A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-12-03 / 48. szám

a Hist taimßwiil Jogi tanácsadó Kedves olvasónk! A gyermeknevelési segélyt új­ra szabályozó törvény, amelyet a Szövetségi Gyűlés f. é. október 8-án megtartott ülésen fogadott el, a jogosult asszonyok körét lé­nyegesen kiterjesztette. így gyermeknevelési segélyt kapnak azok a nők is, akik nin­csenek munkaviszonyban, ha két­évesnél fiatalabb gyermekről gon­doskodnak s ezenkívül még egy vagy több iskolaköteles gyermek van gondozásukban. Minthogy második gyermeke 1970. január 15-én született, kété­ves korának betöltéséig, tehát 1972. január 15-ig igénye van a havi 500.— koronát kitévő gyer­meknevelési segélyre. Minthogy ön nincs munkavi­szonyban, igényét a járási nemzeti bizottság népjóléti (szociális) ügy­osztályán kell érvényesítenie. A segélyt ez év október 1-től az új törvény hatályba lépésétől kap­hatja. dr. Bertha Géza Egészség - betegség Mi okozza az elhízást? Az elhízási hajlam örökletes. Ellenőrző vizsgálatok szerint ha mindkét szülő elhízott, a gyerme­kek 73%-a, ha az egyik szülő: 45°/o-a, ha egy szülő sem: mind­össze 9°o-a elhízott. Ezekből a statisztikákból következtetni lehet ugyan arra is, hogy a csírasejtek­ben rögzített ún. genetikus örök­lés szabja meg az utódok testsú­lyát, de még inkább arra, hogy az apáról-flúra szálló táplálkozási szokások, anyagi körülmények, egy szóval az egész életmód, az életkörülmények is hajlamosíthat­nak elhízásra. Az emberi szervezet testsúly­állandóságát hormonális és idegi tényezők biztosítják csakúgy, mint a vérnyomás, a testhőmérséklet és a szervezet víztartalmának állan­dóságát. A hízásl hajlam oka le­het a fokozott étvágy vagy csök­kent mozgásigény, esetleg a zsír­raktározást és - felhasználást sza­bályozó hormonális rendszer mű­ködészavara. A hízásra hajlamos emberek gyakran egyáltalán nem esznek számot tevően többet, mint normális súlyú társaik, még­is meghíznak; vagy azért, mert kevesebbet mozognak, vagy azért, mert kötőszöveteik zsírraktárai mohóbban, makacsabbul kötik a zsírt, mint a normál sűlyúaké. Nem ritka az sem, hogy az elhí­zott étvágya fokozott, mozgás­igénye pedig csökkent. A fokozott kalóriabevitel és a csökkent fel­használás pedig egyaránt növeli a testsúlyt. Az elmondottak értelmében azonban súlyos tévedés volna azt hinni, hogy az elhízott emberek döntő többsége „örökletes hajlam" vagy éppenséggel „hormonzavar" miatt hízik el. A legtöbb elhízott emberen a legkörültekintőbb és legalaposabb orvosi vizsgálat sem talál semmiféle hormonális za­vart. Különösen a 40 éven felüli­eknél az elhízás leggyakoribb oka az, hogy az emberek egyszerűen többet esznek, mint amennyi ka­lóriára szükségük lenne és a fe­lesleg a zsírraktárakba vándorol. A változás kora után keletkező elhízás tehát valószínűleg nem a csökkent hormonális működés kö­vetkezménye, hanem igen gyak­ran az okozza, hogy az öregedők a tűnő fiatalság örömei helyett kárpótlásul a táplálkozás garat­csiklandó örömeihez fordulnak. A fiatalkori elhízások oka viszont nem elsődlegesen a túltáplálko­zás, hanem valószínűleg eddig is­meretlen regulációs, tehát test­súlyszabályzó zavar. Bármilyen eredetű legyen ls az elhízás, érdemes mindent elkövet­ni, hogy a normális testsúlyt visz­szanyerjük és azt meg is tartsuk. Nem szabad elhallgatni, hogy a fogyókúrához gyakran hihetetlen akaraterőre, lemondásra van szük­ség, sőt