A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)
1971-11-26 / 47. szám
Az anyák megbecsülése A statisztikából tudjuk, hogy a népesedés fejlődése nem volt nálunk mindig kedvezőtlen. Igen pozitív volt, különösen a második világháború befejezése után, amikor 1000 lakosra 20 élve született gyermek jutott, mégpedig néhány éven át, azaz jóval több, mint a háborút megelőző őt esztendőben. A későbbi években több tényező hatására a népesedés fejlődése fokozatosan leromlott. Pártunk kezdeményezésére fokozatosan több új szociális-gazdasági intézkedést hoztunk, amelyek révén társadalmunk a kedvezőtlen fejlődést meg akarta változtatni. Például a XI. kongresszus meghatározta, hogy a többgyermekes családok személyes fogyasztásának gyorsabb ütemben kell emelkednie, mint az egész lakosság egyéni fogyasztásának. A XII. és XIII. kongresszus kezdeményezésére végrehajtott további intézkedések és a családalapításra hivatott életkorú nők számának emelkedése azt vonta maga után, hogy főként a legutóbbi években fokozatosan gyarapodott a 100 lakosra számftott gyermekek száma: az 196S. évi, legalacsonyabb szintű 14,9 ezrelékről a születések száma 1969-ben 15,5 ezrelékre, 1970-ben 15,9 ezrelékre gyarapodott. Tekintet nélkül ezekre a pozitív változásokra, lakosságunk még mindig az alacsony születésszámú országok közé tartozik. Ha a fejlődés tovább is ebben az ütemben folytatódnék, mint eddig, a szakértők becslése szerint a legközelebbi húsz esztendőben elakadna lakosságunk számának gyarapodása, sőt abszolút pangás következne be mindazokkal a kedvezőtlen következményekkel együtt, amelyek ebből a komoly helyzetből származnának. Ezért a XIV. kongresszus elemezte népesedésünk helyzetét, és kitűzte a megoldás irányait. Egyebek közt rámutatott arra, hogy múlhatatlanul jobb szociális-gazdasági feltételeket kell teremtenünk a gyermek születése utáni első időszakra. Lakosságunk felújításának egyik alapvető kérdése abban a tényben rejlik, hogy egyre több család csak egy, legfeljeob két gyermeket kíván. Ezért a fő intézkedések, melyeket a szeptemberi plénum elfogadott, mindenekelőtt azoknak a családoknak a megsegítésére irányulnak, amelyek elhatározták, hogy két vagy több gyermekük legyen. Ebben gyökerezik az anyasági segély kibővítésének értelme, egy évvel, azaz a gyermek életének első két esztendejére mindazokban a családokban, amelyekben második vagy további gyermek születik. Ez az Intézkedés lehetővé teszi, hogy az alkalmazásban levő anya szabadon határozhasson, hogyan akar újabb gyermekéről ennek zsenge gyermekkorában gondoskodni: vajon a félévi anyasági szabadság lejárta után igénybe veszi-e a kibővített anyasági segélyt, ideiglenesen a háztartásban marad, és egész napon át gyermekéről gondoskodik ennek második életévében, vagy pedig felhasználja a gyermekről való társadalmi gondoskodás szolgáltatásait a csecsemőotthonokban. Meggyőződésük szerint fgy elhárítjuk az egyik legkomolyabb akadályt a fiatal házasok elől, akik további gyermeket akarnak. Nemcsak kedvező feltételeket teremtünk a fiatal családnak a gyermekről való gondoskodásban, hanem az 500 Kcs összeg a családi pótlékokkal és más kedvezményekkel együtt részben pótolja a veszteséget a foglalkoztatottság ideiglenes megszakítása miatt. Az anya a 26 heti anyasági szabadság lejárta után — ebben az időben átlagbérének 90 százalékát élvezi — a következő másfél év folyamán anyasági segély címén összesen 9000 koronát kap. Ez bizonyára szép lesz. Az anyasági segély első szakaszának érvényesítésében szerzett tapasztalatok - ezt a segélyt 1970 második felében honosítottuk meg — arról tanúskodnak, hogy ez az intézkedés elősegítette a családok szociális-gazdasági helyzetének megoldását. Egészben véve ezt a segélyt havonként átlagban 47 000 nő élvezte, azaz nagyjából mindazoknak a nőknek 90 százaléka, akiknek a segélyre igényük volt. Szakértők véleménye szerint ez az intézkedés lényegesen népgazdaságfejlesztési terv olyan jelentős beruházásokkal számol Dél-Szlovákia járásaiban s egyben a magyarlakta területeken, mint a komárlói (komáromi) Cipőgyár és