A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-12-03 / 48. szám

Béke vagy terjeszkedés ? Az utóbbi napokban szokatlan élességgel vetődik fel a közel-keleti kérdés. A megszállás és terjeszkedés eszkalációja s a Biztonsági Tanács négy éve hozott határozatának izraeli részről való semmibevétele után az arabok részéről egyre erőteljesebb figyelmeztetések hangzanak el Tel Aviv cimére. Ezek a figyelmeztetések nem hagynak kétséget afelől, ha kudarcot vallanak a politikai, tehát a békés rendezés kilátásai, Egyiptomnak és szövetségeseinek nem marad más választása, mint hogy harc útján szabadítsa fel a hatnapos háborúban elfoglalt és azóta jogtalanul megszállva tartott arab területeket. Most, hogy az ENSZ-közgyűlés napirendjén szerepel a közel-keleti kérdés, s maga az Arab Liga Védelmi Bizottsága is a közelmúltban foglalkozott a helyzettel, s az Afrikai Egység Szervezete tíztagú bizottsága is megpróbált közvetítőként fellépni, meg kell mondani azt is, pillanatnyilag zsákutcába jutottak a kezdeményezések. Sok függ tehát attól, hogy az ENSZ milyen álláspontra helyezkedik a kérdésben, s legfőképpen pedig, hogy mennyire tud érvényt szerezni követeléseinek. Az eddigi gyakorlat sajnos azt mutatja, hogy az izraeli körök — az Egyesült Államok támogatását élvezve — gátlástalanul packáznak a világszervezettel és a közvéleménnyel, s eddig visszautasítottak minden olyan javaslatot, mely a közel-keleti konfliktus megoldását célozta. Anvar Szadat egyiptomi elnök joggal állapította meg az újonnan megválasztott parlament közelmúltban megtartott első ülésén hogy a jelenlegi zsákutcáért a nyílt obstrukció politikáját vállaló Izrael mellett az Egyesült Államokat terheli a felelősség. „Washington önmagát léptette Gunnar Jarring ENSZ-megbízott helyére; semmibe veszi a négy nagyhatalom közös felelősségét a válság megoldásáért; a Szuezi-csatorna megnyitására vonatkozó egyiptomi kezdeményezést pedig olyan megállapodás létrejötte érdekében próbálja kihasználni, amely szellemében teljesen ellentétes Kairó nézeteivel." Arról van ugyanis szó, hogy a Szuezi-csatorna megnyitására vonatkozó egyiptomi javaslatot nem a megszállt területekről való visszavonulás első lépésének tekintenék, ahogy azt az arabok követelik, hanem ürügyül szeretnék felhasználni a kérdés rendezésének elodázására, s ezzel az agresszió eredményeinek igazolására. Márpedig az arabok — és ezt a közelmúltban több ízben is hangoztatták —, csakis az átfogó rendezés részeként hajlandók erről tárgyalni, összhangban a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatával. Ez annyit jelent, hogy Izraelnek előzőleg köteleznie kellene magát a megszállt arab területek kiürítésére. A Jarring-misszió memoranduma — melyre az EAK még ez év februárjában válaszolt — éppúgy, mint az Afrikai Egység Szervezetének kérdőíve tulajdonképpen az elkötelezettségeket kívánta kifürkészni, s ennek megfelelően gyakorlati megoldást javasolni. Izrael azonban a Jarring-misszió esetében elutasította a kérést, s a kérdések kérdése, hogy most mennyire hajlik a békés rendezésre. A jelek sajnos azt mutatják, hogy a több millió dolláros amerikai kölcsönöktől csak még inkább vérszemet kapnak az izraeli héják. Szinte biztosra vehető, hogy az afrikai államok nagy többsége — az afrikai csúcsértekezlet júniusi határozatához hasonlóan — az agresszió ellen és a megszállás megszüntetése érdekében lép fel. Ha viszont Izrael továbbra is eddigi makacs és kihívó politikáját folytatja, és saját fantomjait az amerikai Phantomokkal bátorítja, akkor egyre