azt sem, hogy az ered­ményes fogyókúra után a régi táplálkozási szokások gyakran kí­sértenek, hogy a nehezen elért eredményt rövid idő alatt ismét feladjuk. Ezért kell hangsúlyozni, hogy — mint általában minden betegségnél vagy lehetséges be­tegségnél — jobb a megelőzés, mint a gyógyítás. Ha tehát már gyermekkorban ésszerű táplálko­zási szokásokat, bő fehérje-, mér­sékeltebb szénhidrát- és zsírfo­gyasztást honosítunk meg, csök­ken a valószínűsége az elhízás­nak. Dr. Sz. A. Motorosoknak A zsírzás nélküli autók kezelé­séről A hagyományos megoldásokhoz szokott autósok számára nehezen érthető, hogy a zsírzók nélküli kocsinál nincs szükség a szoká­sos 2000 kilométerenkénti zsírzás­ra. Az alvázkenés, zsírzás meg­szüntetésére irányuló törekvés nem újkeletű. A Wartburgoknak már az első 900-as típusát is köz­ponti alvázkenő rendszerrel sze­relték fel, nem utolsósorban a gazdaságos üzemelés érdekében. A zsírzás megszüntetésével a szer­kezeti részek még hanyag kezelés következtében sem szenvednek károsodást, nem kopnak el. A ré­gi Wartburg központi olajozóbe­rendezését — amely lábnyomásra végezte el az egész jármű zsírzá­sát, illetve kenését — anyag- és súlycsökkentés miatt szüntették meg, továbbá azért is, mert a vi­szonylag komplikélt berendezéssel sok baj volt, és ezért visszatértek a hagyományos zsírzófejes meg­oldáshoz. Az újabb autókonstrukciók — köztük a Wartburg is —, teljesen szakítottak a hagyományos meg­oldással. A súrlódásnak kitett szerkezeti elemeket teljesen védett burkolattal látják el, és molib­déndiszulfidos zsírral rakják ösz­sze. A hajtótengelyek csuklóit jobban záró és tartósabb gumi­harangokban helyezik el. Az új konstrukció biztosítja a hosszabb üzemidőhöz megfelelő mennyisé­gű zsír tárolását is. A régebbi autók kenésigényét a laprugók is fokozták, amelyek Időnként tisztításra és kenésre szorulnak. Az új típusoknál a spirálrugók semmiféle kenést, sőt tisztítást sem igényelnek. Egy ko­csit azonban nemcsak kenés véget viszünk szervízre, hiszen rend­szeresen el kell végezni bizonyos szabályozásokat és ellenőrzéseket is. A tapasztalat azonban azt mu­tatja. hogy például porlasztót1 sz­tításra, a gyújtás ellenőrzésére stb. nincs szükség túl rövid időközök­ben, például kétezer kilométer­ként. Az egyes szerkezeti részek szükségtelen megbontása nem csökkenti, hanem sokszor elősegí­ti az üzemzavarokat. A gyár uta­sítása is úgy szól, hogy a kocsi berendezéseinek ellenőrzését ele­gendő ötezer kilométerként elvé­gezni. Az alvázmosás és a rozsdamen­tesítés esedékességét az időjárás­nak és az útviszonyoknak megfe­lelően állapíthatjuk meg. Ekkor végezhetjük el a kézifék- és a kuplungbowdenek zsírzását, ami egyes típusoknál szükséges. Surányi Endre Gyógynövények Festőbuzér Krappgyökér. A buzérfélék családjába tarto­zó, nálunk csak szórványosan ter­mő, évelő növény. Régebben fes­tékanyagáért mi is termesztettük. Gyökere fás, vörösbarna színű. Szára egyenes, vagy hajladozó, tüskés. Levelei rövidnyelűek, lándzsásak, vagy a felsők ellipti­kusak, tüskés élűek, 1—3 cm szé­lesek, később merevek. A virágok gyér bogernyőben állnak, sárgák. A drog alizarin nevű piros fes­téket, enzimet, glikozidákat, cser­anyagot, szerves savakat, pektint, cukrot, fehérjét stb. tartalmaz. Főzetét epekő- és vesekőképződés, epehajtónak, bélhurut és magas vérnyomás ellen használják. Az ipar a gyökér alizarlntartal­mából festékeket