A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-11-26 / 47. szám

JÁN DRDA TRIKOTA nemzeti vállalat, VRBOVÉ r^N^KÖ^ Formátlan, rosszul vasalt vidéki szabású ruhájában, pufók arcával, amelyet szétterpeszkedő himlőhelyek tarkáztak, degeszre tömött aktatáskájával és klasszikusaival, amelyekből egy szuszra mérföldhosszú idézeteket szavalt a szöveg szépségétől ittasan és feledve zöngétlen hangja rekedtségét, Málék tanár úr bizony nevetséges alak volt, amint megállt a hetedik osztály dobogóján. És bár külseje a diákokat a legcifrább csúfnevekre csábította, mégis ebben az iskolában is rajta ragadt az a név, amely már húsz éve kisérte rögös tanári pályafutásának állomásain. „Fennkölt princípium" — így hívták már a harmadik napon, miután végighallgatták néhány lelkes magyarázatát a latin és görög irodalom szépségeiről és hamarosan azt is elfelejtették, hogy tanáruknak rendes polgári neve is van. „Az erkölcs... hm ... fennkölt princípiuma, amelyet maguknak diákoknak is el kell sajátítaniuk, egyszerűen nem engedi meg, hogy nevetséges és megvetendő cselekedeteket kövessenek el, például, hogy lemásolják a szomszédjuk dolgozatát," mondta egy napon, mialatt elmélázva nézegette a latin dolgozatfüzetek ibolyakék fedőlapját. Az utóbbi napokban csak az írásbeli feladat egyes mondataira gondolt. Méltó befejezést akart adni a hetedik osztály iskolaévének, ez annyira lefoglalta minden figyelmét, hogy ügyet sem vetett a környező világra, mintha az megszűnt volna számára, minden borzalmával, minden rémségével együtt. Alig emelte föl azonban csontos mutatóujját, amelyen örök és lemoshatatlan tintafoltok diszelegtek, hogy méltóságteljesen tollbamondja az első mondatot „enuntiatione primam", hirtelen kíméletlenül félbeszakították. Ideges kopogtatás hallatszott, és az intézet igazgatója nyitott be az osztályba, sietve betéve maga mögött az ajtót. „Rohanva jöttem Thermopylaetől, ó spártaiak!" súgta Risánek a szomszédja, Moucska fülébe és tréfával igyekezett elütni lázas belső nyugtalanságát. — Havelka ... Moucska... Risánek ... maguk velem jönnek ... — az igazgató hangját rekedtté tette az izgalom. Fennkölt Princípium tanár úr, akinek szikár mutatóujja még mindig mozdulatlanul meredt a magasba, mint amikor félbeszakították a diktálást, határozottan tiltakozott: — Igazgató úr, éppen dolgozatírásra készülünk ... latin dolgozatra ... és a tanítás fennkölt princípiuma szellemében ezeknek a diákoknak a távolléte ... A javíthatatlan Risánek mégsem állta meg szó nélkül: — Hát ezt a dolgozatot ls megúsztuk I Az igazgató nem bírta tovább. Gyors léptekkel kirohant a folyosóra. Fennkölt Princípium tanár úr felindultan hadonászva sietett utána. Nem fért a fejébe, hogy éppen három legjobb tanítványa, akiknek fogalmazványát oly szomjas kíváncsisággal várta, nem vehet. részt a dolgozatírásban. Havelka, Moucska és Risánek, a három hetedikes közben az ajtóhoz ért. S ekkor döbbenetes rémülettel felismerték, mi vár rájuk. Az ajtónyíláson keresztül három, szürke bőrkabátos férfit pillantottak meg, akik hanyagul a folyosó világos nagy ablakának deszkájára támaszkodtak. Moucska visszanézett az osztályra, könyörgő pillantását sorra jártatta az arcokon mintha súgást várna, hogy válaszolhasson egy rettenetes kérdésre Lázas homlokát kiverte a veríték Havelka Franta, aki az első padban ült, még visszafutott a helyére, riadt, szinte öntudatlan mozdulattal lecsattantotta a tintatartó fedelét és visszatért Risánek mellé, aki már a kilincset fogta. Risánek nem fordult vissza. El sen búcsúzott. Amikor becsukódott mögöttül az ajtó, jeges borzongás futott vé gig az egész hetedik osztályon Ezerkilencszáznegyvenkettő júniu sa volt... Fennkölt Princípium tanár úr ö perc múlva visszatért az osztálybe Lábai remegtek, botorkálva men a katedrára. — Hallatlan... hallatlan! Végre mégis összeszedte magái szembe nézett a rossz sejtésbe der medt osztállyal és rekedten db dogta: — Az osztálytársaitokat letar tóztatták ... Micsoda ... hallat lan ... félreértés... Az én ... a éh... tanítványaimat... Este hét órakor a borzalmas sej telem valóra vált. A helyi hange újság közölte azoknak a nevei akiket aznap kivégeztek, mert he lyeselték a Heydrich ellen elkövt tett merényletet, ök is köztük vo! tak: Havelka Frantiäek, Moucsk Karel, Risánek Viasztimii. • A tanárok már reggel hét ór után összegyűltek a tanácstérén ben. Némán ültek, mintha egy sz< sem volnának képesek kimondan A júniusi nap sugara megvillant tanácsasztal fényezett lapján, fénynyalábokban sárgán aranyló a por. A húsz ember, akik rémük tűkben elvesztették lábuk alól talajt, úgy tántorgott a világ« teremben, mintha örök éjszaka b< rult volna szemükre. Tehetetlensgüket csak növelte, ha egy-eg újabb kartárs érkezett közéjü Kaltner, a cseh nyelv tanára, eg komorképű, feketeüstökű férfi, a ezelőtt október huszonnyolcadé alkalmából hazafias fűzfapoéziss tisztelte meg a helyi lapokí nyugtalanul járkált az ablakok k zött és megszakította a napsug rak áramlását. Hirtelen megragadott egy-szék és háttal az ablaknak kezét4

szor san a szék támlája köré kulcsolt mintha támasztékot keresne a go dolathoz, amelyet a séta érl< meg alacsony homloka mögö — Ide vezet a lázongásuk! Sc K/ervo/vy Egr modern formájú, jó minőségű órát szívesen fogad ol ajándékként a család minden tagja. Márkás árák nagy választékban az óra- és ékszorboltokban. Jöjjön és tekintse meg őket - vételkénysser nélkül. ajándék mely karácsony után is örömet szerez l •