több okunk lesz arra, hogy aggódással figyeljük azokat az eseményeket, lázas készülődéseket — köztük a katonaiakat is —, melyek a térségben történnek. Az arabok türelme fogytán van, s a megszállás ténye egyre elviselhetetlenebb számukra. Ezért vetik fel ma így a kérdést: béke, vagy terjeszkedés?!... A választ Izraelnek kell megadnia. FÓNOD ZOLTÁN Vlagyimir Alekszejevics Kirillin akadémikus, a Szovjetunió Minisztertanácsának alelnöke, a Műszaki Fejlesztési Állami Bizottság elnöke és a vele együtt érkezett szovjet kormányküldöttség jelenlétében nyitották meg ünnepélyesen november 18-án Bratislavában a „Szovjet tudomány és technika napjait" (kép balra). A szovjet vendégek ellátogattak a bratislavai várba is, ahol Kirillin akadémikus Ján Slen cinek, az SZNT alelnökének kíséretében megtekintette a Szlovák Nemzeti Tanács reprezentatív helyiségeit s azt a termet, ahol 1968. október 30-án aláírták a szövetségi államrendről szóló alkotmánytörvényt • Búcsú egy kiváló pedagógustól Nehéz meghatottság nélkül búcsúzni egy olyan embertől, akit mindenki szeret, mindenki becsül. Bauer Károly érdemes pedagógus, a Podunajské Biskupice-i (pozsonypüspöki) magyar általános iskola igazgatója, aki huszonegy évet töltött ebben az iskolában, most átadta helyét a fiatalabb generáció egyik agilis, tettrekész képviselőjének. Hogy mennyire az emberek, a tanítóság szivéhez nőtt, mennyire megbecsülték eddigi hosszú pedagógiai és társadalmi munkásságát, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy távozása alkalmából bensőséges búcsúztatást rendeztek a tiszteletére a helyi nemzeti bizottság dísztermében. Mandli Imre, a hnb elnöke mondott beszédet, kiemelve Bauer Károly emberi értékeit és jó tulajdonságait. Mandli Imre beszédében most is igazolta, hogy milyen nagyra értékeli a pedagógusok munkáját. A szülői munkaközösség nevében Füle Miklós mondott meleghangú köszönő szavakat. Egymást követték a felköszöntők, ezek közül külön ki kell emelni Pék Sándornak beszédét: a szakszervezet képviselőjének szívhez szóló szavait hallgatva bizony a szemek nem maradtak szárazon. Az ünneplők között nem hiányoztak az egykori növendékek és a mai kisiskolások sem. Két generációt nevelt fel szocialista társadalmunknak Bauer Károly igazgató. Az ünnepeltet a közelmúltban tüntették ki a felettes iskolai hatóságok az „Érdemes pedagógus" díszoklevéllel. Kivételes emberi jó tulajdonságainak, mély humanizmusának köszönhető, hogy emléke nem fog elhomályosulni évtizedek múltán sem a püspökiek emlékezetében. Es reméljük, hogy azok az érzelmi kapcsolatok, melyek őt a községhez kötötték, sohasem lazulnak meg. RISNYOVSZKY IRÉN Dr. Peter Colotka, az SzSzK miniszterelnöke fogadta a kyjevi, a pécsi, a halle-wittenbergi és a krakkói egyetemek jogi karának küldötteit, akik részt vettek a bratislavai Komensk? Egyetem jogi kara ötvenéves fennállásának ünnepségein. Felvételek: CSTK, APN Nagy eredményeket mutathat fel a bratislavai II. Kerületi nemzeti bizottság a magatehetetlen öregekről való gondoskodás terén. E gondoskodásra évente 200 ezer koronát fordítanak, amivel 480 öregségi járadékos napjait igyekeznek könnyebbé tenni. Az egyik ilyen gondozott a Riesz-házaspár, akiket Klimes Anna nap mint nap felkeres, gondoskodik bevásárlásukról és a legfrissebb újságról. Üj vasútvonal épül a közép-ázsiai sztyeppén, az Üzbég és a Tádzsik SZSZK területén Termez és Jáván városok között 250 km hosszúságban. Az új vasútvonalnak már 115 km hosszú szakasza megépült. A vasútépítés a legkorszerűbb gépek felhasználásával folyik.