és lakkokat ál­lított elő; a festék gyapot festé­sére is alkalmas. A Földközi-ten­ger mellékének szőnyegszövéssel foglalkozó népei a fonalat festet­ték a gyökérrel. Az alizarlnt ma már szintetikus úton is előállít­ják. Dísznövények védelmére Vírusok A vírusok a legkisebb, csak elektronmikroszkóppal (mintegy 10 000-szeres nagyításban) felis­merhető gömb, pálcika vagy fo­nál alakú fehérjetestecskék, ame­lyek az élő gazdasejtekben a sej­tek fehérjetartalmának rovására szaporodnak. Főként rovarok (le­véltetvek, poloskák, kabócák, trip­szek stb.) terjesztik szívókálkkal, továbbá a beteg és egészséges nö­vények érintkezése révén, késsel, vegetatív szaporítószervekkel (hagyma, dugvány, gumó stb.), oltással, alkalomadtán a talajon ét, ritkábban a magvakkal terjed. A jellegzetes tünetek: mozaiksze­rűen foltos levelek, például szo­bamályván, krizantémon, dálián, liliomon, muskátlin, petúnián stb.; klorózis .(sárgaság) a szegfű, ró­zsa stb. levelein; a levelek fodro­sodása, sodródása például a hor­tenzia, muskátli, kankalin leve­lén; csíkosság a leveleken és a virágszirmokon például kállán, violán, nárciszon, tulipánon; az, egész növény zömök növekedése krizantém, dália, liliom stb. eseté­ben; egyes növényi részek nagy­ságcsökkenése például krizanté­mon; szövetrészek elhalása tuli­pánon stb. A növényvédelem csak megelő­ző lehet. A szívókás rovarok fo­lyamatos irtása szintetikus ké­szítményekkel. Parathlonnal vagy Lindánnal. A dísznövényeket uborkától vagy paradicsomtól el­különítve termesszük. A virágok vágásakor először az egészségese­ket, azután a betegeket vegyük sorra. A vágókést formalinnal, szesszel vagy hevítéssel fertőtle­nítsük. A termőföldet, a tenyész­ed én veket és a tenyészterületet fertőtlenítsük. A beteg növénye­ket azonnal gondosan semmisít­sük meg. Szaporításra csak telje­sen egészséges növényeket hasz­náljunk fel. Mit ajándékozzunk névnapra? A decemberi Etelkáknak begó­niakülönlegességet válasszunk: a Begonia hydrocotylifoliát. Kerek­ded fényes levelei fölött kecses, rózsaszín virágok nyílnak. A vi­rágok átadása után mesélhetjük el az ünnepeltnek, hogy régi re­gényírónknak Dugonics András­nak köszönheti nevét, ő alkotta az Etelka nevet az Etele (Attila) női párjaként. Bélyegsarok Győr városának 700 éves fenn­állásának alkalmából a magyar posta egy szép emlékbélyeget adott ki, amelyet a mai számunk­ban mutatunk be. A bélyeghez el­sőnapi boríték is készült, amely azonban csak a bélyeg kiadásá­nak a napján volt érvényes. A többi újdonságokból a következő­ket említjük meg. Ausztrália: az állatvédő egye­sület centenáriuma, négycímletű sor. — Fülöp-szigetek: hatvan éves a manillai jogi egyetem, bé­lyegpár, — Gambia: halászat, 13 bélyeg. — Jemen: a Mars meghó­dítása, 7 érték. — Laosz: orchi­deák, négy bélyeg. — Malawi: virágzó bokrok és fák, négycímle­tű sor. — Karácsony-szigetek: ha­jók, négy bélyeg. — Nyugat-Sza­moa: turizmus, négy érték. — Pe­ru: a függetlenség 150. évforduló­ja, ötcímletű sor. — Spanyolor­szág: állatok, öt bélyeg — Török­ország: hat értékből álló légipos­tasor. A képzőművészeti motívum népszerűségére mi sem jellem­zőbb, minthogy egy nemrég meg­jelent Egyesült Allamok-beli motí­vum-katalógus mintegy ötezer képzőművészeti bélyeget sorol fel. Megemlítésre érdemes, hogy más­fél évtizeddel ezelőtt még csak 500 ilyen témájú bélyeg jelent meg. 20 K^t

Next

/
Thumbnails
Contents