 1935. május 16-án megkötni a Szovjetunióval az első kölcsönös barátsági és segélynyújtási egyezményt, amely azonban inkább a csehszlovák nép megnyugtatására szolgált, mivel BeneS és a többi borzsoá politikus kezdettől fogva nem érzett semmi vonzalmat a szovjetek országa iránt. A kommunisták voltak az. egyedüliek ebben az országban akik e szerződést olyan dokumentumnak tartották, mely sziklaszilárd falat jelent a fasiszta terjeszkedés ellen. Klement Gottwald az ország védelmének kérdését 1938. május 19-én elmondott választási beszédében a következő szavakban foglalta össze: Csehszlovákia nemzetközi helyzete azért jó, mert Franciaországra, de különösen a Szovjetunióra támaszkodik. A reakció a Szovjetunióról azt a véleményt igyekszik terjeszteni, hogy ez Csehszlovákia függetlensége szempontjából nem jelent reális segítséget. De a Szovjetunió eddig minden kötelezettségét és szerződését teljesítette. A Szovjetuniónak Csehszlovákiával kölcsönös segélynyújtási szerződése,van. A Szovjetunió e szerződést az utolsó betűig teljesíteni fogja .. A sorsdöntő harmincas években a Szovjetunió leleplezte a nyugati reakciós körök szemfényvesztő politikáját, mely utat készített a fasiszta agresszió számára. A Csehszlovák Köztársaság feldarabolása után a fasiszta reakció illegalitásba és emigrációba kényszerítette a kommunistákat. Csehszlovákia nyugati szövetségesei ölhetett kézzel figyelték az eseményeket. Ezzel szemben a Szovjetunió az 1941. július 18-án aláírt csehszlovák-szovjet egyezményben a Hitler-ellenes koalíció egyenjogú partnerének Ismeri el Csehszlovákiát. Ez az egyezmény tette lehetővé hogy a fasiszta ellenes koalíció többi tagja is már 1942-ben semmisnek nyilvánítsa a Müncheni szerződést. Ilyen események előzik meg az 1943. december 12-én megkötött csehszlovákrszovjet barátsági kölcsönös segélynyújtási és háború utáni együttműködésről szóló szerződés aláírását. E szerződés jelentőségét méltatva Klement Gottwald a moszkvai rádióban a következőket mondotta: „... Az 1943. december 12-én kelt szerződés lerakja szilárd, széttörhetetlen alapjait jövő nemzeti és állami létünknek. Ez a szerződés népünk válláról leveszi a legnyomasztóbb terhet, amelyet évszázadokon keresztül viseltünk: a létért való rettegést. A szerződés szilárd alapot nyújt, de ezt az épületet, amelyben ml élünk és azok fognak élni, akik utánunk jönnek, magunknak kell felépíteni. Tőlünk függ, milyen lesz ez az épület,.." A Szovjetunió a szerződés aláírása után még fokozottabb segítséget nyújtott Csehszlovákia fasisztaellenes erőinek az ország felszabadítása érdekében. Ilyen lépés volt a Szlovák Nemzeti Felkelés kirob-Űrök időkre a Szovjetunióval banása után a szovjet hadsereg operációs terveinek a megváltoztatása, hogy a Vörös Hadsereg egységei minél hamarabb elérjék Csehszlovákia határait. Csehszlovákia felszabadítása, a nemzeti demokratikus forradalom megvalósítása csakis a szovjet hadsereg sikeres előnyomulásának volt köszönhető. A Szovjetunióval 1943-ban megkötött szerződés a csehszlovák külpolitikának alappillérét jelentette. Ezt a külpolitikai tájékozódást húzta alá a koSicei (kassai) kormányprogram is. Kapcsolatainkat, barátságunkat így méltatta Klement Gottwald 1945. nov. 7-én Brnóban megrendezett népgyűlésen: „Nagyok lesznek a feladatok, amelyek új köztársaságunk építésével kapcsolatosak, és a nemzetközi akadályok amelyek utunkba fognak állni. Azonban a Szovjetunió és Vörös Hadserege nemcsak felszabadítottak bennünket, hanem minden lépésünknél segítenek építeni az új köztársaságot. Elég volt egy München és egy második megszállást nem engedhetünk meg. És ezért nem hagyjuk magunkat elszakítani semmilyen erővel attól, aki mindig mellettünk állt, aki bennünket felszabadított, aki bennünket a felszabaduláshoz hozzásegített. Örök időkre fenntartjuk hűséges barátságunkat a Szovjetunióval és ezzel örök időkre fenn fogjuk tartani szabad, független Csehszlovák Köztársaságunkat." Az 1968-as esztendő a Szovjetunióval való barátságunk és szövetségünk próbatételének nehéz éve volt. Szemléltető példáját adta annak, hogy a lenini politika alapelveitől való bárminemű elhajlás árt a szocializmus ügyének, válságos helyzethez, eszmei zűrzavarhoz, és ellenforradalmi fejlődéshez vezet. Ebből kiindulva teljes mértékben egyet kell érteni Gustáv Husák elvtársnak a funkcionáriusok egy aktíváján, 1971. április 14-én mondott szavaival: Akinek nem jó a viszonya a Szovjetunióhoz, nem lehet jó a viszonya a szocializmushoz, de saját nemzetéhez sem. Tehát az emberek tudatában, államunk minden egyes szervében, egész társadalmunkban az elvtársi testvéri és szövetségi kapcsolatok tudatának megerősítése nemzeti és államérdek, szocialista társadalmunk érdeke". Husák elvtárs beszédének befejező részében a Szovjetunióhoz való kapcsolatainkat a következő gondolatokkal jellemezte: Sohasem engedhetjük meg, hogy a Szovjetunióval való barátságunkat, szövetségünket a jövőben bárki és bármely formában megzavarhassa. Az 1968-as év vonatkozásában ez az egyik legfontosabb tanulság, melyet egyben a szocialista országok és a nemzetközi kommunista munkásmozgalom általános tapasztalatai is igazolnak. A Szovjetunióval való barátságunk és szövetségünk minden ellensége és szabotálója számára érvényesek Klement Gottwald 1948. februárjában elhangzott figyelmeztető szavai, hogy „népünk nem fogja tűrni a jövőben a szovjetellenes uszítást, csinálja azt bármelyik sajtó, bármelyik politikai tényező, gondoskodni fog róla, hogy a törvény szigorú keze lesújtson mindenkire, aki aláássa külpolitikánkat és ezzel magának az államnak az alapjait". P. V. APN felvétele 1971. XII. 19. DECEMBER V 19 Viola H 20 Teofil K 21 Izidor Sz 22 Anikó Cs 23 Viktória P 24 Adóm, Éva Sz 25 Anasztázia A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. — Főszerkesztő: Major Ágoston. — Szerkesztőség: Bratislava, Obchodná u. 7. — Postafiók C 398. - Telefon: főszerkesztő 341-34, főszerkesztő-helyettes 328-64, szerkesztőség: 328-65. — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. - Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Üstredná expedícia tlaíe, Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. — Nyomja a Vychodoslovenské tlaőiarne, n. p., KoSice. - Előfizetési díj negyedévre 39,- Kis, fél évre 78,- Kés, egész évre 156,- Kés. - Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldUnk vissza. Címlapunkon: Anna Moffo a Csárdáskirálynő c. film főszerepében, Markovics F. felvétele. A 24. oldalon Téli táj, Hasko P. felvétele