kórházrészleg, a Dunajská Streda-i (dunatzerdahelyi) Baromfifeldolgozó Üzem, i Nővé Zámky-i (érsekújvári) Húsfeliolgozó Kombinát felépítése. Sahy>an (Ipolyságon) 16 osztályos iskola ;s vízvezeték, Luéenec (Losonc) melett csempegyár, Rimavská Sobotában Rimaszombatban) új kultúrház, VeT-ty Krtísben (Nagykürtösön), Roífta/ában (Rozsnyón) gépipari üzem, Kráovsky Chlmec (Királyhelmec) bútor;yár épül. Az ötéves terv jelentős beruházásocat irányoz elő talajjavításra és a nezőgazdasági termelés további fejesztésére, főként Szlovákia legtermétenyebb területein. Dél-Szlovákiában öbb gyümölcstároló, zöldség- és gyünölcsfeldolgozó üzem, sertéshizlalda, laromfifarm és keltető építése, szőlő s gyümölcsös telepítése, takarmánys tápporfeldolgozó üzem stb. építése zerepel a tervben. Mindez elősegíti a nezőgazdasági és élelmiszeripari koipplexum egyes láncszemel xozou a kooperációs kapcsolatok további fejlesztését. A tudományos-műszaki forradalom nagy hatással van a termelés tökéletesítésére, a korszerű beruházásokra, korszerű gépek és berendezések beállítására. Mindez egyre nagyobb igényt támaszt a szakember-képzéssel, a közép- és főiskolai oktatással szemben. A termelési bázis bővülése megköveteli, hogy egyre nagyobb számú szakmunkás, közép- és főiskolai végzettségű szakember, irányitó és kutató dolgozó álljon a termelés rendelkezésére ezekben a Járásokban is. Szükséges tehát, hogy a népgazdaságfejlesztési terv összhangban legyen az oktatás- és szakkáderképzés tervének mutatóival. Az ötéves terv célkitűzései a választási programnak is szerves részét képezik. A feladatok maradéktalan megvalósítása mindnyájunk közös ügye és érdeke, és ehhez elsősorban a választók, valamint a választók bizalmát élvező képviselők odaadó munkájára van szükség. MIHÁLY GÉZA, mérnök hozzájárult a folyó évben született gyermekek számának gyarapodásához. Társadalmunk már hatalmas összegeket fordított a többgyermekes családok megsegítésére, az ötödik ötéves terv folyamán pedig anyasági segély címén nagyjából 3 /4 milliárd Kés-t fizet ki évenként. Számolunk azzal, hogy átlag' 90 000 nő veszi Igénybe az anyasági segélyt évenként. Ezért Igen helyes, ha egyúttal intézkedéseket teszünk, hogy ezzel a segéllyel ne éljenek vissza. Az anyasági segély csak azokat a nőket fogja megilletni, akik rendesen gondoskodnak valamennyi gyermekük testi és szellemi egészségéről meg neveléséről, és terhességük idején alávetik magukat az egészségügyi intézmények rendszeres gondozásának. Meg van határozva továbbá az is, hogy az anyasági segélyt nem adják meg az olyan nőknek, vagy el ls veszik tőlük, akiknek életmódja ellentétben van a szocialista társadalom életelveivel és igy veszélyeztetik a gyermek fejlődését és nevelését. Az a tény, hogy az anyasági segély kifizetését kiterjesztjük azokra a nőkre is, akik nincsenek alkalmazásban, nem jelenti azt, mintha megváltoztatnánk nézetünket a nők foglalkoztatottságának szükségességéről és társadalmi jelentőségéről. A nők gazdasági munkája végtelenül fontos népgazdaságunk számára, hiszen a népgazdaság összes dolgozóinak 45 százaléka nő, egyes ágazatokban pedig nagyobb a százalékszámuk. A nők alkalmazása lehetővé tette a nőkérdés megoldását szocialista elvek szerint. Társadalmunk gazdasági lehetőségei szerint állandóan olyan feltételeket akar teremteni, hogy ez a megoldás a nők — az anyák — részére ne jelentsen lényeges munkamegterhelést. Ebből a szempontból kell értelmeznünk a legutóbbi intézkedéseket ls, amelyek a családok és a gyermekek megsegítésére vonatkoznak. Az anyasági segély kiterjesztése a második és további gyermek életének két esztendejére jobb feltételeket teremt mindazoknak a nőknek, akik anyai hivatásukat teljesíteni akarják, és társadalmi szempontból részesedni akarnak lakosságunk kedvező felújításában. KAREL LAUR mérnök, a CSKP KB gazdasági osztályának dolgozója A Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola az elmúlt évek során a mezőgazdasági szakemberek ezreit nevelte, képezte az efsz-ek, állami gazdaságok és kutatóintézetek számára. KoSice (Kassa) új városnegyede. »
